Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Kaposvári Helyi pénz terve - Zselici dénár

445pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Forrás: SONLINE/ Balassa Tamás: Fizetést dénárban? Gazdasági nyomáspróbán az új pénz (2012)

Pénzszűkében természetes: megfogjuk a pénzt. Helyi terméket vásárolva, helyi munkaerőpiacot és gazdaságot pörgetve. Rövidesen nem csak fogjuk, de meg is foghatjuk a helyi pénzt. Munkanevén: a zselici dénárt.

Pénznyomdában készül, pénznek hívják, de fogalmilag mégsem az, hanem pénzhelyettesítő eszköz. Az utalványhoz áll a legközelebb, a mögötte lévő gazdasági erő azonban összehasonlíthatatlanul nagyobb lehet. És pedig az összefogás, a munkáltatók, a nagy-foglalkoztatók, az önkormányzatok és az érdekképviseletek összefogása miatt. Így magyarázza a helyi pénz lényegét Palkó Sándor tanár, közgazdász, aki motorja a zselici, kaposvári, somogyi dénár létrehozásának. Az energiáit tekintve: ezen nem fog múlni a bevezetés sikere. És ha a lendület lankadna, Corvinusos tanára, Varga József docens gondoskodik róla, hogy ismét felpörögjön, mondja mosolyogva. A Kaposvári Egyetemen – ahol a gazdaságtudományi kar régóta kutatja a pénzhelyettesítő eszközöket, a közelmúltban szervezett konferenciát, a hét végén a szabadkai egyetemen tartott előadást, szerdára Jutába hívták nagy szeretettel.

A helyi pénzre nagy az igény: az alulról szerveződő soproni kékfrank két éves történetét a jövő héttől követi a veszprémi önkormányzat által ösztökélt balatoni korona. A nagyvárosok közül Miskolc és Pécs, a kisebbek közül Gyula és Bicske is számol a pénzzel, ami a helyi gazdaságélénkítés eszköze lehet számukra. A világon mintegy ötezer helyi, közösségi pénzt használnak, melyek közül a Svájci WIR a leghíresebb, már csak a múltja miatt is. A történet az 1930-as évek gazdasági világválsága idején kezdődött, amikor a svájci gazdák és vállalkozók megoldást kerestek a pénzhiányra. Ekkor született meg az egymás közötti barter-elszámolás, tizenhat alapítóval.

Jelenleg 62 ezer elfogadóhellyel éves szinten 1,65 millió frank értékű svájci helyi pénz forog. Nemkülönben érdekes, meséli Palkó Sándor, az ausztriai Wörgl példája, szintén a nagy gazdasági válság idejéből. A négyezer lelkes település helyi pénzét munkajegynek hívták, s miután bevezették, egy év alatt 35-ről 14 százaléka csökkent a munkanélküliség, az önkormányzat felújította az összes utat, közintézményt, és a vízvezeték-hálózatot. – Kulcskérdés a munkáltatók és a szintén nagyfoglalkoztató önkormányzati szektor fogadtatása – mondja Palkó Sándor. – A fizetések húsz százaléka kiadható lehet akár helyi pénzben is, amit az emberek a helyi kereskedelemben és szolgáltatásban fognak elkölteni. Marko gazdasági adatokból éves szinten 200-300 millió forint értékű pénzhelyettesítő-forgalommal számolunk kezdetben. Az elfogadóhelyek száma nagyban meghatározza ezt, hiszen a forgalom akár 30-60 kilométeres körben is működhet, ami egy hatalmas piac.

A Széchenyi szakközépiskola pedagógusa több mint két évtizedes kereskedelmi oktatói gyakorlattal, s ebbéli jelentős kapcsolati tőkével a háta mögött elkezdte a „közvélemény-kutatást”. Számos kaposvári szolgáltatóval, kereskedővel egyeztetett, előkészítendő a tavaszra tervezett szövetkezet megalakulását. Ez a forma tökéletesen demokratikus, egy-egy szavazattal vesz benne részt minden alapító, mondja Palkó Sándor. Sopronban 143 alapító állt az ügy mellé, ma 600 helyen fogadják el a kékfrankot, a balatoni koronát 200 körüli elfogadóhellyel indítják. Somogyban is hasonló összefogást szeretne a koordinátor-tanár, aki a Kaposvári Egyetem első végzős mesterszakos pénzügyi képzésében mélyült el a helyi pénz témájában.

Diplomamunka lett az elmélyülésből, s előadás több egyetemen. Az erdélyi Sapientiára írt értekezése konferenciakötetben olvasható. A multinacionális cégek a mindenkori törvényes fizetőeszközön keresztül „exportálják” a helyi vásárlóerőt.” Palkó Sándor közgazdászi hitvallása a köznyelvben annyit tesz: tudatos vásárlással magának termel hasznot és magának ad megélhetést a helyi munkaerőpiac. Ilyen egyszerű. A többi a kiszámolható egyéb kedvezményeken is túlmutató számolásra van bízza.

A pénzügyi közgazdász közösségi portálon indított csoportot a zselici, kaposvári, somogyi dénár népszerűsítésére. Fontos, hogy az emberek szeressék a pénzhelyettesítő fizetőeszközt, ezért javaslatokat vár arra, kik szerepeljenek a fémszálas, vízjeles pénzpapírokon. Vaszaryt 500, Rippl-Rónait 1000, Nagy Imrét 2000, Esterházy grófot 5000, Kossuth-ot 10 000, Szent Lászlót 20 000 dénárosra álmodta meg. De szabad az ötletelés, s aztán a vásár...

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki