Országos Magyar Diáknyomor enyhítő Akció, OMDA a szegénység csökkentését tűzte ki célul,
Budapest., 1922. máj.-1941: A budapesti keresztény egyetemi és főiskolai diákegyesületek alakították lehetetlen életkörülményeik, tanulmányi helyzetük elviselhetővé tételére, a társadalmi lelkiismeret ébrentartására. 1922 kora tavaszán a Turul Szövetség Csaba Bajtársi Egyesülete a Köztelek u. diákkaszárnyában kezdett szervezéséhez. Csatlakozott a MEFHOSZ, a Hungária MTE, a Területi, a Sport-, az OMKDSZ és a Protestáns Diákszövetség Segélyalapjuk részére ruházati cikkeket gyűjtöttek, jótékonysági előadásokat (pl. az Angolparkban: Heidelbergi diákélet) hangversenyeket, teadélutánokat, kiállítást rendeztek Budapesten és vidéken, ingyenes v. kedvezményes fürdőjegyeket, étkezést, szálláshelyet szereztek. A pénzromlás miatt 1923. X: a Collegium Marianumban a szállás 1 napra 1400 Korona, a Szent Imre Kollégiumban a teljes ellátás havi 3 q búza, azaz 280.000 Korona.
- 1923 őszén a Turul Szövetség akciójához csatlakozott a MEFHOSZ és a Hungária M. Technikusok Egyesülete, a kisajátított Szimbolikus Nagypáholy egyik helyiségéből irányították a gyűjtést, a csatlakozott MKDSz-t Marcell Mihály és Hermann János képviselte. 4 millió Korona segély mellett 100 pár cipőt javíttattak, 50 új fehér inget, 150 pár cipőt, 100 télikabátot és 250 mozi- és színházjegyet osztottak szét.
- 1925. XI: fölhívták a ker. társadalmat, juttassák munkához a bárminő munkát elvállaló diákokat.
- 1926/27: az segélyakció menzáján egy ebéd 24 fillér
- 1926/27: adományok gyűjtéséből 4640 P, emléklap-akciójukból kb. 20.000 P bevételük lett, legtöbbet, 90.000 P-t közösségi összefogással.
- 1926. VI-1927. VI: a záróra-meghosszabbítási díjak 75%-ából a belügyminisztertől kapták. 106.476 P-t osztottak ki (a vidéki diákok 15.760 P-t kaptak). 1937. I-VI: 34.627,86 Pengő, VII-XII: 24.962,20 Pengő, 1938: 62.221,11 Pengő, 1939: 66.718,88 Pengő, 1940: 60.075,28 Pengő. Az ~ szerepét az Illés József jogtanár kezdeményezésére alapított Állástalan Diplomások Országos Bizottsága (1931-38) vette át.
A tanulás hosszú távú befektetés.
- 1928/29: újabb étkezőket nyitottak: a Szent Teréz Intézetben (VI. Próféta u. 1.) 150, a Józsefvárosi Simor Intézetben (VIII. Nap u. 33.) 120, a Mária Intézetben (IX. Ráday u. 36.) 60 diák ebédelt napi 60 fillérért (e helyeken 1927/28: 150 fő semmit, 120 fél díjat fizetett).
- 1929: hatóságilag jóváhagyott alapszabálya még nem volt, csak belső használatú szervezeti szabályzata szerint működött.
- Kiadványa: Orsz. M. Diáknyomor enyhítő Akció évkönyve. Szerkesztette Slovák László. Budapest., 1928. 88
1939-ben a Turul nevű diákszervezet támogatásával létrejött a Bolyai Kollégium, amely a Budapestre egyetemre kerülő tehetséges, paraszti származású fiataloknak biztosított lakást és közösséget. Már kezdettől nagyon fontos volt a Kollégium életében az önigazgatás és a belső demokrácia.
Ennek volt köszönhető, hogy 1942-ben sikerült önállósítaniuk magukat a Turultól. Ekkortól a Bolyai Kollégiumot Györffy István Kollégiumnak hívták. (Györffy István néprajzkutató volt az egyik, aki kezdeményezte a Bolyai létrehozását annak idején, de meghalt, pont mikor a konkrét megvalósítás elkezdődött.)
1945-ben, az újjáépülő országban a Györffy tagjai egyre több új kollégiumot alapítottak szerte az országban, a sajátjukhoz hasonló demokratikus minták alapján a tanulni vágyó szegény (most már nem csak paraszti származású) fiataloknak. 1946. július 10-én, az egyetemi tanévzárón aztán bejelentették a Demokratikus Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom és a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NéKOSz) megalapítását.
Források[]
- Új Élet 1922. VII. 23, X. 1; 1924. II. 5. -
- MEFHOSZ Értesítő. 1927. IX. - Vox Academica 1927. IX. -
- Civitas Emericana 1928. IX/X. -
- M. Egyetemi Híradó 1932. III. 12.