Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Kritikus vita

446pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Kritikus vita olyan megbeszélés (diskurzus), melynek célja a véleménykülönbségek feloldása, a vita legmagasabb foka. Tehát nem egy vita megnyerése a cél, hanem csak az igazság kiderítése.

A véleménykülönbségek feloldásának célja az érveléstechnikai beszélgetésben a helyes álláspont megtalálása, az igazság kiderítése[1]. Ennek alapján a felek nem kérdőjelezhetnek meg olyan érveket, amelyeket egyszer már közösen elfogadtak. A dialektikai folyamatban a felek a véleménykülönbség feloldására törekednek oly módon, hogy a cél nem a másik meggyőzése, legyőzése, hanem a megállapodás: a tárgykörben mely álláspontokat tudják elfogadni közösen, és melyeket nem. Míg a kritikus vitában az antagonista (szembenálló, ellenkező, tagadó) és a protagonista (kezdeményező, indító) kizárólag az érvek és ellenérvek helyességére koncentrál, addig a dialektikai folyamatban a beszédcselekvések összességnek jelentősége van az álláspontok elfogadásában.

A pragmadialektikai vitának 4 alapvető metaelméleti előfeltétele van:

  1. externalizáció (álláspontnak a megbeszélésben megjelent pozíciót tekinti)
  2. szocializáció (a vitát társas kontextusba helyezi)
  3. funcionalizáció (a megbeszélés egyes elemeinek működésbeli szerepét vizsgálja)
  4. dialektifikáció (a vita megfelel-e a dialektikai normáknak)

A vita szakaszai: a véleménykülönbség feloldásának négy lépcsője Szerkesztés

  1. A Konfrontációs szakaszban megjelenik egy álláspont és annak elfogadása közti véleménykülönbség. Itt válik világossá az egyes nézőpontok különbsége. Ha ez nincs, akkor nincs szükség vitára. Gyakran nem a vita elején, hanem annak későbbi szakaszában jelenik meg.
  2. A Nyitó szakaszban a kezdeményező (protagonista) érveket hoz fel az álláspont mellett, a szembenálló (antagonista) pedig megkérdőjelezi azokat. Ha ez a véleménycsere nem történik meg, ha nem lesz világos a véleménykülönbség, akkor nem beszélhetünk kritikus vitáról.
  3. Az Argumentációs szakaszban a kezdeményező módszeresen védi álláspontját az szembenálló kritikáival szemben. A vita során folyamatosan újabb és újabb érveket hozhat fel, melyeket az szembenálló újra és újra kritikával illet. Az érvek lehetnek egészen egyszerűek, de szélsőségesen bonyolultak is, így az egyik érvelés struktúrája sokkal komplexebb lehet, mint a következőé. Ha nincsen érvelés és kritikus visszacsatolás, akkor nem beszélhetünk kritikus vitáról.
  4. A Záró szakaszban a kezdeményező és az szembenálló eldöntik, hogy a kezdeményező sikeresen védte-e meg álláspontját az szembenálló kritikáival szemben. Ha a kezdeményező visszavonja állításait, akkor a véleménykülönbséget az szembenálló javára oldották fel. Ha a szembenálló elfogadja a kezdeményező érveit, akkor a véleménykülönbség feloldása a kezdeményezőnek kedvez. Ha a feleknek nem sikerül megegyezniük az érveléstechnikai diskurzusban, akkor a vita nem volt képes feloldani a véleménykülönbséget.

A kritikus vita ideális modellje Szerkesztés

A záró szakasz után a felek bármikor belekezdhetnek egy másik, újabb vitába, melynek struktúrája szintén a fent leírtak alapján szerveződik. A kritikus vitában az szembenálló és a kezdeményező nem csak egyszerűen végigmennek a négy szakaszon, hanem minden egyes lépcsőnél megállnak és megvizsgálják a dialektikai folyamat szabályait, ami elengedhetetlen a véleménykülönbség feloldásában. A Speech Acts in Argumentative Discussion c. munkájukban Eemeren és Grootendorst tíz szabályt írnak le, melyek heurisztikus, analitikus, kritikus keretet adnak a vitának. A kritikus vita ezen ideális modellje egy eszköz, ami megmutatja, hogyan kezeljük az egyes érvek helytelen prezentálásából eredő problémákat.

A kritikus vita ideális modelljének tíz szabálya Szerkesztés

  1. A felek nem akadályozhatják meg, hogy új álláspontok vagy azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel.
  2. Egy álláspontot elővezető félnek kötelessége azt megvédeni, ha a másik fél arra igényt tart.
  3. Egy álláspont támadása a másik fél álláspontjának támadása kell, hogy legyen.
  4. Egy fél az álláspontját csak úgy védheti meg, hogy az állásponthoz kapcsolódó érveket ismertet.
  5. Nem utasíthatunk vissza álláspontunkban implicite felvállalt premisszákat, és nem hamisíthatjuk meg a másik fél érvelésében felhasznált implicit premisszákat.
  6. Elfogadott kiindulási pontnak nem tekinthetünk nem elfogadott premisszákat, illetve elfogadott premisszákról nem állíthatjuk, hogy azok nem tekinthetők elfogadott kiindulási pontnak.
  7. A helytállónak tekintett érvelés nem lehet (logikailag) érvénytelen.
  8. A formálisan nem érvényes érvelésekkel alátámasztott álláspontok nem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a védelem nem a megfelelő érveléssémákat (és/vagy) nem a megfelelő módon használja.
  9. Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont visszavonásának kell követnie, a sikeres (konkluzív) megvédését pedig a fenntartások visszavonásának.
  10. Egyik fél sem használhat nem kellően tiszta és világos megfogalmazásokat, és mindkét félnek a lehető legfigyelmesebben és pontosabban kell a másik megnyilatkozásait értelmezni.

Érvelési hibák a kritikus vitában Szerkesztés

A pragmadialektika fentebb sorolt tíz szabályához különféle érvelési hibák tartoznak, melyeket mindkét fél elkövethet a kritikus vitában. Az egyes szabályokhoz tartozó hibák a következők:

  1. Szabadság szabály
    1. Ad baculum
    2. Ad misericordiam
    3. Ad hominem (Gyalázkodó,Genetikus,Tu quoque)
  2. Bizonyítás kötelezősége szabály
    1. Bizonyítás kényszerének áthárítása
    2. Ad verecundiam: (rossz) tekintélyérvelés
    3. Ad ignorantiam: nemtudásra apellálás
  3. Álláspont szabály
    1. Szalmabáb
    2. Árnyékbokszolás
  4. Relevancia szabály
    1. Ignoratio elenchi
    2. Ad populum
    3. Érzelmekre apellálás (ad baculum, ad misericordiam)
  5. Implicit premissza szabály
    1. Ki nem mondott premissza tagadása
  6. Kiindulópont szabály
    1. Túl sokat állító kérdés
    2. Petitio principii: körben forgó érvelés
  7. Érvelésséma szabály
  8. Érvényesség szabály
    1. Ad consequentiam
    2. Csúszka érv (Oksági, Mennyiségi)
    3. Hibás analógia
    4. Oksági hibák (Mill)
  9. Lezárás szabály
    1. Hamis dilemma
  10. Jelhasználat szabály

A kritikus vita rekonstrukciója: A beszédaktusok felosztása a kritikus vitában Szerkesztés

A kritikus vita analitikus elemzéséhez szükség van az egyes beszédaktusok elkülönítéséhez, a vita szakaszainak megfelelően.

SZAKASZ BESZÉDAKTUSOK
Konfrontációs

Argumentációs

Záró

Záró

ASSZERTÍVUMOK

Álláspont kifejtése

Érvek elővezetése

Álláspont fenntartása vagy elvetése

Megoldás

Konfrontációs

Nyitó
Nyitó
Argumentációs
Záró

KOMMISSZÍVUMOK

Álláspont elfogadása/elutasítása, elutasítás fenntartása

Vállalkozás az álláspont védelmére

Döntés a vita megkezdéséről, megegyezés a vita szabályairól

Érvek elfogadása, visszautasítása

Álláspont elfogadása/elutasítása, elutasítás fenntartása

Nyitó

Argumentációs
Konfrontációs – Záró

DIREKTÍVUMOK

Álláspont védelmének felvállalása

További érvek kérése

Deklaratívumok kérése

Konfrontációs – Záró DEKLARATÍVUMOK HASZNÁLATA

Definíciók, pontosítások, kiegészítések


Megjegyzések Szerkesztés

  1. Margitay Tihamér, 2007

Sablon:Reflist

Források Szerkesztés

Forrás: Pragma-dialektika#A_kritikus_vita_modellje

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki