Alternatív Gazdaság lexikon
Register
Advertisement

A Közösség meghatározásai: "Az igazi közösség egy olyan, két vagy több fős csoport, melynek tagjai, függetlenül (szociális, hitbéli, képzettségbeli, etnikai, gazdasági, politikai, stb.) hátterük sokféleségétől, elfogadták és áthidalták különbözőségeiket, ezáltal lehetőségük nyílik őszinte és hatékony kommunikációra és arra, hogy együtt dolgozzanak olyan célokért, melyeket mindnyájuk közös hasznára érhetnek el." -FCE

„Az emberi személynek szüksége van a közösségi életre. Ez nem valami ráadás a létéhez, hanem az emberi természet követelménye. A másokkal való kapcsolataiban, a kölcsönös szolgálatban, a testvérek közötti párbeszédben tudja kibontakoztatni az ember a maga képességeit; így tudja megadni a választ hivatására is.” (A Katolikus Egyház Katekizmusa)

Trust

Kölcsönös bizalom :)

Elmélete[]

Hankiss Elemér közösségnek az olyan emberi együttélést nevezi, amelyet az alábbi tényezők tartanak össze: közösségi érdek, közös cél, közös értékrend, tudat. Egy adott emberi együttélés csoportja akkor tekinthető igazán közösségnek, ha az említett tényezők közül minél több és azok minél nagyobb intenzitással vannak jelen az emberek életében.

Hankiss Elemér a közösség két nagy típusát különítette el: közvetlen illetve eszmei közösség.

A közösség autonóm egyének szerveződéséből jön létre. Nem egalizálja és elnyomja, hanem kibontakoztatja az egyéniséget. Az emberi élet alapja a társas valóság. Mindenkit emberek, csoportok vesznek körül, életünk folyton társas mezőben zajlik. A közösség mentálhigiénés értelemben a helyi társadalmat, a természetes lakóhelyi közösséget jelenti. Nélkülözi az érzelmi és mozgalmi vonatkozásokat. Az egyént körülvevő, ún. individuális szociális hálónak négy fajtája van.

  1. A primer csoport - ide elsősorban a szűkebb és tágabb család, a rokonság tartozik, de ilyen csoport lehet még egyházi, falu és iskolaközösség is.
  2. Közösségi kapuőrök - közösségi hangadók, véleménynyilvánítók, a hívőket maguk köré vonzó papok, kiváló személyiségjegyekkel rendelkező tanítók, stb. alkotják ezt a hálót.
  3. Szomszédsági csoport
  4. Önsegítő csoportok

Kapcsolódó fogalmak[]

Közösségi gazdasági fogalmak[]

Útmutatók[]

Kapcsolódó szakirodalom[]

Nevelése[]

Csoportdinamika[]

A csoportdinamika azon a tényen alapul, hogy az emberi együttlét mindig létrehoz a jelenlevőkben egyfajta többlet feszültséget. Ez a társas helyzetből adódik, a tagok interakcióba kezdenek, kapcsolatokat hoznak létre, kommunikálnak, együttműködnek, amelynek hatására megváltozik a csoport, de megváltozik maga a személy is. [1]

Makarenko-féle rétegződések[]

Anton Szemjonovics Makarenko a közösség fejlődése szempontjából az alábbi rétegződési típusokat figyelte meg:

A közösség egészséges magja:
  1. a működő aktíva,
  2. az aktívatartalék,
  3. az egészséges passzíva.
Negatív típusok:
  1. bomlasztó aktíva,
  2. negatív csoportosulás,
  3. a „mocsár”.

A közösség fejlődésének szakaszai:

  1. Kezdeti szerveződő szakasz:
    1. döntő jelentősége a nevelő által felállított kereteknek van,
    2. az alapszabályok közvetlen, félreérthetetlen, egyértelmű felállítása.
  2. Második szakasz:
    1. az egészséges aktíva megszilárdítása és hatásának kiterjesztése,
    2. a szilárd mag, az aktíva nevelése.
  3. Harmadik szakasz:
    1. a közösségi közvélemény szilárd követelmény-támasztó megerősödése,
    2. a nevelői követelmény mellett megjelenik a közösségi öntevékenység, önkormányzás.
  4. Negyedik szakasz:
    1. a közösség, a közvélemény fejlettségi szintje olyan magas fokot ér el, hogy hatására kialakul a közösség tagjainak önmagukkal szemben támasztott magas erkölcsi követelménye, kialakul önnevelő képessége.

Kapcsolódó publikációk[]

Források[]

Advertisement