Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Túlnépesedés, az ökológiai válság első tényezője

446pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Túlnépesedéssel kapcsolatos gondolatok. Forrás: Tao Ce, http://bocs.hu/tulnepesedes.htm

Mottó:

Csak kívánt gyermekek foganjanak, akik felnőve azt mondják majd:
jobb szülőket, kort, helyet nem is kívánhattam volna!
(Kívánt gyermek, kívánt szülő elv)

Mit jelent a túlnépesedés, mihez képest számít az emberiség létszáma túlzottnak? Szerkesztés

A Húsvét szigeten, amely több ezer km-re van más szárazföldektől, évszázadokig virágzott egy civilizáció. Amikor túl sokan lettek, az állatokat és az erdőket kipusztították, a talajt az erózió belemosta a tengerbe, az élelem és víz szűkössége miatt háborúk törtek ki. A sziget eltartóképessége töredékére csökkent, így az új egyensúlyi állapot azáltal jött létre, hogy az emberi népesség nagy része elpusztult.

Mit jelent a túl? A természetes vizeknek, pl. egy tónak adott mértékű öntisztulási képessége van. Ha ennél több szennyvíz folyik bele, akkor nem csupán elszennyeződik, de az élővilágának leromlása miatt az öntisztulási képessége is csökken. Hasonlóan, túlzott az az emberi létszám, amely rohamos és/vagy nagymértékű romlást okoz területének eltartóképességében. A XX. század végére ez a romlás vált már Föld-méretűvé. A Húsvét sziget az elszigeteltsége miatt vált figyelmeztető modellé a kozmoszban hasonlóan elszigetelt Föld lehetséges sorsára nézve.

Aki a mellékelt, sajnos egyáltalán nem közismert grafikonra néz, láthatja, mi a túlnépesedés.


Az emberiség létszáma már bőven meghaladta a 6 milliárdot, jelenleg évenként több mint 70 millióval nő (legnagyobbrészt a nem-kívánt foganások miatt), a becslések szerint a század közepén 9 milliárd közelében tetőzik. Az ökológiai lábnyomunk viszont már most közel másfél Föld-bolygónyi, így a túlhasználat miatt a Föld eltartóképessége csökken. Lehet, hogy csak jelentős népességcsökkenéssel tud létrejönni egy új egyensúly.

Mi az az ökológiai lábnyom? Szerkesztés

A természet (el)tartja az emberiséget, és ennek a tehernek a nagyságát három tényező szorzata adja:

népesség * fogyasztás * hatásfok.

Például a benzinfogyasztás okozta napi teher a bioszférára:

hányan autóznak * napi átlag km * milyen fogyasztású autóval.

Az ökológiai lábnyom ezt a terhet viszonyítja a természet eltartóképességéhez. Például Magyarország lakosságának eltartása a jelenlegi fogyasztási szinten az ország területét 30 %-kal túlterheli, azaz Magyarország ökológiai lábnyoma 130 %-os.

Magyarországon a pazarlás megszüntetése és a környezetbarát megoldások az elsődlegesek az ökológiai lábnyom kisebbítésében. De az emberiség ökológiai lábnyoma nem hozható rendbe a túlnépesedés megoldása nélkül. Még ha az OECD országok (a jómódú országok) leszállítanák is fogyasztásukat a szegény országok átlagszintjére, a Földet akkor is túlterhelnénk: a nem-OECD országok ökológiai lábnyom átlaga is 100 % fölött van már.

Milyen problémákat okoz a túlnépesedés? Szerkesztés

Konrád Lorenz Nobel-díjas osztrák viselkedés-kutatónak Az emberiség nyolc halálos bűne c. könyvében a túlnépesedés az első halálos bűn. Ő elsősorban a konfliktusokat és agresszivitást növelő hatását emelte ki. A túlnépesedés szűkösséget és zsúfoltságot okoz, így háborúkhoz és hétköznapi erőszakhoz vezet. (A vízözön oka a Biblia szerint: az ember elszaporodott, így erőszak töltötte be a Földet. A magyarok kalandozásaira enyhítő körülményként ismerjük, hogy a besenyők elől kellett Ázsiából menekülni. A tatár, török stb. rabló hordák kiáramlásának hasonlóan okai voltak az otthoni szűkösség, zsúfoltság, erőszak.)

A túlterhelt Földből egyre keményebb robottal tudja csak kicsikarni megélhetését a sok ember, miközben nő a szegénység, szenvednek a népesség különféle szempontokból gyengébb részei, a természet pedig romlik, az élővilág pusztul, a jövő generációkra egy sokkal kevésbé lakható Föld marad.

Miért népesedik túl az ember? Szerkesztés

Minden biológiai lény igyekszik korlátlanul szaporodni, a fajok létszámát csak a területek eltartóképessége (pl. éhínség) és a természetes ellenségek (pl. betegségek, háborúk) szabályozzák. Az emberi leleményesség ugyan gyorsan emeli egy-egy terület eltartóképességét, de a korlátlan szaporodás ösztöne azonnal túlhasználja a keletkezett lehetőséget. Ezért kényszerült például (i. e. 10-12000 körül) földművelésre az ember, mert a sokkal kevesebb robottal járó gyűjtögetés, vadászat, legeltetés nem tudta eltartani a megnőtt népességet. A földműves Káin irigyelte a pásztor Ábel könnyebb életét, de aki nem stabilizálja a népesedését, az terjeszkedésre, agresszivitásra, robotra, természet-rongálásra kényszerül. A tűzzel és a nagyvadak túlvadászásával, kipusztításával már az ősember rontotta a természet eltartóképességét.

Az ember esetében azonban a túlnépesedésnek az általános genetikai oknál fontosabb hajtóereje az embercsoportok versengése. Mivel az ember túlerőbe került természetes ellenségeivel szemben, így az embercsoportok váltak egymás legerősebb ellenségeivé. A földművelés több embert tudott eltartani, de több embert is igényelt: több munkaerő és harcos kellett, a földet birtokolni-védeni vetéstől aratásig. A népesedési, gazdasági és fegyverkezési verseny egymást hajtják. Emberanyagból birodalmak, hadseregek, kő- és társadalom-piramisok, óriáscégek építhetők: hatalmi, gazdasági, katonai érdek a szaporodás. Ha túltermelés van belőle, olcsó a rabszolga, a katona, a munkás. A nők sokszor „utódteremtő gépekké vannak lefokozva” (Amartya Sen Nobel-díjas indiai közgazdász kifejezése). Ismét csak bibliai példa: amikor Dávid király megszámláltatta a népét (mert a hatalmasok szeretik számlálgatni kincseiket, alattvalóikat, katonáikat, munkásaikat), Isten ezért megbüntette. Róma is ösztönözte saját polgárainak népesedését, mert a birodalomban az elnyomók aránya vészesen csökkent az egyre több leigázott néphez képest.

Ha az ember mindig is túlnépesedett, mi a különleges a mai történelmi helyzetben? Szerkesztés

A túlszaporodó pásztornépek hullámokban csordultak ki Ázsiából, ostromolták a Római Birodalmat (pl. a hunok), majd a Nyugatot (pl. a magyarok), később a magyarokat is (pl. besenyők, tatárok, törökök). Ha egy terület a túl-használattól lepusztult, lakói továbbálltak. Amerikát kipusztították, Afrikát levadászták az Európából kiszoruló fölösleg-tömegek. Miután Európa erdeit jórészt elpusztultak, raboltak fát a gyarmatok bőséges erdeiből. De történelmileg új helyzet az, hogy most már nincs hová kicsordulni, továbbállni, rablóhadjáratot vezetni, betelt és túlterhelt a Föld.

Az is történelmileg új helyzet, hogy a megélhetési mód "fejlesztése" az utóbbi századokban már fenntarthatatlan, azaz egyszeri, kimerülő módszerekkel növelte a Föld eltartóképességét. Például az újabb és újabb területek elvétele az élővilágtól (erdők kiirtása, minden megművelhető terület beszántása) rengeteg faj kihalásához vezet, de egyébként is már alig maradt elvehető terület. Az is csak egy múló történelmi pillanat, hogy pár évtized alatt elfogyasztjuk az olaj, gáz, szén formájában év-százmilliók alatt föld alá gyűlt napenergiát. A széndioxid robbanásszerű sebességgel kerül vissza a légkörbe, amitől megbolondul a klíma. A fosszilis energiák táptalaján az emberi népesedés is robbant. Ezekkel a módszerekkel csak rövid távon nő, de hosszú távon leromlik a Föld eltartóképessége.

Magyarország népessége csökken. Miért kell itt a globális túlnépesedésről beszélni? Szerkesztés

A Föld egyetlen globális faluvá vált, a kommunikáció, a közlekedés, a gazdaság, a szennyezés, a globális hatások befolyásolják mindennapi életünket. A munkahelyeink elmehetnek a szegény százmilliók miatt, akik éhbérért is hajlandók dolgozni, az élelmiszeráraink fölmehetnek a százmilliók miatt, akik magasabb áron is hajlandók megvenni, mert nem tudják magukat ellátni. Például Kína gabonatermése az 1950-es 90 millió tonnáról 392 tonnára nőtt 1998-ig, de azóta csökken, 2003-ban csak 322 millió tonna volt, mert csökken a termőterület a beépítés, szikesedés, sivatagosodás, erózió miatt.

A túlnépesedés növeli a világjárványok kockázatát, a környezeti és gazdasági menekültek áradatát, a levegő és az óceánok szennyeződéseit, a klímamegbolondulást, és a konfliktusgócokat is, amelyek mind érinthetnek minket.

Nem félő, hogy a magyarság elfogy, eltűnik? Szerkesztés

1920-ban Magyarországon bő hétmillió ember élt, ez fél évszázad alatt másfélszeresére nőtt. Népsűrűségünk duplája a világátlagnak, ökológiai lábnyomunk 130 %-os. Ha a magyar népesség visszacsökken az 1920-as szintre, az ökológiai egyensúly javul. Az EU országok többsége kisebb népességű Magyarországnál: a tíz új tagországból öt (mint Luxemburg is) csak 0.4 és 2.4 millió közt van, Litvánia és Szlovákia – mint ahogy Dánia, Finnország, Írország és (EU-n kívül) Norvégia is – 3.4 és 5.4 millió közt, de svéd, osztrák és (EU-n kívül) svájci is a magyarnál kevesebb van, portugál, görög, cseh, belga pedig ugyanannyi.

A csökkenő, elöregedő népesség miatt Magyarország nem lesz-e jelentéktelen és szegény? Szerkesztés

Kétségtelen, hogy a csökkenő népesség problémákkal jár, de ugyanígy a növekvő népesség is sok eltartottat jelent. Ma nem a népességszám adja az országok jólétét és súlyát. Európában jelenleg a tíz leggazdagabb ország mind kisebb népességű Magyarországnál.

Nagy reformkori gondolkodóink nem szaporodással gondolták föllendíteni Magyarországot. Madách előre látta a katasztrófális túlnépesedést és hogy emiatt az ember kiirtja az élővilág gazdagságát:

"- Mi állat él tehát még a világon?
- Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott. … Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...”
"Szomszédimat, igaz, Agyonverém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak; s oly kevés A fóka-faj.
- Ha isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka."

(Az ember tragédiája)


Vörösmarty Mihály is már másfél évszázaddal ezelőtt így írt:

"És hosszu béke van s az ember
Rémítő szapora,
Talán hogy a dögvésznek egyszer
Dicsőbb legyen tora…"

(Az emberek, 4.)

Mit tehet Magyarország a globális túlnépesedés kérdésében? Szerkesztés

A nem-kívánt foganások megelőzése tudást, jogokat és eszközöket kíván. Az 1994-es kairói ENSZ népesedési világkonferencia két évtizedre szóló programja e három dologra koncentrál. Mindaz, ami elősegíti pl. a nők oktatását, a nők jogait és a családtervezési eszközök hozzáférhetőségét, az javítja az emberiség népesedési helyzetét.

Magyarország 1996 óta tagja az OECD-nek, 2004 óta az EU-nak, így azon fejlett országok közé tartozik, amelyek egy 1971-es ENSZ határozat szellemében segítik az ún. fejlődő országokat. Ennek az ún. nemzetközi fejlesztési együttműködésnek fontos része a termékenységgel kapcsolatos egészségügy, oktatás és emberi jogok. Az elemzések világosan mutatják, hogy nem a kényszerintézkedéseknek, hanem épp ellenkezőleg, a nők jogainak, oktatásának és munkához jutásának van döntő szerepe a születésszám csökkenésében.

Mit tehetünk mi magunk a globális túlnépesedés kérdésében? Szerkesztés

A szegény országokban egy analfabéta nőnek 2-3-szor annyi gyermeke születik (és nem azért, mert ő így akarja), mint egy érettségizettnek. Ezért például a Bocs Alapítvány falusi szegény lányok iskoláztatását támogatja Indiában, ahol – noha már most is háromszor akkora a népsűrűség, mint Magyarországon – évente kb. 16 millióval vannak többen. Ez a már 1977 óta folyó támogatás jó példája annak, hogy hétköznapi emberek adományai nagyon hatékonyan segíthetnek, hiszen egyhavi magyar minimálbérnyi összeg fedezi egy gyermek szállását, étkezését és oktatását egy egész tanévre.

Az ökológiai válság egyik fő oka, hogy a növekedés a remény, a fejlődés, az élet szinonimájává, halálos „vallássá” vált, ezt ígérgetik a politikusok, ekörül forog a média, a növekedéstől vár boldogságot sok panaszkodó ember. Pedig az élet lényege a harmónia, minőség, személyiségfejlődés. Ha ilyen életfilozófiát megélő baráti kört alkotunk, azokhoz a bölcsekhez csatlakozunk, akik a gazdasági, hatalmi, népesedési verseny elé helyezték az élet minőségét. Már Arisztotelész, Platón, Konfúciusz figyelmeztettek, hogy a túlnépesedés ökológiai pusztuláshoz, társadalmi zavarokhoz, háborúkhoz vezet. Buddhának 1 gyermeke volt, Mohamednek 2, Jézusnak és Krishnának egy se. A híres francia matematikus és filozófus, Condorcet, a francia akadémia örökös titkára, a forradalom után a nemzetgyűlés elnöke (végül a jakobinusok letartóztatták és a börtönben megölték) szerint a jövő generációkkal szembeni kötelességünk „nem az, hogy idő előtt létrehozzuk, hanem hogy boldoggá tegyük őket”.

Ugyancsak Condorcet írta több mint két évszázaddal ezelőtt, hogy a bölcs és szeretetteljes emberek megfontoltan bánnak a termékenység adottságával, „semmint hogy bolond módjára senkinek sem kellő nyomorult lényekkel terheljék a világot”. Noha Magyarországon az utóbbi másfél évtized alatt közel felére esett az abortuszok száma, még mindig háromszor olyan gyakori, mint Hollandiában. Ahogy John Lennon mondta, nagyon sok gyermek egy pohár whisky miatt fogan. A magyar fiataloknak még van mit fejlődniük a nem-kívánt foganások megelőzésében. S ez nem csak a nők dolga: a férfiak is sokkal jobban vigyáznak ma már, hiszen a túl sok utód eltartása igavonó barom életformára kényszerítheti őket.

Mit tehetünk Magyarországon az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében? Szerkesztés

A szexualitásnak és szeretetnek óriási szerepe lehet az ökológiai lábnyom szorzat második tényezőjének, a fogyasztásnak a csökkentésében is. Például egy válás következtében két lakás kell egy helyett, dupla építőanyag, fűtés, rezsi, de ettől a dupla fogyasztástól általában nem nő a jólét és boldogság. A háztartások létszáma csökken, a házak mérete mégis növekszik: ez mintha azt mutatná, hogy az emberek ma kevesebb szeretett személlyel és azoktól is nagyobb távolságban akarnak élni.

A XXI. században az emberiség egyensúlyba kényszerül jönni a Föld eltartóképességével. Az evolúció folytatódik. Az emberré válás következő lépcsőjén az ember kinövi az élőlények korlátlan szaporodási ösztönét és a túlzott versengést. Az emberek a termékenységüket, emberteremtő képességüket nagy felelősségérzettel, gondos felkészüléssel és előrelátással fogják kezelni, hiszen a nemzés cselekedete nagy hatással van a társadalomra, az élővilágra, a természetre és legfőképpen magára a születő gyermek életére.

A növekedés-mítosz összeomlása megtanítja az embereket, hogy az élet értelme nem a fogyasztás és birtoklás mennyisége, az országok, hadseregek, gazdaságok és népek nagysága. Az élet minőség, személyiségfejlődés, szellem és szerelem, intellektuális kincsek, lelki élmények, csend, természet, élőlények, játék, vigalom, alkotás, művészet, szex, család, barátság, vendégszeretet, öregség, segítés, mozgalom, mester és tanítvány kapcsolatok ...


További tájékozódás a témáról az interneten: Szerkesztés

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki