Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Liskaland 2011

446pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A 2010-es Liskaland tábor összefoglalója.

Szerző: Tamás Tibor: Magyar világszenzáció a fű alatt (megjelent: STOP.hu)

2011-ben már harmadik alkalommal teremtette újra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Liska Tibor Szakkollégiuma a minden korábbinál működőképesebb, igazságos, emberarcú piacgazdaság birodalmát, Liskalandot. A sikeres társadalomfejlesztési kísérletben Liska Tibor legidősebb fia, F. Liska Tibor is fontos szerepet vállalt 2009 óta.

Liska Tibor a 20. század egyik csillogó elméje, a magyar szellemtörténet kiemelkedően kreatív újítója. Ma is egész nemzedékek őrzik emlékezetükben különleges személyiségének vonzerejét, pedig már 1994 óta nem lehet közöttünk. Aki ismeri gondolatait, javaslatait, a "szocialista vállalkozás" koncepcióját, azok nagy része máig is elképzelhetőnek tartja, hogy Liska "egyszer majd" divatba jön. Mi mindent jelentene ez? A magántulajdon helyére a személyes társadalmi tulajdon lépne, a születési esélykülönbségeket mérsékelhetné a társadalmi örökség intézménye, a föld nem azé lenne, aki megműveli, hanem "mindig azé, aki a legtöbbet hozza ki belőle önmaga és a társadalom javára". Érvényesülne tehát a "licit a licitálóé" elve. Liska Tibor örökségének őrzői pontosan tudják, mit jelent mindez. F. Liska Tibor és a szakkollégisták nem vártak addig, amíg Liska Tibor "majd" divatba jön. Megtervezték, és elképesztő kitartással újraindították a nyolcvanas évek nagy húzásai - a felsőtárkányi Ökland, a baksai, igalpusztai, és mindenek fölött a szentesi termelőszövetkezeti kísérlet - óta félbemaradt Liska-kísérleteket. A diáktáborban olyan játékszabályokat léptettek életbe, amelyek Liska Tibor hajdan sok ezer oldalon megfogalmazott elveit alkalmazzák. Egyhetes, tíznapos táborozás keretei között megvalósítható, lejátszható társasjátékká alakították Liska Tibor javaslatait. Nagyon sok részletet átfogalmaztak. Évről-évre csiszolgatják, változtatják a szabályrendszer elemeit. Ahogy egy társadalomfejlesztő kísérletnél, egy klasszikus "akciókutatásnál" azt kell is.

Az eddigi kísérletek eredményeit felsorolni is nehéz. Legfőképpen azonban sorrendbe rakni lehetetlen, aszerint, hogy melyik a jelentősebb siker. Óriási érték, hogy a játékszabályok keretei között megindult valóságos folyamatokról gazdag, elemezhető adatbázis áll máris rendelkezésre. Okos, játszani tudó és akaró fiatal felnőttek százai kapcsolódtak be már eddig is a Liska-játékba. Óriási eredmény az is, amit egyetlen rövid mondatban egyértelműen ki lehet jelenteni: a Liska-féle vállalkozási koncepció működőképes. Az emberiség jövője szempontjából is kulcskérdés lehet, hogy a kísérletek bebizonyították: nem megtörhetetlenek a magántulajdonosi monopóliumok. Liska Tibor megtalálta azt az utat, amelyet járva lehetséges a békés és rombolásmentes tulajdonosváltás, amely az egyéni tulajdonosok és az egész gazdaság érdekeit is szolgálja.

Sokadmagával együtt Liska Tibor legkisebb fia, ma már maga is pályakezdő értelmiségi, Liska Bence is részt vett az idei Liskaland-játékban. A STOPnak beszámolt arról, hogyan látta a játékot belülről, a játékosok egyikeként. Élményei érzékeltethetik, milyen világot ígér Liskaland. Ez a világ, Liska Tibor szellemében a lehető legszabadabb vállalkozói versenyt ötvözi a létbiztonság eddig ismeretlen elemeivel. Liska Bence elmondta: "alulnézetben" jól látszott, hogy mindenki, aki bekapcsolódott a Liska-játékba, hihetetlen pörgésbe kezdett. A tábor 10 napos időtartama alatt minden játékos állandóan figyelt, ötleteket gyártott, igyekezett minél jobban kihasználni a szabályok adta lehetőségeket. A legjobb vállalkozói teljesítmények azt bizonyították, hogy a vállalkozó által befektetett munka megtérült. A kreatív ötletek - például egészen új szolgáltatások bevezetése - nagy hasznot hajtottak, de nem lehetett szívós munka nélkül elfogadtatni a többiekkel. Ez a gyakorlatban olyan prózai követelményeket jelentett, hogy aki jobb akart lenni a többieknél, annak éjjel 3-ig talpon kellett maradni, és másnap reggel 8-kor már teljes szolgáltatással megnyitni a "boltot", hogy nála reggelizzenek a lassabban kászálódók.

A hajtás okozta feszültségre, a verseny intenzitására jellemző, hogy az idei Liskaland utolsó órái szinte euforikus "világvége-bulivá" fokozódtak, a játék közeledő befejezését jelző hatalmas végkiárusításokkal, világvége-zenével, és a visszaszámlálás után egy hatalmas közös ovációval. Mindez arra is rámutat, hogy a Liska-játék olyan intenzív önkizsákmányolásra sarkallja a résztvevőket, amely fokozatos társadalmi megvalósítás esetén elképzelhetetlen és fenntarthatatlan lenne.

A Liska-féle világmodell liberalizmusát, az emberi szabadság tiszteletben tartását jelzi azonban az is, amit szintén Liska Bence beszámolójából érdemes idézni: a táborban mindvégig válaszható stratégia volt az is, hogy valaki nem száll be a vállalkozói pörgésbe. Minden táborlakó megkapta a kezdőtőkét (Liska Tibor társadalmi örökség-javaslatának megfelelőjét), amelynek kamataiból egy kellemes nyaralásra is bőségesen mód nyílott. A piacgazdaság versenyvilágán kívül maradók LiskaLand egyenjogú polgáraiként élvezhették a bőséges és gyorsan szaporodó szolgáltatásokat, a gazdag programkínálatot.

Végezetül egy tanulság: a nyolcvanas évek első felében az Economist főszerkesztő-helyettesének magyarországi látogatása kellett ahhoz, hogy valaki észrevegye, micsoda lehetőségek rejlenek Liska Tibor és munkatársai munkásságában, az éppen akkor gyakorlatban is zajló szentesi kísérletben. Norman Macrae nemcsak nézelődött. Kérdezett, tájékozódott, sokkal körültekintőbben, mint a hazai értelmiségiek, akiknek sokkal több idő állt volna rendelkezésre Liska Tibortól a részletekről tájékozódni. 1983-ban a világ - akkor is - legjobb gazdasági-politikai hetilapjában, az Economistban meg is jelent Macrae részletes beszámolója a vasfüggönyön túl megindult Liska-kísérletekről. Norman Macrae a kapitalista piacgazdaság híve, liberális közgazdász, elsősorban a szocialista tervgazdaság megújításának lehetőségeit kereste és látta meg a Liska-koncepcióban. Ahogy összefoglalta a tanulságokat: ha egyáltalán megreformálható a szocializmus, akkor Liska Tibor javaslatai alapján lehet erre mód.

Mi a párhuzam 2011 és 1983 között? A hazai közvélemény meghatározó személyiségeinek csendje. Immár három éve működik LiskaLand (amely persze nem jöhetett volna létre a kiváló pedagógus és intézményszervező, Veress József professzor nélkül. Ő kezdeményezte ugyanis, hogy a műegyetemen alakuló önképző szakkollégium vegye fel Liska Tibor nevét, és vállalja fel szellemi örökségének továbbfejlesztését). Három év alatt, elszórt tudósításoktól eltekintve, nem jutottunk el azonban oda, hogy értékén mérjük azt, ami most megindult.

Szenzációs változások történnek az orrunk előtt - a visszhang azonban meglehetősen csenevész. Úgy látszik, ismét Amerikából, Nagy-Britanniából, Hollandiából várjuk egy hírneves nyugati értelmiségi visszajelzését, hogy észrevegyük, mi történik Magyarországon.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki