Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Zsolnai László: Alternatív világok

446pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Zsolnai László: Alternatív világok

Az Alternatív Nobel-díjnak tekintett Right Livelyhood Award-ot olyan személyek és szervezetek kapják meg, amelyek a mai világproblémákra igazi alternatív válaszokat adnak, s már jelentős és távlatos kihatású eredményeket értek el a megvalósításban is. Eddig 44-en kapták meg a díjat, köztük az ausztrál Bill Mollison, az ökológiai mezőgazdálkodás, a permakultúra atyja; Petra Kelly, a nyugat-német Zöldek nemrég tragikusan elhunyt nagy propagálója; Vargha János és a Duna Kör, Bős-Nagymaros ügyében kifejtett hősies küzdelmükért (1985-ben); a norvég béke-kutató Johan Galtung; az angliai Survival International, amely a törzsi kultúrák fennmaradásáért és önrendelkezési jogáért küzd, és Alice Tepper Marlin, aki a Council on Economic Priorities elnökeként az amerikai vállalati etika egyik legelszántabb harcosa.

Paul Ekins, a díj kutatási igazgatója, legújabb könyvében (A New World Order - Grassroots movements for global change. 1992. Routledge) a díjazottak által képviselt alternatív megoldások összegezésére vállalkozott.

A világproblematika Szerkesztés

Ekins szerint a mai világproblematika négy, összefüggő válság együttes eredőjeként adódik. Ezek a válságok a következők:

(I) a világ országainak óriási mértékű militarizációja;

(II) az emberiség 20%-ának éhezése és abszolút szegénysége;

(III) a környezetszennyezés, valamint az ökoszisztémák és a fajok olyan léptékű és sebességű elpusztítása, ami már az egész bioszféra regenerációját veszélyezteti;

(IV) az emberi jogok és az alapvető emberi szükségletek megtagadása a világ számos kormánya által.

Néhány egyszerű tény fölelevenítése meggyőzhet bennünket a fenti válságok tagadhatatlan és fájdalmas valóságáról.

A világon jelenleg ötszázezer kutatót és mérnököt foglalkoztat a hadiipar. 25 millió embert öltöztetnek katonaruhába a kormányzatok. A teljes katonai kiadások jóval meghaladják az ezer milliárd USA dollárt. 1945 és 1989 között 127 háború történt a Földön, ami legalább 22 millió ember halálát okozta és számtalan egyéb áldozatot követelt. A militarizáció direkt költségeit azonban jóval meghaladják a származékos károk. Itt nem csak a hadászat által elköltött pénzek opportunity cost-járól van szó, hanem mindazokról a közvetett hatásokról, amik jelentősen eltorzítják a gazdaságok szerkezetét - miként erre itthon Bródy András, hideg közgazdasági logikával rámutatott.

Az abszolút szegénység, azaz a legegyszerűbb szükségletek kielégítésének képtelensége 1 milliárd embert érint, főképp a Harmadik Világban. Az UNICEF fölmérése szerint csak a gyerekek közül mintegy 15 millióan halnak éhen évente. A világszervezetek úgynevezett fejlesztési projektjei a szegénység mérséklését célozták. A "fejlődés" után azonban a legtöbb országban nőtt a szegénység mind abszolút, mind pedig relatív értelemben. A segélyek általában a segélyező ország és a segélyezett ország elitjének az érdekeit szolgálják.

Az ökológiai válság legfontosabb, bár korántsem egyedüli kifejeződése az erdők kiirtása, az elsivatagosodás és a fajok kipusztulása. Mára már eltűnt a Föld trópusi őserdőinek több mint 40%-a. A sivatagosodás terjedési sebessége 6 millió ha/év. 25 millió tonna termőtalaj vész el évről évre. Az angol ökológus Norman Myers becslése szerint óránként legalább egy faj kipusztul, s ezzel az élet egy egyedülvaló formája örökre letörlődik a Föld színéről.

Az Amnesty International jelentései szerint lelkiismereti okok miatt 84 országban tartottak fogva embereket a nyolcvanas évek végén. 44 országban vetettek kínzásnak alá bebörtönzött embereket. 64 országban katonai rezsimek uralkodtak. Az emberi jogok szószólói, a nyugati országok - saját érdekeinek megfelelően - együttműködtek számos elnyomó ország kormányával. (Különösen az USA tette ezt Közép- és Dél-Amerikában.)

A militarizáció, a tömeges szegénység, az ökológiai pusztítás és az emberi elnyomás összefüggő, egymást erősítő jelenségek. A világproblematika mélyén a modernista paradigma válsága húzódik meg. Ennek három összetevője ragadható meg, a scientizmus, a növekedés-orientáció és a nemzetállamiság.

A scientizmus szerint a világ egyedüli helyes és elfogadható szemlélete a tudományos világszemlélet. A tudomány mondja ki a végső, döntő szót a valóság minden kérdésében. A nem tudományos vagy nem tudományos köntösben megjelenő eszmék és közelítésmódok eleve kizárhatók a komoly diszkussziók köréből. Az emberi tapasztalás tudományon kívüli formái érdektelenek, haszontalanok. Az embereket tudományos nevelésben kell részesíteni, hogy feladják ostoba, tudománytalan hiedelmeiket. A scientizmus talán legkomolyabb kritikája Paul Feyerabend "Against Method" című könyvében található meg.

A növekedés-orientáció azt jelenti, hogy a társadalomnak az emberek fogyasztását kell növelnie mindenáron. Az így felfogott gazdasági növekedés a társadalom legfőbb célja, a kormányoknak ezt kell előmozdítaniuk. Az a társadalom a legfejlettebb, amelyik a legmagasabb egy főre jutó nemzeti jövedelmet tudja produkálni. A növekedés káros, sőt kóros jellegére a legerőteljesebben E.F. Schumacher mutatott rá. (A kicsi szép. Budapest, 1991. KJK.)

A nemzetállamiság eszméje szerint a politikai közösség végső és egyedül üdvözítő formája a nemzetállam. A kormányok szuverének saját határaikon belül, azt tesznek, amit akarnak. A nemzetállamiság bírálatának és meghaladásának alighanem a mi Konrád Györgyünk a legjelesebb teoretikusa.

Alternatív Nobel díjasok Szerkesztés

A holland Theo van Boven az ENSZ Division of Human Rights igazgatójaként dolgozott 1977 és 1982 között. Sikeresen küzdött azért, hogy az emberi jogok tiszteletben tartását elfogadják a fejlesztési politikák alapvető elemeként. Van Boven az ENSZ szerepét az emberi jogok terén a következőkben látja:

(1) Nemzetközi Emberi Jogi Kódex felállítása (International Bill of Rights),

(2) A kormányok elszámoltathatóvá tétele az emberi jogok betartása tekintetében.

(3) Az oktatás és képzés előmozdítása a népesség legszélesebb rétegeiben az emberi jogok és az emberi méltóság tisztelete terén.

A Women Living Under Muslim Laws (WLUML) szervezet az arab országokban élő nők jogaiért küzd. 500 millió nő él a világ mintegy 30 arab országában. Ezek közül az országok közül számosban a "Muszlim Törvények" - a patriarchátus szellemében- hátrányosan megkülönböztetik a nőket. A WLUML rendszeresen közzé teszi jelentéseit a nők jogtalan bebörtönzéséről, kínzásáról, sőt halálra kövezéséről. Az információk terjesztése, a konkrét visszaélések nemzetközi leleplezése, a női öntudat és bátorság segítése a szervezet alapvető küldetése. Egy muszlim női "felszabadítási teológián" is dolgozik egyik kutatócsoportjuk.

Az USA-beli Seventh Generation Fund az amerikai indián kultúrák védelmére született meg. Az elnevezés az irokéz indiánok azon szokására utal, hogy minden nagyobb döntés esetén mérlegelni kell a döntés lehetséges hatásait a ránkkövetkező hetedik (!) generációra. Számos gyakorlati project-et finanszíroznak, amelyek a lokális, kis léptékű, önerőre támaszkodó (self-reliant) gazdaságok fejlesztését, az eredeti indián életformák és erőforrás-használati módok feltámasztását, valamint az indián családok és közösségek kulturális támogatását célozzák. Az alapítvány létrehozóinak meggyőződése, hogy az indián kultúráknak nagyon is van mondanivalója a mai modern társadalmak számára, épp a fenntarthatóság és a hosszútávú gondolkodás terén.

A Sarvodaya Sharmadana Movement (SSM) több évtizedes múltra tekint vissza Sri Lanka szigetén. A buddhista kiindulású mozgalom a fejlődés materiális és spirituális oldalainak egyensúlyát állítja a középpontba. Az emberi szükségletek alábbi kategóriáit definiálják:

1. Tiszta és szép természeti környezet.

2. Egészséges ivóvíz.

3. Minimálisan szükséges ruházat.

4. Kiegyensúlyozott étkezés.

5. Egyszerű hajlék.

6. Alapvető egészségügyi ellátás.

7. A kommunikáció elemi eszközei.

8. A minimálisan szükséges energia hozzáférhetősége.

9. Teljes körű oktatás.

10. Kulturális és vallási szükségletek.

A Sarvodaya fejlesztési stratégia ezeknek a szükségleteknek a kielégítését célozza meg. Azok a falvak, amelyek ezt a stratégiát követik, eljutnak az önfinanszírozóvá válásig és környezetük segítéséig. A buddhista gazdálkodás Sarvodaya formája a nyolcvanas évek végén 4500 falura terjedt ki, s további 3500 falu vett részlegesen részt a mozgalomban. Problémái ellenére a Sarvodaya kétségtelenül a Harmadik Világ legsikeresebb és legjelentősebb gazdasági önfejlesztő mozgalma.

Az indiai Chipko Movement a Gandhi-féle erőszakmentes ellenállás eszméjére épülő mozgalom. Elsősorban a Himalája erdőségeinek megvédésével foglalkoznak. Az elnevezés az átkarolásra utal; a helyi lakosok - főleg asszonyok - a fák átkarolásával akadályozzák meg az erdők kiirtását. Egyik aktivistájuk, Sunderlal Bahaguma 1981-1983-ban 5000 km-t gyalogolt a Himalája erdőségeiben, széleskörűen terjesztve az "átkarolás" eszméjét. A Chipko slogan szerint "az ökológia permanens ökonómia".

John F. Charlewood Turner angol építész, az önsegítő házépítés nagy apostola. Turner azt állítja, hogy sem a bürokratikus, állami lakásépítési programok, sem pedig a kontrollálatlan lakáspiac nem képes arra, hogy megfelelő otthonokat építsenek az embereknek és felszámolják a hajléktalanságot. Csak az emberek maguk képesek erre, ha megfelelő erőforrásokat biztosítanak számukra és engedik, hogy szabadon használják képességeiket. Számos ország története mutatja, hogy közösségi összefogással az emberek hihetetlenül kevésből is kielégítő otthonokat tudnak teremteni önmaguk számára.

A finnországi Village Action Movement (Falusi Akciók Mozgalom) Lauri Hautamaki akció-kutatási kezdeményezéséből nőtt ki. A falvak revitaliálását tűzték ki célul. Ennek érdekében falufejlesztő tanácsokat hoztak létre, a kultúra, az egészségügy, a szabadidőeltöltés, az oktatás, a kommunikáció, a szolgáltatások és a gazdaságfejlesztés problémáira koncentrálva. A fejlesztő tanácsok a részvételen alapuló, kis léptékű, közösségi cselekvés műhelyeivé nőtték ki magukat. Ezidáig 2300 finn falu csatlakozott a mozgalomhoz, 25 ezer ember aktív részvételével.

Egyetemes demokratizáció Szerkesztés

A modernizmus alternatívája az egyetemes demokratizáció lehet - állítja Paul Ekins. Ez a tudás és a tudomány, a gazdaság, valamint az állam demokratizálását jelenti. Ehhez azonban az ember - természet és az ember - ember viszony új mintáira van szükség: a kulturális diverzitás ápolására, az ökológiai tudatosság istápolására, birtoklásmentes emberi kapcsolatok kiépítésére, az autonómia és a társadalmi igazságosság köreinek kiterjesztésére. Az Alternatív Nobel díj kitüntettjei ilyen alternatív világok megvalósításáért küzdenek.


Forrás Szerkesztés

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki