Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Propaganda-blokkoló ellenőrzőlista

446pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Sonja Simic torontói tanárnő, aki 13-14 éves diákjai számára egészen rendhagyó és – nem mellesleg – igen hasznos médiaórát dobott össze. A kiosztott lap címe a Propagandatechnikák típusai, alatta pedig egy egyszerűen kifejtett, egyáltalán nem teljes körű, de igen hasznos felsorolás, amely néhány, széles körben alkalmazott módszert tartalmaz.

Az alábbiakban bemutatjuk a Simic által felhasznált technikákat – azért is adjuk ezeket itt közre, mert igen jól használható arra, hogy átlássunk a szitán, amikor propagandagyanús dolgokkal találkozunk. A listát néhány közelmúltbeli témával illusztráljuk – alapvetően a kormánypropaganda köréből. Ezzel nem azt szeretnénk sejtetni, hogy az erőből érvelés csak a kormányoldal exkluzív tulajdonsága lenne, de be kell látnunk, hogy a kormánypropaganda – méretei és láthatósága – okán sokkal szembetűnőbb, épp ezért jobb példákat kínál, mint más vitakultúra vagy marketing témájú esetek.

Névragasztás Szerkesztés

Ennél a technikánál rosszul hangzó, negatív dolgokkal címkéznek fel valamit, vagy valakiket. Akkor alkalmazzák gyakran, amikor igyekeznek elkerülni azt, hogy a saját véleményt tényekkel kelljen alátámasztani. Ahelyett, hogy elmagyaráznák, hogyan és miért vélekednek így, egyszerűbb leszólni, becsmérelni az ellenfelet.

Bizonyos kontextusban ilyen lehet például a megélhetési szó ragasztása a bevándorlók elé.

Ragyogó általánosítás Szerkesztés

Ez a technika fontosnak hangzó, pozitív csengésű kifejezéseket használ, amelyeknek a kontextusban alig van értelmük. Ezeket a szavakat aztán olyan általánosságok megfogalmazása során használják, amelyeket nem lehet sem megerősíteni, sem cáfolni. Ilyen kifejezések lehetnek például a jó, a tisztességes, az igaz.

Gondoljunk itt például a „keményen dolgozó kisemberre”.

Átvitel (transzfer) Szerkesztés

Ennél a technikánál egy pozitív szimbólum tekintélyét próbálják egy személyre vagy elképzelésre „átruházni”. Például, a nemzeti zászló használata politikai rendezvényeken azt a hatást kelti, hogy az esemény hazafias, és ami ott zajlik, az az ország érdekében történik.

Régebbi, de jó magyar példa lehet erre a kokárda, mint szimbólum sorsa a választási hadjárat során: amikor az egyik oldal legitimációs céllal használni kezdte, a másik oldal – szintén manipulatív szándékkal – elhatárolódott tőle. Mindennek következtében egy régi, jól bevált és alapvetően az egységet szimbolizáló, semleges szimbólumból egy sokak számára megosztó dolog keletkezett.

Hamis párhuzam Szerkesztés

Két olyan dolgot, amelyek esetleg egy kicsit, de inkább egyáltalán nem hasonlóak egymáshoz, hasonlóként, esetleg azonosként próbálnak feltüntetni. Amikor megvizsgáljuk a hasonlóságot, érdemes feltennünk a kérdést, hogy az említett dolgok mennyire is hasonlítanak egymáshoz valójában. A legtöbb hamis párhuzam esetében egész egyszerűen nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy a párhuzam tényét meg lehetne erősíteni.

Gondoljunk itt például a terrorizmus és a bevándorlás közti, gyakran sugallt párhuzamra.

Ajánlólevél Szerkesztés

Ezt a technikát könnyű megérteni: arról van szó, amikor egy híresség nevét dobják be egy termék vagy elképzelés alátámasztására. Ha azt látjuk, hogy egy híres ember egy terméket, eszmét reklámoz, érdemes feltennünk a kérdést, vajon az illető mennyit tud az általa reklámozott termékről, és hogy vajon mit is nyerhet azzal, hogy támogatja azt?

Ilyen volt Kertész Imre és Konrád György szerepe, amit a bevándorlással kapcsolatban kialakított véleményük miatt a kormánymédiában elfoglaltak – holott a kormányéval megegyező véleményük kifejtéséig mindaddig inkább mellőzte őket a politikailag elkötelezett kormánypárti sajtó. Nyilvánvalóan azzal a céllal kezdték őket ott szerepeltetni, hogy a másik tábor tagjait elbizonytalanítsák, végső soron megnyerjék az ügynek.

Egyszerű emberek, átlagemberek Szerkesztés

Ezt a technikát is aránylag könnyen azonosíthatjuk: azzal próbál meggyőzni bennünket, hogy álláspontját átlagosan kinéző, átlagos dolgokat művelő emberek szájába adja.

Ütőkártyák halmozása Szerkesztés

Ezt a technikát arra használják, hogy egy üzenetet a számukra kimondottan előnyös színben tüntessenek fel. Mintha egy kártyajáték során a legjobb ütőkártyákat felhalmoznánk, és csak azokkal játszanánk, kihagyva a nekünk nem előnyös kártyákat: bizonyos kulcsszavakat vagy nem előnyös statisztikákat kivágnak a kampány során, így egy sor féligazságot eredményezve. Érdemes emlékezni rá: a hirdetőnek semmilyen kötelezettsége nincs arra nézve, hogy csakis a színtiszta igazat mondja el egy kampány során.

Gondoljunk arra, ahogy a kormány kampányában nem jelentek meg olyan, már rendelkezésünkre álló statisztikai adatok, amelyek általában a hazánkban letelepült bevándorlók a magyar átlagon felüli átlagos képzettségéről szóltak, vagy arra, hogy a kormánymédia igyekezett elkerülni, hogy tudósításaiban a menekültek között kisgyerekek is szerepeljenek a képernyőn. A gondosan kiszemezgetett információk nem segítik a tájékozódást vagy az eszmecserét, csak a már eldöntött kérdést alátámasztó érveket erőltetik.

Karaván (bandwagon) Szerkesztés

Ahogy egy kocsikaraván kocsijai mind egy irányba tartanak, úgy ez a technika is arra sarkall, hogy mivel mindenki ugyanúgy gondolkodik, neked is így kellene tenned, egyébként kimaradsz valamiből.

Gondoljunk azokra a kijelentésekre, amely szerint „a magyar az olyan…” – persze, hogy nem olyan a magyar, de a megszólaló számára aktuálisan fontos minőséget kiemelve és ilyen környezetbe helyezve máris sikerül elbizonytalanítani azokat, akik ugyan magyarnak tartják magukat, de adott esetben nem pont olyanok, mint ahogy azt a beszélő állítja.

A vagy–vagy trükk Szerkesztés

Ezt a technikát fekete-fehér gondolkozásnak is hívják, mivel csak két lehetőséget kínál. Vagy támogatod, vagy ellenzed – nincs helye köztes véleménynek. Elsősorban arra használják, hogy a vitás kérdéseket kétpólusúvá alakítsák, ezzel ellehetetlenítve bármely kísérletet, ami közös nevezőt próbálna találni.

Nem feltétlen igaz, hogy azok, akik szerint fontos lenne befogadni a menekülteket, nemzetvesztők – mint ahogy az sem igaz, hogy akik a megerősített államhatár-őrizet mellett foglaltak állást, egyértelműen érzéketlen emberek, akik ne kívánnák befogadni a háborús övezetből menekülőket. A fekete-fehér gondolkozás kialakításának a kommunikációban szintén egyetlen célja van: hogy ne alakuljon ki vita, ne jelenjenek meg érvek, így a saját véleményünket ne kelljen racionális érvekkel alátámasztanunk.

Hibás ok és okozat Szerkesztés

Ez az érvelés azt sugallja, hogy mivel A-t B követi, B oka csakis A lehet. Nem árt emlékezni arra, hogy csak azért, mert két eseménynek vagy két adatnak van valamilyen köze egymáshoz, attól az egyik még nem feltétlenül okozta a másikat. Fontos, hogy az ismereteinket körültekintően elemezzük, mielőtt következtetéseket vonunk le.

Önmagában abból a tényből, hogy rengeteg bevándorló jelent meg a déli határokon, illetve abból, hogy Nyugat Európában több terrorcselekmény, erőszakos cselekmény (gondoljunk a kölni incidensre) is történt az utóbbi időben, egyáltalán nem feltétlenül következik, hogy az itt menedékjogért folyamodók mind terroristák, vagy hogy mind nőmolesztálók. Ahhoz, hogy ilyen konklúziókat levonhassunk, a körülmények alaposabb vizsgálatára lenne szükség, nem elég csak két eseményt időrendi sorrendbe állítani, és abból sejtetni egy, a céljainknak kényelmesen megfelelő törvényszerűséget.

Forrás Szerkesztés

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki