Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Lokalizáció: a globális kiáltvány

445pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Colin Hines : Lokalizáció: a globális kiáltvány - könyv összefoglaló


Lokalizáció - Egy időszerű eszme Szerkesztés

Bevezetés Szerkesztés

A globalizáció és a szabad-kereskedelem példátlan támadások kereszttüzébe került, miután ártalmaik egyre nyilvánvalóbbá válnak. Eljött az ideje a globális gazdasági rendszer újfajta irányultságán alapuló, átfogó és radikális alternatívának. A cél az egyenlőtlenségek csökkentése, az alapvető életszükségletek teljesebb kielégítése és a környezet megfelelő védelme. Mindehhez biztosítani, támogatni és fejleszteni kell a demokratikus ellenőrzést és az állampolgári részvételt a fenntartható helyi gazdaságok újjáépítésében. Az alternatíva: a Globálisan védd a lokálist jellegű megközelítés.

Ez a folyamat a lokalizáció - az egymással kölcsönös összefüggésben lévő és önerősítő intézkedések és eljárások rendszere, amely aktívan diszkriminál a helyi javára. Az egyes emberek, a közösségek és az üzleti élet szereplői számára olyan politikai és gazdasági keretet kínál, mely újradiverzifikálja a helyi gazdaságokat. Növelni képes a közösségek összetartó erejét, csökkenteni a szegénységet és az egyenlőtlenségeket, javítani a megélhetési feltételeket, erősíteni a társadalmi gondoskodást és a környezet védelmét, és minden tekintetben kulcsfontosságú biztonságérzettel szolgál.

Ez teljes mértékben ellentéte a globalizáció programjának, amely a kereskedelem ellenőrzésének "kopaszd meg a szomszédodat" szintjére redukált elvét hangsúlyozza, és valamennyi gazdaságot olyan módon igyekszik eltorzítani, hogy azok elsődleges célja a nemzetközi versenyképesség legyen. Ezzel szemben a lokalizáció programja a "jobbíts a szomszédod helyzetén" jellegű támogatói nemzetköziséget vallja, ahol az eszmék, a technológiák, az információk, a kultúrák, a pénz és a javak áramlása - végcélja szerint - a helyi gazdaságok világméretekben való újjáépítését és védelmét kell, hogy szolgálja. A hangsúly itt nem a versenyen, hanem az együttműködésen van, ahol is a cél nem a legolcsóbb, hanem a legjobb termék, illetve szolgáltatás biztosítása.

Globalizáció / irreális elveken nyugvó világméretű realitás Szerkesztés

A kereskedelem liberalizációja a komparatív előnyök hibás közgazdasági elméletéből indul ki, annak kikezdhetetlen követelményéből, hogy nemzetközileg versenyképesnek kell lenni, abból az illuzórikus ígéretből, hogy a növekedés idővel mindenki számára jólétet biztosít. A komparatív előnyök -- csináld azt, amit a legjobban tudsz, amihez a legjobbak az adottságaid, és minden mást szerezz be a külpiacról -- elefántcsonttorony-elméletnek bizonyultak, mely figyelmen kívül hagyta azt a realitást, hogy mennyire eltérő hatalmi pozíciókkal rendelkezik egy kereskedő és egy termelő, illetve hogy milyen eltérőek az egyes nemzetek közötti erőviszonyok. Eredetileg még azt gondolták, hogy a pénz szerepe megmarad helyinek. Dacára a hibás alapvetéseknek és annak, hogy az elmélet napjaink vonatkozásában teljességgel irreleváns, a WTO (World Trade Organization) a komparatív előnyök leglelkesebb szószólója és erőltetője.

A tőke-javak vonatkozásában az az uralkodó nézet, hogy a pénz világméretű szabad áramlása biztosítja annak hatékony és ésszerű használatát, lehetővé teszi a pénzügyi befektetők számára, hogy a kockázatokat világméretekben szétterítsék, és végeredményben rákényszeríti a kormányokat az ilyen befektetők számára kedvező gazdasági környezet kialakítására. A valóság ennek épp az ellenkezője: a befektetők csordaszellemben cselekednek. A szabadon befektethető tőke kegyeinek elnyerése érdekében az egyes országok igyekeznek alacsony inflációt, alacsony adókat, alacsony szintű költségvetési központosítást felmutatni. Mindezek nyomán lemondanak a belföldi ellenőrzés olyan eszközeiről, mint a kamatlábak, az állami kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel, és az alacsonyabb hazai növekedés következményeként még a kereslet szinten tartását is kockáztatják. A közelmúlt gazdasági válságai rávilágítottak a globális pénzmozgások kártékony hatásaira, s az ezen pénzáramoltatás felgyorsítására kitalált Multilateral Agreement on Investment (MAI) kudarcba is fulladt a nemzetközi ellenállás miatt.

A globalizációtól a lokalizáció irányába való elmozdulás előnyei Szerkesztés

A globalizáció káros hatásai miatt kibontakozó nemzetközi ellenállás egyre fokozódik. Bár a lokális alapvetően nemzetállami keretekkel rajzolható ki, paraméterei bizonyos mértékig a figyelembe vett javak és szolgáltatások körétől függenek. Így élelmezési vonatkozásban jelenthet országrészeket, míg a légi közlekedés tekintetében földrajzi régiókat. A lokalizáció igen széles körű involváltságot feltételez; nem olyasmi, ami az emberek ölébe hullik, hanem amiért az embereknek tenniük is kell. A lokalizáció hatalmas potenciálja magában foglalja a hatalom átruházását, a gazdaság ellenőrzését, a fokozott társadalmi gondoskodást és környezetvédelmet, az emberarcú technológiai fejlődést. A globális pénzügyi instabilitás még időszerűbbé teszi a folyamat beindítását.

A lokalizáció elősegíti a fenntartható helyi közösségek kialakulását, ezzel támogatva a helyi gazdaságok újjáépítését. Lehetővé teszi a társadalmi kohézió kialakulását és a gazdasági megújulást, különösen a munkaigényes ágazatokba történő befektetések, az infrastruktúra megújítása és a személyes, közvetlen törődés révén. A helyi vállalkozásnak központi szerepe van és nagy haszna. A globalizáció a másik oldalról hármas fenyegetést jelent a fenntartható helyi közösségek számára. A nemzetközi versenyképesség fetisizálása a közkiadások megnyirbálásához vezet, mely nehezíti a közösségek megújulását; a közbeszerzési piac idegen érdekek javára történő megnyitása helyi munkalehetőségeket számol föl; a helyi piacokra termelő kisgazdaságoktól a nagyüzemi gazdálkodás irányába történő elmozdulás a jómódúak élelmezését szolgálja globális szinten.

A lokalizációhoz vezető lépések Szerkesztés

Az első lépés a lokalizáció irányába egy nagy lélektani fordulat kell hogy legyen: elfordulás annak végzetszerű elfogadásától, hogy a globalizáció a nehézkedési erőhöz hasonlóan megkérdőjelezhetetlen, az önerősítő lépések olyan rendszere irányába, melyek révén nemzetközi végcélként gyökeret verhet az a szemlélet, hogy Globálisan védd a helyit. Olyan garanciális védintézkedéseket kell bevezetni egy világosan megfogalmazott, közmegegyezéses átmeneti időszakban, mint az export-import ellenőrzése, kvóták, támogatások valamennyi kontinensen. Ez nem a régi vágású protekcionizmust jelenti, mely törekvései szerint a hazai piacot védelmezi, miközben elvárja, hogy mások piaca nyitott maradjon. A hangsúly a helyi kereskedelmen lesz. Minden fennmaradó távolsági kereskedelemnek a helyi gazdaságok diverzifikációjának megalapozását kell szolgálnia. Ehhez a radikális, drámai változáshoz szükség lesz a transznacionális vállalatok ellenállásának leküzdésére, és ennek regionális országcsoportok szintjén kell végbemennie, különösen a legfejlettebb Európában és Észak-Amerikában.

A termelés helyivé tétele és a transznacionális vállalatok ellenőrzéseSzerkesztés

Az ipar a telepedj le itt, hogy itt adj el politikája révén tehető helyivé, ezáltal biztosítva a lokalizált termelést. A tipikus multi-fenyegetéssel, a termelés áthelyezésével is kevésbé kell számolni, ha a meglévők mellett mindenhol megjelennek az esetleg államilag is támogatott új helyi versenytársak. Miután a transznacionális vállalatok röghöz köttetnek, belföldi aktivitásuk és adózásuk is nemzeti ellenőrzés alá kerül. A lokalizáció hívei által szükségesnek tartott társadalmi, foglalkoztatási és környezeti szabványok bevezetése is megkerülhetetlen. A megfelelő társasági adórendszer lehetővé teheti, hogy a legkülönfélébb áremelkedések negatív hatásait a szegényebbek körében kompenzálni lehessen.

A pénz lokalizálásaSzerkesztés

A pénz zabolátlan nemzetközi áramlásának katasztrofális hatásai oda vezettek, hogy komolyan fontolóra kell venni bizonyos korlátozások újra bevezetését. A pénzt úgy kell megkötni, hogy annak kibocsátója túlnyomórészt felségterületén funkcionáljon, megalapozva a diverz, fenntartható helyi gazdaságokat. A szükséges intézkedések része lehet a tőkemozgások kontrollja, speciális adók, az adóelkerülés -- például az off-shore bankközpontok -- ellenőrzése, lakossági kötvénykibocsátás, hitelszövetkezetek, a helyi orientációjú bankok újjáélesztése, helyi cserekereskedelmi sémák (barter) alkalmazása. A pénznek a külföld felé való bármilyen célú áramlását is úgy kell szabályozni, hogy az az érintett országok helyi gazdaságait erősítse.

Lokalista versenypolitikaSzerkesztés

A helyi versenyszabályok biztosítani fogják, hogy jó minőségű termékek és szolgáltatások kerüljenek piacra azáltal, hogy a hazait és abból is a minőségit erősítő mozgásteret alakítanak ki. Megszabadulva a lefelé nivelláló nemzetközi versenykényszertől, a gazdasági élet olyan keretek között működhet, ahol -- a világ minden tájáról eredő legjobb gondolatok és technológiák által felvértezve -- folyamatosan fejlődik a foglalkoztatási, a társadalmi és a környezetvédelmi szabályozórendszer. A kormányok versenypolitikája felelős az üzleti világ szerkezetéért, a piaci részesedések alakulásáért, továbbá szabályozza a cégek magatartását.

Lokalizációs adópolitikaSzerkesztés

Ahhoz, hogy a lokalizációra való átmenet számláját állni tudjuk, és egyúttal javíthassunk a környezet állapotán is, az adóbevételek nagyobb hányadát a nem megújítható energiaforrások felhasználásához és a szennyezőanyag-kibocsátáshoz kötődő forrásadók kivetésével kell biztosítani. Az igazságosabb társadalom kibontakoztatása érdekében a termelés-áthelyezés és az adóparadicsomok kiskapuinak felszámolása lehetővé fogja tenni, hogy a társaságokat és a magánszemélyeket vagyoni helyzetük, bevételeik, a hozzáadott értékadó (áfa) révén a fogyasztásuk, illetve ingatlantulajdonuk arányában adóztassuk. Az adóbevételek egy részét a társadalom elmaradott rétegeinek bárminemű áremelkedéssel kapcsolatos kompenzációjára kell fordítani, miközben az élőmunka adó- és járulékterheit a munkahelyteremtés ösztönzése céljából csökkenteni célszerű, ezzel is elősegítve a foglalkoztatottság növelését.

Demokratikus lokalizmusSzerkesztés

A sokoldalú helyi gazdaság -- a termékeknek és szolgáltatásoknak a fogyasztási igényekhez maximálisan igazodó, lehető legszélesebb kínálata biztosítása során -- a mindennapi tevékenységek aktív demokráciáját követeli meg. A későbbi előnyök minél szélesebb körben való terítéséhez átfogóbb politikai, demokratikus és gazdasági kontroll gyakorlására van szükség helyi szinten. Egyfajta állampolgári jogon járó hozamrészesedés jogilag is garantálná a gazdasági kérdésekben való involváltságot. A politikai irányultságú tőkehalmozást korlátozni kell, a hatalomnak a társaságokról az állampolgárokra kell átszállnia. Ezzel együtt jár majd a prioritások felállításában és a helyi gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kezdeményezések tervezésében való maximális részvétel bátorítása. Ez megköveteli, hogy az állam, a közösségi hálózatok, szervezetek és állampolgári mozgalmak involváltsága egyensúlyban legyen.

Kereskedelem és segélyezés a lokalizáció szolgálatában Szerkesztés

A WTO által a gyakorlatba átültetett GATT (General Agreement on Tariffs and Trade -- Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) jelenlegi szabályait gyökerestől át kellene alakítani, hogy helyettük létre jöhessen egy ún. GAST (General Agreement for Sustainable Trade -- Általános Egyezmény a Fenntartható Kereskedelemért), melyet viszont egy demokratikus WLO (World Localization Organization) révén kellene érvényre juttatni. Hatásköre szerint azt kellene biztosítania, hogy a regionális kereskedelem, a nemzetközi segélyezési politika és a segélyek szétosztása, az információs és technológiai transzfer, valamint a fennmaradó korlátozott mértékű nemzetközi kereskedelem és befektetések a fenntartható helyi gazdaságok felépülését szolgáló szabályokat kövessék. A cél a maximális foglalkoztatottság előmozdítása a fenntartható, regionális önellátás szilárd kiteljesedése révén.

Hogyan jöhet létre a lokalizáció? Szerkesztés

Növekvő szembenállásSzerkesztés

A globalizációval szemben akkor bontakozhat ki széles körű ellenállás, ha fel tudunk vázolni egy életképes lokalista alternatívát. Számtalan magánszemély és csoport igyekszik már a gyökerektől újraépítve erősíteni helyi gazdaságait. Az ilyen radikális helyi alternatívák kormányzati szinten való számbavételének legnagyobb ösztökélője annak igénye lesz, hogy valamilyen választ találjunk a globális gazdasági fejetlenségre és deflációra, a munkanélküliségre és az annak nyomán kialakuló elégtelen fogyasztói keresletre. Az eddigiektől eltérő, lokalista megközelítésnek a politikusok körében imperatívuszként való felmutatásában hasonlóan döntő jelentőségű a politikailag aktívakra gyakorolható nyomás. A nyomásgyakorlás eredményeképpen a globalizáció egyes specifikus kérdései mentén felvállalt küzdelemtől eljuttathatjuk őket egészen odáig, hogy felismerjék: személyes sikerességük is csak a lokalizáció felé mutató változások keretében biztosítható, de egy nemzetközileg egymást támogató módon. Röviden: Globálisan védd a lokálist.

Munkahelyek felszámolása, növekvő deflációSzerkesztés

A globális defláció kiváltói: a termelésnek az alacsonyabb bérszínvonalú országokba való kihelyezése, az automatizáció és a közkiadások megnyirbálása; s mindezeket a nemzetközi versenyképesség kereskedelem-liberalizációs diktátuma még kényszerítően hajszolja is. A harmincas évektől kezdődően mindez a globális alulfoglalkoztatottság és munkanélküliség kiváltója lett. A foglalkoztatottság növekedése egy olyan sikeres kampány végeredménye lehet, mely a hazai társadalmi gondoskodás és a munkakörülmények jobbítását, valamint az ennél globálisabb kérdések megoldását szolgálja, mint például az élelmezés biztonsága, a környezet védelme és fejlesztése. Mindenesetre az ilyen intézkedések sohasem lesznek kellően eredményesek, ha nem foglalódnak egy lokalizációs stratégia keretébe.

Lokalista ébresztő a politikai aktivistáknakSzerkesztés

A WTO elsődleges célja a kormányok jogalkotói és szabályozói autoritásának korlátozása, melyet a kereskedelem gátjának tart. Így a nemzeti kontroll a hazai prioritások érvényesítése helyett a kereskedelem-liberalizálási célok elősegítésének irányába tolódik. Az aktivistáknak számba kell venniük, hogy céljaik eléréséhez nincs-e szükség egy -- a globalizáció eszméjéhez hasonlóan -- mindent átölelő, mindenen átható megközelítésre a célok elérését leginkább akadályozó globalizációs folyamat leküzdéséhez. Értékelniük kell, hogy vajon mind a maguk, mind támogatóik prioritásai nem egyedül csak a lokalizáció egyfajta "globálisan védd a helyit" szerű formája révén érvényesíthetők-e. Ezen a módon lesznek képesek folyamatosan hozzájárulni a globalizmus uralkodó paradigmája visszautasításának és egy lokalistával való felváltásának folyamatához, melynek révén saját területükön megtapasztalhatják a motivációhoz oly fontos siker élményét. Az a mozgalom, mely nem támogatja a lokalizációt vereségre ítélt a közjó, a szakszervezetiség és a kultúra vonatkozásaiban. A hatékonyabb társadalmi gondoskodást zászlajukra tűző mozgalmak gyakran képtelenek számot vetni a globalizáció és regionális megnyilvánulásai, például az Európai Monetáris Unió által előidézett kényszerekkel, melyek korlátozzák a kormányok forrásbővítő és forrásmegosztó képességét. A szakszervezetek és egyéb munkajogi mozgalmak összekeverik a globalizációt és az internacionalizmust. Elfogadhatónak tartanak egy enyhébb, szelídebb piacliberalizálást, holott az enyhébb kereskedelmi korlátozások és a szegényebb országokban megmutatkozó növekvő munkanélküliség együttesen azt jelentik, hogy a foglalkoztatási biztonság, a bérszínvonal és a munkakörülmények többnyire kényszerűen még alacsonyabb szintre süllyednek. Ahhoz, hogy a kulturális sokféleség a lokalizációban rejlő változatosság révén felválthassa a globalizációt és a kulturális homogenizációt, szükség van a tömegmédiumok és mindazok bevonására, akik érdekeltek a nemzeti kultúra megőrzésében.

A nemzetközi fejlesztési programok lokalizálásaSzerkesztés

A "korrektebb", liberalizált kereskedelmi rendszerért kiáltó fejlesztési szakértők figyelmen kívül hagyják azt a realitást, amit a kereskedelem-liberalizációs szabályok a Dél szegényeinek életére jelentenek. A fejlesztési kérdésekben elkötelezett nem kormányzati szervek is ragaszkodnak ahhoz a téves paradigmához, hogy a délről északra irányuló export jelentené a szegények felemelkedésének legfőbb útját. Ezen megközelítés déli kritikusai rámutatnak a szegény exportáló országok közötti káros versengés elkerülhetetlenségére, a nemzeti prioritásoknak a minél olcsóbb export hajszolása érdekében való háttérbe szorítására, az érintett társaságok érdekeit szolgáló sanyarú munkafeltételekre és a felelőtlen termelés-áthelyezésekre, s ezek helyett inkább a lokalista fejlesztéspolitika alternatíváját javasolják.

Az élelmezés biztonságának lokalizálásaSzerkesztés

A globalizáció a transznacionális vállalatok és a nagy farmergazdaságok révén egyre inkább ellenőrzése alatt tartja a világ élelmezési rendszerét. Ennek a folyamatnak a fogyasztók és a földműves gazdák részéről megnyilvánuló ellenhatásaként csökken az élelmezés biztonsága, sokasodnak az ökológiai fenyegetések, és számolni kell a vidék hanyatlásával. A lokalizáció képes megfordítani ezt a trendet. A mind a gazdag, mind a szegény országok által megkövetelt élelmezési biztonság szükségessé teszi az önellátás fokozását. Nagyon fontos továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereskedelmének drámai visszaszorítása arra a szintre, amelyen a fennmaradó élelmiszer-ipari külkereskedelem már a megnövekedett önállóság hasznos kiegészítőjévé válik. Olyan tisztességes kereskedelmi szabályokkal kell ezt a folyamatot vezérelni, melyek előnyeit a kisgazdálkodók és az élelmiszert kicsiben előállítók élvezik, s amely az állatok és a környezet javát szolgálja. Egy ilyen élelmezés-lokalizációs program elválaszthatatlan része a földreform és a falusi gazdaságok revitalizálása.

A zöld globalizáció lehetetlenségeSzerkesztés

A környezetvédők számtalan követelésének legfontosabbjai között szerepel annak szükségessége, hogy a környezetszennyezés minimalizálása, a vadon élő állatoknak és magának a vadonnak, a biodiverzitásnak a megőrzése érdekében mind az ipar, mind a mezőgazdaság vonatkozásában mértékletesen gazdálkodjunk az erőforrásokkal, és hogy a lehető legteljesebb mértékben éljünk az újrahasznosítás lehetőségeivel. Legújabban ez a program olyan pontokkal egészült ki, mint annak biztosítása, hogy a változások folyamán erősödjön a kialakuló új társadalom demokratikus kontrollja, az emberi, a kulturális és az állati jogok kiteljesedjenek és tiszteletet élvezzenek, az egyenlőtlenségek pedig csökkenjenek. A globalizáció kereskedelmi szabályainak arzenálja -- melyek a nemzetközi versenyképesség fokozását célozzák, a hangsúlyt a legolcsóbban való termelésre helyezik, bátorítják a belföldi befektetéseket és a külföldi társaságokat, valamint a közkiadások csökkentését -- mindezt akadályozza. Napjaink egyenlőtlen és környezeti szempontból destruktív világgazdaságából lehetetlen a természetes átmenet egy olyan jövő felé, ahol a jelen bekezdésben leírtak szerinti "fenntartható fejlődés" válik követendő normává.

Zöld lokalizációSzerkesztés

A lokalizáció irányába való radikális gazdasági átmenet költségeinek fedezetéül szolgálhat az energiahordozók és egyéb erőforrások, valamint a szennyezőanyag-kibocsátás ökológiai jellegű megadóztatása. Mindez környezeti szempontból is előnyös lenne, és lehetővé tenné az élőmunka közterheinek radikális mérséklését, ezzel javítva a foglalkoztatottságot. Az olyan versengő régiók megzabolázására, ahol az ilyen adókat nem alkalmazzák, újra be kell vezetni a vámokat és a külkereskedelmi forgalom ellenőrzését. A környezet számára a lokalizáció általában a távolsági kereskedelem alacsonyabb szintjét eredményezi, csökkenő energia-felhasználást és szennyezőanyag-kibocsátást. Ugyanakkor az esetleges egyéb káros környezeti hatások érzékelése és kezelése helyi élménnyé és üggyé válik, növelve ezzel a nyomást, a késztetést és a lehetőséget az események ellenőrzése, a hatékonyabb szabványok kidolgozása érdekében. Így a környezet tágabb értelmű megóvásában érintett mozgalmak tevékenysége sokkal hatékonyabb lenne, ha specifikus követeléseiket a lokalizáció mindenen átívelő kontextusába helyeznék.

Vitára ajánlott végkövetkeztetés / A lokalizáció szakít a mai piaccal Szerkesztés

A globalizációtól a lokalizáció irányába való elmozdulás fő hajtóerejét nemcsak az ún. nem-kormányzati szervek reakciói, illetve bizonyos globális környezeti káresemények jelenthetik, hanem annak megértése, hogy a piaci terhektől végül is csak a lokalizáció által kínált feltételek és a biztos hazai kereslet potenciálja révén lehetséges megszabadulni. A kérdés csak az, milyen piac fog az eddigi helyébe lépni. Az a tény, hogy a jelenlegi rendszer képtelen a globalizáció következményeként fellépő defláció problémájának kezelésére, óriási lehetőséget kínál egy új szövetség, egy új cselekvési program kimunkálására. Ez végül is azokat fogja majd egybe, akik a helyi szinteken tevékenykednek, akik politikailag aktívak más szinteken, illetve a jelen történései által fenyegetett kis- és középvállalkozói szférát. Ezeknek a rétegeknek egymásra kell találniok, hogy kidolgozzák, miképpen célozható meg egy lokalista jövő, mely biztosítja a létfontosságú munka- és megélhetési lehetőségeket, a közösségek olyannyira vágyott újjáépítését és a környezet kellő védelmét, amely döntő jelentőségű. Röviden: aktiválniuk kell a lokalizációs programot.

Ahogy a magunk mögött hagyott század a bal és a jobb küzdelméről szólt, a 21. század a lokalisták, a vörös-zöldek és a kis "k"-val írandó konzervatívok szövetségét hozza el egy lokalista cselekvési program megvalósítása jegyében, szorítóba híva a politikai közép vereségre ítélt globalistáit. Úgyhogy elnézést kérve Marx Károlytól és Margaret Thatchertől, a jelszó ez kell hogy legyen: Világ lokalistái egyesüljetek -- Van alternatíva!


Források, kiegészítések Szerkesztés

  • Forrás: Colin Hines: Localization. A Global Manifesto; ISBN 1 853836 12 5
  • London: Earthscan, 2000. 256-264. oldal
  • Malecz Attila fordítása alapján mely megjelent az Ökotáj honlapon

Wikia felületre alakított szerkesztett változat

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki