Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Pénzügyi alapfogalmak

445pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Pénzügyi alapfogalmak

Források:


Pénz Szerkesztés

Pénznek azokat a dolgokat tekintjük, amelyek betöltik a pénz valamely (esetleg egyszerre több) funkcióját.

Az elmúlt évtizedek marxi gondolatokra épülő magyar pénzelméleti tankönyvei rendszerint öt pénzfunkciót különítettek el: csereeszköz, értékmérő, felhalmozási eszköz, fizetési eszköz és világpénz.

  1. általánosan elfogadott csereeszköz (forgalmi eszköz, fizetési eszköz)
  2. elszámolási egység (az értékmérés etalon, vagy értékarány-mérő)
  3. a vásárlóerő ideiglenes felhalmozása (értékmegőrző, kincsképző)
  1. az elhalasztott fizetések eszköze (hiteleszköz) funkció sokak által vitatott, mert a forgalmi vagy a fizetési eszköz funkció egyszerű kiterjesztésének tartják.

Pénzügyi Intézmények, pénzügyi szolgáltatások Szerkesztés

A jelenleg hatályos törvény a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek két típusát különbözteti meg. Az elhatárolás alapja az, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat, az ügynöki tevékenység kivételével, kizárólag pénzügyi intézmények végezhetnek. A pénzügyi szolgáltatások, jellegükből és kockázatukból adódóan megkövetelik, hogy azokat csak olyan intézmények végezhessék, amelyek tevékenységére részletes prudenciális[1] és felügyeleti előírások vonatkoznak. A pénzügyi szolgáltatások a következő tevékenységeket foglalják magukban:

  • betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása;
  • pénzkölcsön nyújtása;
  • pénzügyi lízing;
  • pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
  • készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;
  • kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
  • valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
  • pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);
  • befektetési alap letétkezelés;
  • letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
  • hitelreferencia-szolgáltatás;
  • önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés;
  • készpénzátutalás.

Léteznek ún. kiegészítő pénzügyi szolgáltatások is, amelyeket az MNB engedélyével, nem pénzügyi intézmények is végezhetnek. (Kivételt jelent a bankközi piacon végzett pénzügyi ügynöki tevékenység.).

  • pénzváltási tevékenység;
  • az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet);
  • pénzfeldolgozási tevékenység;
  • pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

A pénz kialakulása, pénzfejlődés korszakai Szerkesztés

  1. Pénz nélküli csere: közvetlen, ún. naturális csere, amely során egy A1 terméket kicseréltek egy A2 termékre. De a partnert nagyon nehéz volt megtalálni, mert egyáltalán nem volt biztos, hogy találkozni fog egymással két olyan ember, akiknek egymás termékeire volt szükségük. Ez a mai modern időszakban is időnként visszaköszön, mert ha gond van a fizetéssel, akkor az áru kiegyenlítés esetén még a mai napig is megjelenik a barter kereskedelem.
  2. Árupénz: a csere nem közvetlen, hanem van egy közvetítő. A1 – B – A2. Tapasztalatok alapján olyan cseretárgyak jelentek meg, amelyeket könnyebb volt cserélni bármire, mint másokat.
  3. Aranypénz és ezüst pénz: a közvetítő szerepet ők töltötték be az egész világon.
Abszolút értékmérés: a saját értékéhez hasonlítja a közönséges áru értékét – pénzláb: pénzérték.
Relatív értékmérés: a közönséges áruk értékarányait hasonlítja össze.
A termelési volumen megnövekedése miatt, nem tudtak annyi aranyat kitermelni, ami fedezte volna a termelést. Ezért létrehoztak egy helyettesítő eszközt: ez volt a váltó. Ez volt az első pénzhelyettesítő. De ez nem volt tökéletes, hisz akit nem ismertek abban nem bíztak, és így ez a lehetőség csak egy ismertségi körben működött. Ehelyett ki kellett találni egy megbízhatóbb dolgot és ez volt a bankváltó, amely felváltotta a közönséges kereskedelmi váltót. Ezt a váltót nevezték később klasszikus bankjegynek, papírpénz. Minden pénzhelyettesítő így ez is beváltható volt aranyra.

4 Modern pénz, hitelpénz: nincs önálló, saját belső értéke, csak képviseleti értéke van, amely az adott gazdaságban előállított áruk és szolgáltatások értékét, a gazdaság erejét képviseli. Hogyan tud értéket mérni? Abszolút értékmérést nem, de a relatív értékmérést meg tudja tenni.

A modern pénz a bank passzívája, forrása, „kötelezettsége”. Ez a pénz teremtődésével, forgalomba való bekerülésével van összefüggésben, mely a bankrendszer segítségével történik. Tehát a modern pénzt a bank teremti, mégpedig kétféle módon: i) hitelnyújtás (pl.: jegybankpénz) ii) külföldi valuta vagy deviza vétele. A modern pénz teremtése technikailag egy könyvelési művelet.

Az e folyamat által teremtett pénz csak akkor lesz pénz, ha kikerül a bankból.

A pénz értéke, és értékének szabályozása Szerkesztés

Pénzmultiplikátor (m): A tartalékráta reciproka (m=1/t), a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét fejezi ki, tehát, hogy a bankokban a jegybank által teremtett hitelpénznek hányszorosa képződhet. A forgalomban lévő pénz mennyiségének szabályozására a jegybanknak két eszköze van: i) jegybanki hitelteremtés mennyiségének növelése vagy csökkenése (készpénzkibocsátással vagy anélkül); ii) a tartalékráta mértékének növelése vagy csökkenése.

Modern pénz (számlapénz, hitelpénz): Olyan bankpasszíva, amely a pénz névértékének megfelelő követelést testesít meg a bankrendszer intézményeiben. A mai modern pénz belső érték nélküli pénz, akkor valóságos, ha van olyan bank, amelyik azt pénzként elfogadja Þ tehát a bankrendszer függvénye, forgalomba kerülése és onnan való kikerülése a bankrendszer révén valósul meg.

A modern pénz értéke: A modern pénz értéke a vásárlóértékével egyenlő, más valutákhoz viszonyított értéke az árfolyamával egyenlő (ez az un. átváltási érték).

A modern pénz fajtái: Megjelenés formája szerint: készpénz és számlapénz (bankkal szemben fennálló követelés); keletkezés helye szerint: jegybankpénz és kereskedelmi bankpénz.

Modern pénz keletkezése: hitelnyújtás, külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlása.


Bimetallizmus: A fémpénz (aranypénz) korszakában egyidejűleg két fém, általában az arany és az ezüst tölti be a pénz szerepét.

Grasham-törvény: Két vagy több pénz egyidejű használata esetén a "rossz pénz kiszorítja a jót".

Monometallizmus: A fémpénz (aranypénz) korszakában egyidőben egyetlen fém, az arany (ritkábban az ezüst) tölti be a pénz szerepét. Itt már csak egyetlen egy fémpénz volt a domináns

Pénzláb: A pénz értékdefiníciója. Azt határozza meg, hogy valamely aranypénzt helyettesítő fizetőeszköz (fémötvözet, papírpénz) mekkora (aranyban, vagy más áruban kifejezett) értéket képvisel.

Hogyan lehet az aranyfedezet nélküli pénzkibocsátást kontroll alatt tartani?

  • Currency-elmélet: A kibocsátott fizetőeszközök mennyiségét az aranytartalékokhoz, azaz az aranyfedezethez kell igazítani.
  • Banking-elmélet: A fizetőeszközök mennyiségét az előállított árumennyiséghez, azaz az árualaphoz kell igazítani.

Aranystandard rendszer: Az aranypénz és a pénzhelyettesek nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban kialakult rendszerét nevezzük így. Jellemző volt rá, hogy i) az arany fizetőeszközként, érme és pénzhelyettesítők formájában funkcionált, amelyet a jegybankok kötelesek voltak a névértéknek megfelelő aranyra átváltani, és fordítva Þ stabil rendszer; ii) a nemzetközi kereskedelemben a kifizetéseket korlátozás nélkül lehetett aranyban, vagy pénzhelyettessel teljesíteni, azaz az arany és a pénzhelyettesek nemzetközi forgalma engedélyezett volt.

Pénzérték-szabályozás az aranystandard rendszerben: Az aranystandard rendszerben a nemzeti valuták értéke csak szűk határok között, az alsó és a felső aranypont között változhatott.

Alsó (kiviteli) aranypont: Az aranystandard rendszerben a nemzeti valuták értékének az a legalacsonyabb külföldi árfolyama, amelyen túl érdemesebb az országból az aranyat kivinni és ott nemzeti valutára átváltani.

Felső (behozatali) aranypont: Az aranystandard rendszerben a nemzeti valuták értékének az a legmagasabb nemzetközi árfolyama, amelyen túl érdemesebb a nemzeti valutát külföldre kivinni és a külföldi bankokban aranyra váltani.

Aranydeviza-rendszer / dollár standard rendszer (Bretton Woods, 1944): Átmeneti pénzkorszak az aranypénz és a modern pénz korszakai között. Jellemzői:

  1. az arany árát rögzítették, és azt a dollárhoz kötötték: 1 uncia arany = 35 dollár
  2. a dollár a nemzeti jegybankok számára aranyra átváltható maradt
  3. rögzítették a nemzeti valuták dollárban kifejezett értékét
  4. jegybanki beavatkozás (interveniálás) kötelező volt a nemzeti valuták a dollárban kifejezett paritásától való 1%-ot meghaladó eltérés esetén (intervenciós sáv).

Lebegtetés: a piaci kereslet, kínálat alakította a valuták árfolyamát Þ szabad árfolyamok Þ jobban tükrözi a valuták vásárló értékét Þ ez a rendszer instabil!

Werner terv ('70): Európai monetáris övezetet akartak kialakítani. A devizapolitikát össze kellett hangolni.

Valuta kígyó ('72): 12 ország a saját valutája árfolyamának számítását egy közösen megtervezett mérce alapján alakított ki.

Valuta kosár: 12 ország valutája közül a legerősebb valutákat beletették, súlyozott számtani átlagot számoltak, és ez adta meg az ECU (közös elszámolási pénz) 1 egységét.

1978: Az arany végleg befejezi pénzszerepét.

Maastrichti egyezmény (Hollandia '91): Cél az volt, hogy az EMS (Európai Monetáris Rendszer) tagországainak gazdasága fejlettségi szintben közeledjen egymáshoz:

  • az inflációs ráták 1,5%-kal haladhatják meg a 3 legalacsonyabb inflációs rátát felmutató tagország értékét;
  • a kamatlábak esetén ugyanez volt az irányadó, csak itt 2%;
  • az államadóság nem haladhatja meg a GDP 10%-át;
  • az adott évi költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át.

Kétszintű bankrendszer: Valamely ország központi bankja az ország monetáris politikáját, annak minden területét a pénzügyi intézményrendszer közvetítésével valósítja meg.

Az MNB monetáris-politikai eszközrendszere:

  1. Kötelező jegybanki tartalék: valamennyi pénzintézet köteles az összes forint- és devizaforrása (bevétele) után az MNB által meghatározott %-ban (ez az un. tartalékráta) tartalékot képezni, és azt az MNB-hoz átutalni. A tartalékráta változtatásával befolyásolható a pénzintézeteknél maradó, és onnan a forgalomba kerülő pénz mennyisége; ill. a pénzintézeti kamatok nagysága.
  2. Refinanszírozás: hatást gyakorol a kereskedelmi bankok pénzkihelyezési tevékenységére, azok számára viszontleszámítolással, refinanszírozási hitel nyújtásával és egyéb megoldásokkal a kereskedelmi bank által igényelt időben pénzt biztosít.
  3. Kamatszabályozás: jegybanki alapkamatláb, marginális kamatláb, preferenciális kamatláb, napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatláb.
  4. Kötelező likviditási tartalék: a pénzintézet összes forint és devizaeszköze után napi likviditási tartalékot köteles képezni. A tartalékképzés célja a bankok készpénzfizető képességének szabályozása, a befektetők érdekeinek védelme abban az esetben, ha a pénzintézetnél likviditási zavar keletkezik.


Valuta: Valamely állam hivatalos fizetőeszköze.

Deviza: Valamely állam fizetőeszközére, valutájára érvényes követelés.

Túlértékelt valuta: Két összehasonlított valuta esetében a vásárlóérték magasabb, mint az árfolyamérték.

Alulértékelt valuta: Két összehasonlított valuta esetében a vásárlóérték alacsonyabb, mint az árfolyamérték.


Pénzügyi elszámolás, könyvelés Szerkesztés

A mérleg: Olyan kétoldali kimutatás, amely adott fordulónapra (általános esetben az év utolsó napjára) értékben mutatja ki a szervezet finanszírozását (források – passzívák) és azok felhasználását (eszközök – aktívák). A Számviteli Törvény A és B típusú mérlegek használatát teszi lehetővé.

Eredménykimutatás: A szervezet bevételeinek, költségeinek és gazdasági eredményének a kimutatást tartalmazza. A Számviteli Törvény kétféle költségcsoportosítási elvnek megfelelően kétféle eredménykimutatás készítését teszi lehetővé: összköltség-eljárással ill. forgalmi költség-eljárással.

Beszámoló: A vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetükről évente legalább egyszer (a tárgyév utolsó napján) kötelesek helyzetjelentést készíteni valamennyi piaci szereplő részére, és egy példányt a cégbíróságnak kötelező eljuttatni. A beszámoló a mérlegből, eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll.

Tőke: A szervezet működéséi feltételeinek megteremtéséhez biztosított tulajdonosi és idegen finanszírozás.

Költség: A szervezet (vállalat) működése során a tevékenység gyakorlásakor, annak érdekében felmerülő élő és holt munka ellenértéke.

Pénzpiac: A rövidlejáratú, egy évnél nem hosszabb pénzügyi eszközök piaca.

Tőkepiac: A hosszú-lejáratú, egy évnél hosszabb futamidejű pénzügyi eszközök piaca. Valuta: Valamely állam hivatalos fizetőeszköze.

Deviza: Valamely állam fizetőeszközére, valutájára érvényes követelés.

Túlértékelt valuta: Két összehasonlított valuta esetében a vásárlóérték magasabb, mint az árfolyamérték.

Alulértékelt valuta: Két összehasonlított valuta esetében a vásárlóérték alacsonyabb, mint az árfolyamérték.

Jövőérték: Valamely (általában jelen) időpontbeli pénznek későbbi időpontban érvényes értéke. Meghatározása kamatos-kamatszámítási eljárással történik. FV = C0*(1+r)t.

Jelenérték: Valamely későbbi időpontban várható pénzek egy korábbi (általában jelen) időpontban érvényes értéke. Meghatározása diszkontálással történik. PV = Ct*1/(1+r)t.

Nettó jelenérték: Valamely befektetés tényleges hozama egy választott alternatív befektetés (általában banki betételhelyezés) hozama fölött.

Nettó jelenérték-szabály: Valamely befektetés akkor jó, ha nettó jelenértéke pozitív.


Pénzáramlás-sorozatok időértéke:

FV = C0*(1+r)5 + C1*(1+r)4 + C2*(1+r)3 + C3*(1+r)2 + C4*(1+r) + C0.

PV =C0 + C1*1/(1+r) + C2*1/(1+r)2 + C3*1/(1+r)3 + C4*1/(1+r)4 + C5*1/(1+r)5.

Értékpapír Szerkesztés

Állandó hozamú értékpapírok: Az évenkénti hozamok nominális értéke állandó.

Változó hozamú értékpapírok: Az évenkénti hozamok nominális értéke évről-évre változik.

Nominális érték: Névérték. A 100 Ft-os érme névértéke akkor is 100, ha pl. infláció miatt a vásárlóértéke csökken.

Reálérték: Inflációs rátával korrigált érték.

Elsődleges piac: Az értékpapírok első forgalomba-hozatala. Itt alakulnak át a megtakarítások tőkévé.

Másodlagos piac: Az értékpapírok második és sokadik forgalmazásának helyszíne, ez biztosítja az értékpapírok likviditását.

váltó: A váltó követelést megtestesítő, személyesen kiállított értékpapír, mely fizetőeszközként is gyakori. Lényege, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.

kötvény: Követelést megtestesítő, hitelviszonyt jelentő, általában fix kamatozású, bemutatóra szóló, közép,- vagy hosszú lejáratú értékpapír. Tulajdonosa jogosultságot szerez arra, hogy a kötvény névértékét és annak kamatait a kötvény feltételei szerinti időben és módon megkapja. Kibocsátója lehet bármilyen kötvénykibocsátásra feljogosított állami szervezet, önkormányzat, gazdasági társaság, stb.

részvény: Tagsági és vagyoni jogokat egyaránt biztosító értékpapír. Fajtái: törzsrészvény (vagy közönséges részvény), elsőbbségi részvény, kamatozó részvény, dolgozói részvény, átváltható elsőbbségi részvény, stb.

Kapcsolódó írások Szerkesztés

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki