Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Szabadpénz

446pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Szabadpénz a Szabad gazdaság fizetőeszköze.

Az újelvű (tartási díjjal terhelt és így forgásbiztosított) pénzen alapuló piacgazdaságtól - akár csak egy országbeli, elszigetelt megvalósulása esetén is - várható, hogy (ahol megvalósul) megszűnnek azok a visszásságok, amelyek a hagyományos pénzen alapuló gazdaságot jellemzik.

Tételesen:

  • Megszűnik a pénztulajdonnal való visszaélésből származó, teljesítmény nélküli jövedelem (a kamat). Tehát a másik meg nem érdemelt jövedelem, a földjáradék társadalmasítása után a - szélesen értelmezett - munkások a teljes munkabér-alapon osztoznak. Röviden: megszűnik a kizsákmányolás.
  • A kamat megszűntével leáll az a folyamat, amely az emberiséget egyre mélyebben osztja meg (polarizálja) a vagyonnal és hatalommal rendelkezők egyre kisebb csoportjára és a vagyontalan kiszolgáltatottak egyre nagyobb és egyre inkább szegényedő tömegére. Az eddig felhalmozott pénzvagyonok urainak egyik választási lehetősége, hogy maguk vállalkozóvá válnak, vagyonuk pedig termelővagyonná válik. (A termelővagyon - a természetes gazdasági rendben - kamatot nem, csak "vállalkozói munkabért", és vagyonpótlást célzó amortizációt fial.) A vagyonosok másik lehetősége: fokozatosan felélik pénz- ill. pénzben értékelt vagyonukat. A vagyonszerkezet tehát egyre egészségesebbé válik.
  • Megszűnik a termelő beruházásokat fékező 5%-os (ős)kamatküszöb (az inflációt és a rendkívüli kockázatot ellensúlyozó többletektől lecsupaszított kamat évezredek óta 5% körüli, ezt nevezi Gesell őskamatnak), ennélfogva az eddigi spekulációs visszafogással szemben - a természeti feltételek korlátai között - akadálytalanul bővül a gyárak, hajók, házak, stb. száma mindaddig, amíg az egészséges szükségletek ki nem elégülnek.
  • Megszűnik a kamat termelésbővítéssel (növekedéssel) való kitermelésének kényszere, amely meggátolja, hogy a termelők figyelembe vegyék a fennmaradás természeti (ökológiai) feltételeit.
  • Megszűnik az időről-időre előálló spekulációs pénzvisszatartás, nem jönnek létre az ennek következtében fellépő (megtévesztően "túltermelésinek" nevezett) gazdasági válságok, csődökkel és tömeges munkanélküliséggel.
  • Feltéve, hogy az ecélra létrehozott állami szerv ("Valutahivatal") szakszerűen, és a közérdeket szolgálva működik, tartósan szilárd általános árszínvonal alakul ki, amely jelentősen megkönnyíti a gazdasági tervezést mind a termelés, mind a fogyasztás területén. Ezzel tehát a (kispénzűeket sújtó) infláció eltűnik a gazdasági életből.

Összefoglalva: Jó feltételek jönnek létre a Földön (vagy az adott országban) egy új korszakba, a nyugodt, harmonikus, tisztes anyagi feltételek között leélhető élet korszakába való belépés számára.

Forrás: http://www.freeweb.hu/fennmaradas/fa_02.html


Gesell szerint csak úgy lehet a kamatmechanizmust kiküszöbölni a gazdasági életből, ha a pénz azonos rangúvá válik a többi romlandó áruval. Ehhez olyan rendszert kell kidolgozni, hogy aki visszatartja a pénzt - a gazdasági élet közvetítő közegét -, annak ezért a blokádért büntetést kelljen fizetnie. Ez elképzelhető úgy is, hogy a forgalomban nem lévő pénz minden hónapban meghatározott arányban veszítsen az értékéből. Gesell javaslata szerint olyan pénzt kell kibocsátani, amelyen hely van fenntartva bélyegek felragasztására. A havonta megvásárolt és felragasztott bélyeg biztosítja, hogy a pénz továbbra is változatlan értékben érvényes maradjon. Az már csak részletkérdés, hogy Gesell szerint ezeket az értékfenntartó bélyegeket a jegybankok bocsátanák ki. Minden év végén a lebélyegzett bankjegyeket a központi bank kicserélné üres kockákkal ellátott új bankjegyekkel, hogy azokra újból rá lehessen ragasztani az érték megőrzését biztosító bélyegeket. Gesell szerint ezzel a módszerrel nem tűnne el teljesen a kamat, hanem csak lassan és fokozatosan szűnne meg a pénz fölénye az egyéb természetes és romlandó áruval szemben. A folyamat végül elvezethetne a határidő nélküli kamatmentes pénzhez, amelyet ő "Freigeld"-nek (azaz kamattól mentes szabadpénznek) hívott, és ezért nevezte el az ilyen pénzzel működtetett gazdaságot "Freiwirtschaft"-nak (azaz kamatjáradék-mentes szabadgazdaságnak).

Ennek a megoldásnak az a legfontosabb következménye, hogy a pénzt nem lehet többé veszteség nélkül felhalmozni. Aki a bankjegyeket otthon gyűjti, annak folyamatosan bélyegeket kell vásárolnia díjfizetés ellenében. Azért, hogy ezt a veszteséget elkerülje, tovább kell adnia - akár kamatmentesen is - valaki másnak, hogy az használja és forgassa ezt a pénzt. Cserébe - egy megegyezett időpontban - kap egy száz százalékosan az értékét őrző új bankjegyet. A kamat, vagyis a pénz továbbadásáért járó díjazás, eltűnik, sőt megjelenik egyfajta büntetés is, a negatív kamat formájában. Ez a megoldás nemcsak a hitelfelvevő, de a hitelező számára is előnyös. A hitelfelvevő kamatmentesen jut kölcsönhöz, a pénzkölcsönző viszont elkerüli a pénzének időhöz kötött értékcsökkenését.

A kamatmentes pénzrendszer további előnye, hogy lehetővé tenné az infláció- és a deflációmentes - szilárd és tartós - árstabilitást. Gesell ezt egy nagyválasztékú árukosár szerinti indexálással akarta elérni. Elképzelése hasonló a mai inflációszámításhoz, ahol a pénz értékvesztését ugyancsak egy meghatározott elvek szerint összeállított árukosár szerint mérik. Ha ez az indexált ár csökken, akkor az illetékes jegybank növeli a forgalomban lévő pénz mennyiségét úgy, hogy megfelelő mennyiségű kamatmentes pénzt bocsát az állam rendelkezésére. Ha növekednek az árak, akkor pénzt kell kivonni a forgalomból, amit el lehet érni a pénzforgalmat biztosító - és a pénzjegyekre felragasztandó - bélyegek eladásával, ha pedig ez nem elégséges, akkor az adók megemelésével.

Gesell alkalmatlannak találta az arany, illetve nemesfémalapú pénzrendszert arra, hogy infláció- és deflációmentes gazdasági életet működtessen. Arany és ezüst alkalmazása esetén mindig fennáll a deflációs veszély, azaz hogy nem lesz elég mennyiségű pénz a forgalomban. Az egyre bővülő gazdaság a cserefolyamatok lebonyolításához egyre több közvetítő közeget, azaz pénzt igényel. Ha nincs megfelelő mennyiségű közvetítő közeg, akkor az leblokkolja a gazdaságot. Az árak csökkenése valósággal megfojtja a gazdasági életet. Ugyanis az az ár, amely nem biztosítja az értékelőállító gazdasági szereplő számára a megfelelő gazdasági hasznot, amely lehetővé teszi a termelés fenntartását, bővítését, valamint a vállalkozó és alkalmazottainak megélhetését, akkor az az ár kártékony. Az olcsó, vagy alacsony ár tehát nem valami abszolút jó, hanem kifejezetten káros is lehet, ha nem tartalmazza a tisztességes nyereséget.

Forrás: Dr. Drábik János válogatott írásai

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki