Alternatív Gazdaság lexikon
Advertisement

A körforgásos gazdaság célja a hulladék tervezett és tudatos megszüntetése. A hulladék gyakorlatilag nem létezik – a termékeket javíthatósági, szétszerelési és újrahasznosítási körfolyamatokra tervezik meg és optimalizálják. Ezek a szoros alkatrész- és termék körfolyamatok határozzák meg a körforgásos gazdaság lényegét és különböztetik meg az ártalmatlanítástól, vagy akár az újrahasznosítástól, melyek esetében nagy mennyiségű, termékben megtestesült energia és munka megy veszendőbe.

Körfolyamatok bővítése a termelésben[]

A zárt hurok modell egy természeti körfolyamatokat utánzó megközelítés. Ez az elmélet a természetet példaként alkalmazza a gazdasági folyamatokra, ahol az egyes rendszereknek a természetes szervezetek (organizmusok) módjára kellene működniük, melyben a tápanyagok feldolgozva kerülnek vissza a körforgásba - ezért használjuk a ”zárt hurok” vagy ”regeneratív” kifejezéseket a körforgásos gazdaságra. A körforgásos gazdaság több elméleti koncepción keresztül érvényesül az ipari folyamatokban. Ilyen pl. a Bölcsötől-bölcsőig szemlélet, a Kék gazdaság vagy a természet utánzás: Bionika-Biomimikri néven ismert koncepciók, melyek ugyan egymástól némileg különböznek, de alapvetően mind a körforgásos gazdaság megvalósítását szolgálják. Ma már világon számos vállalat alkalmazza a körforgásos gazdaság valamelyik koncepcióját, vagy azok ötvözetét.

A cirkularitás bevezeti a termék lebomló és tartós alkotóelemei közötti szigorú megkülönböztetést. A mai gyakorlattól eltérően, a körforgásos gazdaságban a lebomló termékek túlnyomórészt biológiai alkotóelemekből vagy ’tápanyagokból’ állnak, melyek legalábbis nem mérgezőek és lehetőség szerint akár hasznosak is a környezetre nézve, és biztonságosan visszahelyezhetőek a bioszférába – közvetlenül vagy egymást követő lépcsőzetes újra használat során. Ezzel ellentétben a tartós fogyasztási cikkek, mint pl. a motorok vagy a számítógépek olyan technológiai ’tápanyagokból’ készülnek – mint pl. a fémek vagy a műanyagok – melyek nem alkalmasak arra, hogy a bioszférába visszahelyezzük őket. Ezeket a termékeket a kezdettől fogva újrahasznosításra tervezik és a gyors technológiai fejlesztéseknek kitett termékeket pedig alkalmassá teszik a feljavításra.

Fejlődés,_de_másként_A_körforgásos_gazdaság

Fejlődés, de másként A körforgásos gazdaság

Ezekhez a körfolyamatokhoz szükséges energiát természetileg megújuló forrásokból kell nyerni, hogy ennek révén csökkenteni lehessen az erőforrás - függőséget és erősödjön a rendszer ellenálló-képessége (pl. az olajár sokkhatásaival szemben). A technológiai anyagok esetében a körforgásos gazdaság túlnyomórészt a felhasználói koncepciót használja a fogyasztói helyett. Ez újfajta megállapodást tételez fel a vállalatok és az ügyfeleik között, mely a termék keresettségén és tartósságán alapul. Ellentétben a ma jellemző ’vedd meg és fogyaszd!’ gazdasággal, a tartós fogyasztási cikkeket a közösségi gazdaság szemléletének megfelelően lízingeljük, béreljük, vagy ha lehetséges, megosztjuk. Amennyiben pedig megvesszük, a gyártók ösztönzőket vagy szerződéseket alkalmaznak az elsődleges felhasználás végeztével a termék vagy annak alkatrészeinek és anyagainak visszavételére vagy újrahasználatára.

A körforgásos gazdaság előnyei[]

Az alábbi alapelvek együtt alkotják meg azt a négy világos értékteremtési forrást, melyek pénzre váltható előnyöket nyújtanak a lineáris terméktervezéssel és anyaghasználattal szemben:

A ’belső kör ereje’ a fajlagos anyaghasználat minimalizálására utal a lineáris gyártási rendszerrel szemben. Minél szűkebb a kör, azaz minél kevésbé kell a terméket újrahasználathoz, felújítás hoz vagy újragyártáshoz megváltoztatni , és minél gyorsabban újbóli felhasználásra kerül , annál nagyobbak azok a potenciális megtakarítások, melyeket a termékben megtestesülő anyag, munka és energia részesedések, illetve az ezekhez kapcsolható externáliák (mint pl. üvegházhatású gáz kibocsátás, víz használat, káros-anyag termelés) révén érhetünk el. A hosszabb körforgás ereje az egymást követő körfolyamatok maximalizálására (legyen az újrahasználat, újragyártás vagy újrahasznosítás), és/vagy az egyes körfolyamatokban eltöltött időt jelenti.

A lépcsőzetes felhasználás ereje az értékláncon belüli diverzifikált felhasználásra utal. Ilyen amikor pl. egy pamut ruhát először használt öltözékként eladnak, ezt követően átkerül a bútorgyártásba, ahol a kárpitba fércként felhasználják, majd a fércet épületek szigeteléséhez használt kőzetgyapotban újrahasznosítják – ezáltal minden egyes fázisban helyettesítve egy szűz nyersanyagot, míg végül a gyapotszálakat biztonságosan vissza lehet helyezni a bioszférába.

Végezetül a tiszta eredet ereje azt jelenti, hogy a szennyeződés-mentes anyagáramlatok növelik a begyűjtési és elosztási hatékonyságot, miközben megtartják az anyagok, különösképpen a technológiai anyagok minőségét, melynek köszönhetően növekszik a termék élettartama és ezáltal javul az anyagtermelékenység is.

Ez a négy módszer az anyagtermelékenység növeléséhez nem csupán egyszeri hatást jelent, mely a körforgásos folyamatok beindításának kezdeti szakaszában rövid ideig tartó erőforrás - kereslet csökkenést eredményez. Tartós erejük a szükséges anyagfelhasználás kivetített értékének megváltoztatásán alapul. Ezért jelentős halmozott előnyökkel járnak a klasszikus lineáris modellel összehasonlítva.

Európai Uniós erőfeszítések[]

Az Európai Bizottság 2015-ben cselekvési tervet fogadott el, hogy elősegítse a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítását, a globális versenyképesség fokozását, a fenntartható gazdasági növekedést és új munkahelyek teremtését Európában.

A cselekvési terv 54 előremutató intézkedést tartalmaz, melyek a gyártástól kezdve a fogyasztáson és a hulladékgazdálkodáson át a másodlagos nyersanyagok piacáig a termékek életciklusának egészére kiterjednek. Emellett meghatározza az értéklánc azon öt kiemelt területét, ahol fel kell gyorsítani az átállást: műanyagok, élelmiszer-hulladék, kritikus fontosságú nyersanyagok, építési és bontási munkák, biomassza és bioalapú anyagok. A 2015 decemberében elfogadott cselekvési terv végrehajtásáról átfogó jelentés készült, amely már nyilvánosan elérhető.

Részletek:

Fehér hétfő - Megújító hétfő - Circular Monday[]

Ha a Fekete péntek a fogyasztás növelésére ösztönöz, miért ne lehetne egy nap, mi arra ösztönöz, hogy figyelj magadra, a dolgaidra - ne kidobd a régit, hanem használd újra, javítsd meg. Részletek: Megújító hétfő - Circular Monday

Magyar kezdeményezések[]

Körforgásos Gazdaságért Alapítvány[]

  • A Körforgásos Gazdaságért Alapítvány (KGA) 2013-ban jött létre magánkezdeményezésre, állami vagy vállalati szándéktól, támogatástól függetlenül. A KGA célja, hogy olyan platformot és tudásközpontot alakítson ki, ahol az üzleti, szakmai-tudományos, kormányzati/önkormányzati és a civil szférák közösen működjenek együtt a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó hazai és nemzetközi ismeretek, tapasztalatok és gyakorlatok összegyűjtésében, megismerésében, megosztásában és elterjesztésében.

Hulladék újrahasznosítás[]

Visszaváltható csomagolás[]

Újrahasználati Központ[]

Források[]


További információk[]

Advertisement