Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Pénzügyi alapfogalmak

458pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Pénzügyi alapfogalmak

Források:


Pénz Szerkesztés

Pénznek azokat a dolgokat tekintjük, amelyek betöltik a pénz valamely (esetleg egyszerre több) funkcióját.

Az elmúlt évtizedek marxi gondolatokra épülő magyar pénzelméleti tankönyvei rendszerint öt pénzfunkciót különítettek el: csereeszköz, értékmérő, felhalmozási eszköz, fizetési eszköz és világpénz.

  1. általánosan elfogadott csereeszköz (forgalmi eszköz, fizetési eszköz)
  2. elszámolási egység (az értékmérés etalon, vagy értékarány-mérő)
  3. a vásárlóerő ideiglenes felhalmozása (értékmegőrző, kincsképző)
  1. az elhalasztott fizetések eszköze (hiteleszköz) funkció sokak által vitatott, mert a forgalmi vagy a fizetési eszköz funkció egyszerű kiterjesztésének tartják.

Pénzügyi Intézmények, pénzügyi szolgáltatások Szerkesztés

A jelenleg hatályos törvény a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek két típusát különbözteti meg. Az elhatárolás alapja az, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat, az ügynöki tevékenység kivételével, kizárólag pénzügyi intézmények végezhetnek. A pénzügyi szolgáltatások, jellegükből és kockázatukból adódóan megkövetelik, hogy azokat csak olyan intézmények végezhessék, amelyek tevékenységére részletes prudenciális[1] és felügyeleti előírások vonatkoznak. A pénzügyi szolgáltatások a következő tevékenységeket foglalják magukban:

  • betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása;
  • pénzkölcsön nyújtása;
  • pénzügyi lízing;
  • pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
  • készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;
  • kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
  • valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
  • pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);
  • befektetési alap letétkezelés;
  • letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
  • hitelreferencia-szolgáltatás;
  • önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés;
  • készpénzátutalás.

Léteznek ún. kiegészítő pénzügyi szolgáltatások is, amelyeket az MNB engedélyével, nem pénzügyi intézmények is végezhetnek. (Kivételt jelent a bankközi piacon végzett pénzügyi ügynöki tevékenység.).

  • pénzváltási tevékenység;
  • az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet);
  • pénzfeldolgozási tevékenység;
  • pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

A pénz kialakulása, pénzfejlődés korszakai Szerkesztés

  1. Pénz nélküli csere: közvetlen, ún. naturális csere, amely során egy A1 terméket kicseréltek egy A2 termékre. De a partnert nagyon nehéz volt megtalálni, mert egyáltalán nem volt biztos, hogy találkozni fog egymással két olyan ember, akiknek egymás termékeire volt szükségük. Ez a mai modern időszakban is időnként visszaköszön, mert ha gond van a fizetéssel, akkor az áru kiegyenlítés esetén még a mai napig is megjelenik a barter kereskedelem.
  2. Árupénz: a csere nem közvetlen, hanem van egy közvetítő. A1 – B – A2. Tapasztalatok alapján olyan cseretárgyak jelentek meg, amelyeket könnyebb volt cserélni bármire, mint másokat.
  3. Aranypénz és ezüst pénz: a közvetítő szerepet ők töltötték be az egész világon.
Abszolút értékmérés: a saját értékéhez hasonlítja a közönséges áru értékét – pénzláb: pénzérték.
Relatív értékmérés: a közönséges áruk értékarányait hasonlítja össze.
A termelési volumen megnövekedése miatt, nem tudtak annyi aranyat kitermelni, ami fedezte volna a termelést. Ezért létrehoztak egy helyettesítő eszközt: ez volt a váltó. Ez volt az első pénzhelyettesítő. De ez nem volt tökéletes, hisz akit nem ismertek abban nem bíztak, és így ez a lehetőség csak egy ismertségi körben működött. Ehelyett ki kellett találni egy megbízhatóbb dolgot és ez volt a bankváltó, amely felváltotta a közönséges kereskedelmi váltót. Ezt a váltót nevezték később klasszikus bankjegynek, papírpénz. Minden pénzhelyettesítő így ez is beváltható volt aranyra.

4 Modern pénz, hitelpénz: nincs önálló, saját belső értéke, csak képviseleti értéke van, amely az adott gazdaságban előállított áruk és szolgáltatások értékét, a gazdaság erejét képviseli. Hogyan tud értéket mérni? Abszolút értékmérést nem, de a relatív értékmérést meg tudja tenni.

A modern pénz a bank passzívája, forrása, „kötelezettsége”. Ez a pénz teremtődésével, forgalomba való bekerülésével van összefüggésben, mely a bankrendszer segítségével történik. Tehát a modern pénzt a bank teremti, mégpedig kétféle módon: i) hitelnyújtás (pl.: jegybankpénz) ii) külföldi valuta vagy deviza vétele. A modern pénz teremtése technikailag egy könyvelési művelet.

Az e folyamat által teremtett pénz csak akkor lesz pénz, ha kikerül a bankból.

A pénz értéke, és értékének szabályozása Szerkesztés

Pénzmultiplikátor (m): A tartalékráta reciproka (m=1/t), a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét fejezi ki, tehát, hogy a bankokban a jegybank által teremtett hitelpénznek hányszorosa képződhet. A forgalomban lévő pénz mennyiségének szabályozására a jegybanknak két eszköze van: i) jegybanki hitelteremtés mennyiségének növelése vagy csökkenése (készpénzkibocsátással vagy anélkül); ii) a tartalékráta mértékének növelése vagy csökkenése.

Modern pénz (számlapénz, hitelpénz): Olyan bankpasszíva, amely a pénz névértékének megfelelő követelést testesít meg a bankrendszer intézményeiben. A mai modern pénz belső érték nélküli pénz, akkor valóságos, ha van olyan bank, amelyik azt pénzként elfogadja Þ tehát a bankrendszer függvénye, forgalomba kerülése és onnan való kikerülése a bankrendszer révén valósul meg.

A modern pénz értéke: A modern pénz értéke a vásárlóértékével egyenlő, más valutákhoz viszonyított értéke az árfolyamával egyenlő (ez az un. átváltási érték).

A modern pénz fajtái: Megjelenés formája szerint: készpénz és számlapénz (bankkal szemben fennálló követelés); keletkezés helye szerint: jegybankpénz és kereskedelmi bankpénz.

Modern pénz keletkezése: hitelnyújtás, külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) vásárlása.


Bimetallizmus: A fémpénz (aranypénz) korszakában egyidejűleg két fém, általában az arany és az ezüst tölti be a pénz szerepét.

Grasham-törvény: Két vagy több pénz egyidejű használata esetén a "rossz pénz kiszorítja a jót".

Monometallizmus: A fémpénz (aranypénz) korszakában egyidőben egyetlen fém, az arany (ritkábban az ezüst) tölti be a pénz szerepét. Itt már csak egyetlen egy fémpénz volt a domináns

Pénzláb: A pénz értékdefiníciója. Azt határozza meg, hogy valamely aranypénzt helyettesítő fizetőeszköz (fémötvözet, papírpénz) mekkora (aranyban, vagy más áruban kifejezett) értéket képvisel.

Hogyan lehet az aranyfedezet nélküli pénzkibocsátást kontroll alatt tartani?

  • Currency-elmélet: A kibocsátott fizetőeszközök mennyiségét az aranytartalékokhoz, azaz az aranyfedezethez kell igazítani.
  • Banking-elmélet: A fizetőeszközök mennyiségét az előállított árumennyiséghez, azaz az árualaphoz kell igazítani.

Aranystandard rendszer: Az aranypénz és a pénzhelyettesek nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban kialakult rendszerét nevezzük így. Jellemző volt rá, hogy i) az arany fizetőeszközként, érme és pénzhelyettesítők formájában funkcionált, amelyet a jegybankok kötelesek voltak a névértéknek megfelelő aranyra átváltani, és fordítva Þ stabil rendszer; ii) a nemzetközi kereskedelemben a kifizetéseket korlátozás nélkül lehetett aranyban, vagy pénzhelyettessel teljesíteni, azaz az arany és a pénzhelyettesek nemzetközi forgalma engedélyezett volt.

Pénzérték-szabályozás az aranystandard rendszerben: Az aranystandard rendszerben a nemzeti valuták értéke csak szűk határok között, az alsó és a felső aranypont között változhatott.

Alsó (kiviteli) aranypont: Az aranystandard rendszerben a nemzeti valuták értékének az a legalacsonyabb külföldi árfolyama, amelyen túl érdemesebb az országból az aranyat kivinni és ott nemzeti valutára átváltani.

Felső (behozatali) aranypont: Az aranystandard rendszerben a nemzeti valuták értékének az a legmagasabb nemzetközi árfolyama, amelyen túl érdemesebb a nemzeti valutát külföldre kivinni és a külföldi bankokban aranyra váltani.

Aranydeviza-rendszer / dollár standard rendszer (Bretton Woods, 1944): Átmeneti pénzkorszak az aranypénz és a modern pénz korszakai között. Jellemzői:

  1. az arany árát rögzítették, és azt a dollárhoz kötötték: 1 uncia arany = 35 dollár
  2. a dollár a nemzeti jegybankok számára aranyra átváltható maradt
  3. rögzítették a nemzeti valuták dollárban kifejezett értékét
  4. jegybanki beavatkozás (interveniálás) kötelező volt a nemzeti valuták a dollárban kifejezett paritásától való 1%-ot meghaladó eltérés esetén (intervenciós sáv).

Lebegtetés: a piaci kereslet, kínálat alakította a valuták árfolyamát Þ szabad árfolyamok Þ jobban tükrözi a valuták vásárló értékét Þ ez a rendszer instabil!

Werner terv ('70): Európai monetáris övezetet akartak kialakítani. A devizapolitikát össze kellett hangolni.

Valuta kígyó ('72): 12 ország a saját valutája árfolyamának számítását egy közösen megtervezett mérce alapján alakított ki.

Valuta kosár: 12 ország valutája közül a legerősebb valutákat beletették, súlyozott számtani átlagot számoltak, és ez adta meg az ECU (közös elszámolási pénz) 1 egységét.

1978: Az arany végleg befejezi pénzszerepét.

Maastrichti egyezmény (Hollandia '91): Cél az volt, hogy az EMS (Európai Monetáris Rendszer) tagországainak gazdasága fejlettségi szintben közeledjen egymáshoz:

  • az inflációs ráták 1,5%-kal haladhatják meg a 3 legalacsonyabb inflációs rátát felmutató tagország értékét;
  • a kamatlábak esetén ugyanez volt az irányadó, csak itt 2%;
  • az államadóság nem haladhatja meg a GDP 10%-át;
  • az adott évi költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át.

Kétszintű bankrendszer: Valamely ország központi bankja az ország monetáris politikáját, annak minden területét a pénzügyi intézményrendszer közvetítésével valósítja meg.

Az MNB monetáris-politikai eszközrendszere:

  1. Kötelező jegybanki tartalék: valamennyi pénzintézet köteles az összes forint- és devizaforrása (bevétele) után az MNB által meghatározott %-ban (ez az un. tartalékráta) tartalékot képezni, és azt az MNB-hoz átutalni. A tartalékráta változtatásával befolyásolható a pénzintézeteknél maradó, és onnan a forgalomba kerülő pénz mennyisége; ill. a pénzintézeti kamatok nagysága.
  2. Refinanszírozás: hatást gyakorol a kereskedelmi bankok pénzkihelyezési tevékenységére, azok számára viszontleszámítolással, refinanszírozási hitel nyújtásával és egyéb megoldásokkal a kereskedelmi bank által igényelt időben pénzt biztosít.
  3. Kamatszabályozás: jegybanki alapkamatláb, marginális kamatláb, preferenciális kamatláb, napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatláb.
  4. Kötelező likviditási tartalék: a pénzintézet összes forint és devizaeszköze után napi likviditási tartalékot köteles képezni. A tartalékképzés célja a bankok készpénzfizető képességének szabályozása, a befektetők érdekeinek védelme abban az esetben, ha a pénzintézetnél likviditási zavar keletkezik.


Valuta: Valamely állam hivatalos fizetőeszköze.

Deviza: Valamely állam fizetőeszközére, valutájára érvényes követelés.

Túlértékelt valuta: Két összehasonlított valuta esetében a vásárlóérték magasabb, mint az árfolyamérték.

Alulértékelt valuta: Két összehasonlított valuta esetében a vásárlóérték alacsonyabb, mint az árfolyamérték.


Pénzügyi elszámolás, könyvelés Szerkesztés

A mérleg: Olyan kétoldali kimutatás, amely adott fordulónapra (általános esetben az év utolsó napjára) értékben mutatja ki a szervezet finanszírozását (források – passzívák) és azok felhasználását (eszközök – aktívák). A Számviteli Törvény A és B típusú mérlegek használatát teszi lehetővé.

Eredménykimutatás: A szervezet bevételeinek, költségeinek és gazdasági eredményének a kimutatást tartalmazza. A Számviteli Törvény kétféle költségcsoportosítási elvnek megfelelően kétféle eredménykimutatás készítését teszi lehetővé: összköltség-eljárással ill. forgalmi költség-eljárással.

Beszámoló: A vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetükről évente legalább egyszer (a tárgyév utolsó napján) kötelesek helyzetjelentést készíteni valamennyi piaci szereplő részére, és egy példányt a cégbíróságnak kötelező eljuttatni. A beszámoló a mérlegből, eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll.

Tőke: A szervezet működéséi feltételeinek megteremtéséhez biztosított tulajdonosi és idegen finanszírozás.

Költség: A szervezet (vállalat) működése során a tevékenység gyakorlásakor, annak érdekében felmerülő élő és holt munka ellenértéke.

Pénzpiac: A rövidlejáratú, egy évnél nem hosszabb pénzügyi eszközök piaca.

Tőkepiac: A hosszú-lejáratú, egy évnél hosszabb futamidejű pénzügyi eszközök piaca. Valuta: Valamely állam hivatalos fizetőeszköze.

Deviza: Valamely állam fizetőeszközére, valutájára érvényes követelés.

Túlértékelt valuta: Két összehasonlított valuta esetében a vásárlóérték magasabb, mint az árfolyamérték.

Alulértékelt valuta: Két összehasonlított valuta esetében a vásárlóérték alacsonyabb, mint az árfolyamérték.

Jövőérték: Valamely (általában jelen) időpontbeli pénznek későbbi időpontban érvényes értéke. Meghatározása kamatos-kamatszámítási eljárással történik. FV = C0*(1+r)t.

Jelenérték: Valamely későbbi időpontban várható pénzek egy korábbi (általában jelen) időpontban érvényes értéke. Meghatározása diszkontálással történik. PV = Ct*1/(1+r)t.

Nettó jelenérték: Valamely befektetés tényleges hozama egy választott alternatív befektetés (általában banki betételhelyezés) hozama fölött.

Nettó jelenérték-szabály: Valamely befektetés akkor jó, ha nettó jelenértéke pozitív.


Pénzáramlás-sorozatok időértéke:

FV = C0*(1+r)5 + C1*(1+r)4 + C2*(1+r)3 + C3*(1+r)2 + C4*(1+r) + C0.

PV =C0 + C1*1/(1+r) + C2*1/(1+r)2 + C3*1/(1+r)3 + C4*1/(1+r)4 + C5*1/(1+r)5.

Értékpapír Szerkesztés

Állandó hozamú értékpapírok: Az évenkénti hozamok nominális értéke állandó.

Változó hozamú értékpapírok: Az évenkénti hozamok nominális értéke évről-évre változik.

Nominális érték: Névérték. A 100 Ft-os érme névértéke akkor is 100, ha pl. infláció miatt a vásárlóértéke csökken.

Reálérték: Inflációs rátával korrigált érték.

Elsődleges piac: Az értékpapírok első forgalomba-hozatala. Itt alakulnak át a megtakarítások tőkévé.

Másodlagos piac: Az értékpapírok második és sokadik forgalmazásának helyszíne, ez biztosítja az értékpapírok likviditását.

váltó: A váltó követelést megtestesítő, személyesen kiállított értékpapír, mely fizetőeszközként is gyakori. Lényege, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.

kötvény: Követelést megtestesítő, hitelviszonyt jelentő, általában fix kamatozású, bemutatóra szóló, közép,- vagy hosszú lejáratú értékpapír. Tulajdonosa jogosultságot szerez arra, hogy a kötvény névértékét és annak kamatait a kötvény feltételei szerinti időben és módon megkapja. Kibocsátója lehet bármilyen kötvénykibocsátásra feljogosított állami szervezet, önkormányzat, gazdasági társaság, stb.

részvény: Tagsági és vagyoni jogokat egyaránt biztosító értékpapír. Fajtái: törzsrészvény (vagy közönséges részvény), elsőbbségi részvény, kamatozó részvény, dolgozói részvény, átváltható elsőbbségi részvény, stb.

Kapcsolódó írások Szerkesztés

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki