Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Kékfrank

445pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Megoldás a jelenlegi gazdaság-pénzügyi válság hatásainak csökkentésére a „Kékfrank” / „Blaufränk” / „Plavi Franek” nevű elektonikus vagy fizikai papír alapú utalvány (Helyi pénz) alkalmazásával.

Perkovátz Tamás, 2009. május 4.

Általános megállapítások Szerkesztés

Mi okozza a reálszférában a jelenlegi gazdasági/pénzügyi válságot? Az, hogy a gazdaság szereplőinek jelenleg csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésükre a gazdaság működtetéséhez szükséges csereeszköz a PÉNZ, s ami még van, az indokolatlanul megdrágult. (A jelen helyzetet kiváltó ok elemzése nem feladatunk, a dolgozat készítői csupán a megoldást keresik.)

Mit eredményez a csereeszköz, a PÉNZ szűke, az elégségesnél kisebb volumene? Általános recessziót. Következik ez abból, hogy ha a „vevői” pozícióban lévő gazdasági szereplőnek a szükségesnél kevesebb csereeszköze/PÉNZE van, akkor kevesebbet tud cserélni, vagyis vásárolni. Ennek következtében az eladó kénytelen tevékenységét korlátozni (a cserét képező árucikkének előállítását visszafogni). Ennek pedig nyilvánvaló eredménye az, hogy az eladó is kevesebb csereeszközhöz jut, s mikor ő lép fel a gazdaságban vevőként, akkor már ő is kevesebbet tud cserélni, vagyis vásárolni, sőt, a vele szemben álló eladó is ugyan úgy korlátozni lesz kénytelen az árucikk-előállító tevékenységét. Kialakul egy önmagát gerjesztő folyamat, ami további és további gazdasági szereplőket – eladókat és vevőket – fog negatívan érinteni. Nyilvánvalóan ennek a kialakuló spirálnak az egyik fontos következménye az is, hogy a kevesebb termék előállításához kevesebb munkáskézre, árucikk előállítására szakosodott munkatársra van szükség, s így növekszik a MUNKANÉLKÜLISÉG. Az egy adott közösség/társadalom meghatározó számú alkalmazotti tömege fog csökkenni, amely a gazdaság vérkeringésében alapvetően mint vevők jelentkezne. A csökkenés pedig még tovább pörgeti a vásárlói pozíciók gyöngülését, vagyis további eladói pozícióban lévő gazdasági szereplő kényszerül produkciója visszafogására és így tovább és így tovább…

Hogyan lehet ezt az állapotot - amit a köznyelv pénzügyi/gazdasági válságnak nevez - feloldani? Mint a fentiekből látható, a forgalomban lévő pénz – a jelenleg kevesebb, mint szükséges -, mint csereeszköz mennyiségének növelésével, továbbá olcsóbbá tételével.

Megengedi a hazai jogrend azt, hogy valaki alternatív pénzt hozzon forgalomba, akár „olcsóbban” is? Nem. Ez szigorúan tilos, hiszen a pénz kibocsátása állami monopólium.

Mit lehet akkor tenni, olyan megoldást választva, ami egyrészt megfelel céljainknak (a pénzügyi/gazdasági válság hatásainak csökkentése = nagyobb mennyiségű csereeszköz olcsóbban), másrészről pedig eleget tesz a jelenlegi jogi szabályozásnak? Nem pénzt kell csereeszközként használni, hanem az európai jogrend és a hazai jogrend által is megengedett elektronikus vagy papír alapú utalványt, melynek a hazai előírások szerint 100%-os valódi likvid pénz fedezettel kell rendelkeznie (ez a fedezet lehet például Ft, vagy Euró is). Ez az utalvány a gazdaság szereplői, az együttműködő partnerek között, megegyezésük esetén – mint csereeszköz - teljes mértékben átveheti a pénzhelyettesítő szerepet.

A megoldás eszköze a „Kékfrank / „Blaufränk” /„Plavi Franek” nevű elektronikus vagy papír alapú utalvány

Van jelentősége az elnevezésnek? Elvben nincs jelentősége, bárminek nevezhetnénk. Azonban a megoldás eszköze a mi közösségünk utalványa lesz, s akkor már nem mellékes az ezt a közösséget szimbolizáló, kifejező névválasztás. Ezért választottuk a Kékfrank nevet utalványunknak. A kékfrankos nevű bor szülőföldünk egyik meghatározó jelképe, s ez nemcsak nekünk, az itt élőknek üzen, hanem a külvilág is bennünket, ezt a szülőföldet azonosítja általa. Az összetartozást kifejezi továbbá a háromnyelvűség: hiszen kultúránk az itt élő magyar-, német-, horvát anyanyelvű emberek által teremtetett és általuk virágzik napjainkban is.

A Kékfrank forgalomba hozatala Szerkesztés

Ki hozná forgalomba ezt a Kékfrank utalványt? Egy, a szülőföldünkön működő, itteni gazdasági szereplőkből álló Európai szövetkezet. Ez a szövetkezet kapcsolja össze a gazdaság szereplőit és ez a kapcsolat hozza létre az utalvány elfogadására vonatkozó „megállapodást”.

Miért európai szövetkezet? Azért ez a szövetkezeti forma, mert ennek működtetése az egyik legegyszerűbb. Önálló jogi személyként bejegyzett gazdasági formáció, ahol a tagok függetlenül a vásárolt részjegy mennyiségtől, egyenlő szavazattal bírnak, tehát a legdemokratikusabb gazdasági társasági forma. Ezen kívül a tagok számára ennek a működése folyamatosan nyomon követhető, ellenőrizhető. Mivel „európai” tagjai között a határ túloldalán működő gazdasági szereplők is megtalálhatók, ők is bekapcsolódhatnak a regionális, a határokon átnyúló szövetségbe, vagyis e gazdasági térségünk osztrák oldalán élő gazdasági szereplők is csatlakozhatnak a rendszerhez, ezáltal erősítve azt. (Minél nagyobb a szövetség, annál erősebb!)

Mi a szövetkezés, az európai szövetkezet célja? A szövetkezet alapvető, elsődleges célja, hogy tagjai számára a jelenleg „hiánycikk” pénz helyett, könnyen kezelhető és olcsó pénzhelyettesítő eszközt biztosítson, valamint ezen eszköz használatával támogassa a gazdaság szereplői közötti szorosabb együttműködést, így tagjainak gazdasági előnyöket generáljon. A pénzhelyettesítő eszköz a Kékfrank utalvány, melynek kibocsátója a szövetkezet.

A szövetkezetnek természetesen nyereségesnek kell lennie, amivel üzemelteti a szövetkezetet, de csak annak mértékéig.

Mi módon keletkezik a Kékfrank utalvány? A szövetkezetünk 100%-os euró fedezet mellet az eurónak számszakilag megfelelő értékű utalványt hoz létre. Az első időkben, a bevezetést követően, csak elektronikus formában, majd a későbbiek folyamán – ha igény mutatkozik iránta – akkor papíralapon is. Azért az euróhoz való kötés, mert az itt élők jobban bíznak annak stabilitásában, és a bizalom a rendszer működtetésének alapkövetelménye.

Hogyan válhat valaki a szövetkezet tagjává? Úgy, hogy aláírásával elfogadja a szövetkezet alapszabályzatát, és ezzel egyidejűleg megvásárol 100 euró (vagy annak megfelelő értékben Ft) részjegyet. A leglényegesebb feltétel, hogy a belépő szövetkezeti tag vállalja az utalvány elfogadását és euró valamint kékfrank utalvány számlát nyit a szövetkezet pénzügyeit bonyolító pénzintézetnél.

Ki kezeli a tagok kékfrank számláit? Jogi értelemben a szövetkezet. Azonban célszerű a lebonyolításba egy, az ahhoz értő pénzintézetet választani, akivel a szövetkezet úgy mondd „bonyolítási díj” ellenében elvégezteti az utalvány számlák vezetését, elvégezteti a klasszikus, mindenki által ismert „banki” feladatokat. (Pl.: Fogadni a kékfrank igénylőket, kezelni/vezetni a szövetkezet pénzét stb.) Törvény lehetővé teszi, hogy ezen tevékenységet a szövetkezet végezze, de ehhez minimum 250 millió Ft-nak megfelelő likvid euró fedezet szükséges, továbbá a szövetkezetnek a bankügyekhez értő munkatársakat kellene felvennie, kiépítve a fiókokat, ahol fogadják az ügyfeleket, stb. – tehát költséges, időigényes folyamat lenne. Megjegyzés: A pénzintézet haszna az, hogy az általa elvégzett munka jutalékot, forgalmi díjat számol fel. A szövetkezet a pénzintézetnél generált forgalom alapján jutalékot kap, ebből fedezi a költségeit.

A rendszer működése a gyakorlatban Szerkesztés

Hogyan „teremtődik” a kékfrank utalvány? Két módon keletkezhet, kerülhet forgalomba.

1./ A szövetkezeti tag készpénzért szeretne Kékfrank utalvány – hoz jutni

  • A szövetkezet tagja jelentkezik a számlavezető pénzintézetnél és általa meghatározott értékű euróért igényel kékfrank utalványt.
  • A pénzintézet befogadja az eurót és azzal egyenértékű kékfrankot jóváír a tag kékfrank számláján.
  • Az átvett eurót a pénzintézet leköti a szövetkezet központi számláján.

Például: A tag 1000 kékfrank utalványt igényel. Ekkor a tag átadja 1000 euróját a pénzintézetnek, aki azt bevételezi, és ezzel párhuzamosan jóváír 1000 kékfrank utalványt a tag számláján, majd a befizetett euró-t átteszi a szövetkezet központi számlájára a befizető nevére azonosítva. Az 1000 euró lesz a törvényileg előírt 100%-os likvid fedezete a kékfranknak. Ez az 1000 euró a pénzintézetnél fog kamatozni a szövetkezet javára. A pénzintézetnél levő szövetkezet számláján elhelyezett euró kamatozik és ezen kamatból részesül a szövetkezet (mondjuk 20 % - 80 % arányban) és a tag is. (Javasoljuk az eurót mindig egy hónapos határidővel lekötni. Ekkor durván 3% euró éves kamat érhető el. A pénzintézet „díja” a 3% feletti kamatrés, ahogy azt a gyakorlatban minden pénzintézet érvényesít, hiszen ő magasabb kamatot tud elérni, mint a példában szereplő 3%.) Ha a tag valamilyen oknál fogva vissza akarja váltani kékfrankját euróra, akkor a bejelentést követően ezt egy hónap múlva kaphatja meg a kamattal növelt értékben. Ha azonnal igényelné az eurót, akkor ezt a kamatot elveszítené. Könnyen belátható, hogy az azonnali visszaváltás esetén is fog maradni kamatbevétel – ami természetesen kisebb, mint a havi kamat – ez pedig mindig a közös tulajdonost, a szövetkezetet illetné meg.

Mit nyer tehát a Kékfrank használója? Amellett, hogy lebonyolítja „cseréit” - vásárol, elad -, a megjelölt számláján lévő kékfrank kamatbevételt is eredményez, és az a szervezet, aminek a tagja, szintén gazdagodik. (Ha nem Kékfrank utalvánnyal, hanem Ft-ban történne az elszámolás, csupán a forgalomban lévő pénz egy része kamatozna, ami a bankban pihen. A mi utalványunk esetében pedig az egész: hiszen a teljes forgalomban lévő kékfrank mennyiség Ft fedezete állandóan a bankban van!)

2./ A szövetkezeti tag hitelből vagy jelzáloghitel alapján szeretne Kékfrank – hoz jutni.

• A szövetkezet tagja jelentkezik a pénzintézetnél hitel felvétel céljából. Például: 6.000 euró értékű kékfrank utalványhoz kíván jutni 10 éves futamidővel.. • A pénzintézet a klasszikus banki eljárást fogja elvégezni. A tagtól fedezetet fog kérni a hitelre, ezért díjat számol fel stb.

  • A tag mondjuk jelzálogba fogja adni 10.000 euró értékű lakását, műhelyét, stb. és megkötik az euró hitelszerződést úgy, hogy a tag majd havonta törleszti a tőkét és a kamatot.
  • A pénzintézet ezután jóváír 6.000 kékfrankot az igénylő tag kékfrank számlájára, s ezzel egyidejűleg 6.000 eurót, a valóságos hitelértéket átteszi a szövetkezet euró számlájára. (A kékfrank előírt 100%-os fedezete tehát biztosított!)
  • Ezt a 6.000 eurót le kell kötni 30 napos ismétlődő betétre, a megállapodott futamidőre. A 6.000 euró kamatozni fog egyelőre a szövetkezet javára. A 6.000 kékfrank új utalvány pedig bekerül a tagok által működtetett rendszerbe.
  • A hitelt felvevő tag mondjuk lakás felújításra fogja költeni utalványait: kifizeti vele a festőt, a parkettást, új konyhabútort és konyhagépeket vesz belőle. A kékfrankja jóváíródik az elfogadó partnereknél. A hitel felvevőnek a megállapodott kamattal kell havi ütemben törleszteni hitelét.
  • Ha a hitel felvevői például egy hónapig nem váltják vissza euróra kapott kékfrankjukat, akkor a hitelfelvevő az egy hónapra lekötött 6.000 euró betéti kamatának 80 %-át megkapja. (A 20% megint megy, ill. most marad a szövetkezetnél) Az általa fizetendő valóságos kamat teher tehát a megállapodás szerinti hitelkamat mínusz a betéti kamat 80%-a. A hitelfelvevő tehát abban érdekelt, hogy a tagok egymás között használják cseréik során a kékfrank forgalomban maradjon, mert csak akkor tudja megkapni a betéti kamat 80 %-át! Így a jelenlegi piaci euró kamatnál lényegesebben kisebb költségért jut hozzá csereeszközéhez. (Ha a betéti kamat 3 %, a hitel kamat pedig 7 %, akkor a szövetkezeti tagnak az adott hónapban lényegében csupán 7- (3 x 0,8) = 4,6 % kamatot kell megfizetnie!)
  • Ha a rendszerben a tagok visszaváltják kékfrankjukat euróra, vagyis beváltásra kerül a hitel fedezetéül szolgáló 6.000 euró, a tag akkor sem veszít, csupán a piaci kamat ellenében jutott hitelhez, mintha nem lenne kékfrank utalvány.
  • Megjegyzés: A pénzintézet az előzőekben vázolt konstrukcióban biztosan szívesebben ad hitelt, mintha egy szövetkezeten kívüli egyéni ügyfél kérne eurós hitelt.
  • Miért?
  • Mert a mi esetünkben a bank kockázata lényegesen kisebb, hiszen a szövetkezetnek az az érdeke, hogy működjön a rendszer, ezért mindent elkövet, következik ebből, hogy ideális esetben a hitelezett 6.000 euró a futamidő alatt mind végig, ott parkol a bankban. Ideális esetben a kölcsönadott eurója végig ott pihen a nála vezetett számlán. Ez a pénzintézet számára további előnnyel jár: a pénzintézet a lekötött összeg után további hitelügyleteket köthet. Az ebből keletkező eredményből pedig a szövetkezet fog kérni részesedést, hiszen az ő tevékenysége révén jutott pénzintézete további nyereséghez. Javasolt mérték itt is 20 %.

Mi történik a kékfrank utalvány euróra történő visszaváltásakor? A fentiek alapján látható, hogy a szövetkezetnek és annak tagjainak érdeke, hogy az utalvány minél nagyobb körben és minél nagyobb értékben forogjon. Ez elősegíti a tagok gazdasági fejlődését, miközben a tényleges pénz kamatozik. Ezek alapján a tagoknak érdekük az utalvány minél nagyobb forgásának fenntartása. Az elektronikus utalvány visszaváltásakor a szövetkezet 1%, a papír alapú utalványok után, pedig 2 % kezelési költséget von le konverzációs költség címén.

A tagok milyen gazdasági kontraktusban használhatják a Kékfrank utalvány–t? A szövetkezet tagjai egymás között minden forgalmuk ellenértékének kiegyenlítésére használhatják az utalványt. További lehetőségként az utalvány felhasználható a munkatársak, dolgozók többlet juttatására is. Ebben az esetben a magánszemélynek nem kell szövetkezeti tagnak lennie. Ebben az esetben a magánszemély csak alkalmazója a helyettesítő eszköznek és nem elfogadója. A magányszemély a kapott utalványt a szövetkezet tagjai felé használja pénzt helyettesítő eszközként.

Mi van a szövetkezet számláján levő euró–val? A számlán levő pénz 100 % - ban likvid fedezete a Kékfrank utalványnak. Ez biztosítja annak bármely időszakban történő visszaváltási lehetőségét. A tagok által igényelt Kékfrank utalvány ellenértékét jelentő tényleges pénz a tagok napi egyenlegének értékében, azzal arányosan kamatozik. A keletkező kamat felosztásának tervezetéről fent már volt szó.

Hozzá lehet-e nyúlni a szövetkezet számláján levő pénzhez, amely a Kékfrank utalvány fedezetét jelenti? A számlán szereplő összeg értéke a napi felhasználások aktualizálásával folyamatosan változik, utalvány váltásakor nő, visszaváltáskor csökken. Ez mindig az aktuális utalvány tömeg fedezetét biztosítja. Ebből más jellegű felhasználás nem lehetséges.

Miért kell papíralapú utalvány is? Szerkesztés

Elvben nincs rá szükség, hiszen elektronikus úton is mozgathatók, átutalhatók az utalványok. (Erre többféle módszer alkalmazható a gyakorlatban: A javasolt megoldás a „kékfrank utalvány chipkártya” alkalmazása a POS-szerű terminálok közbeiktatásával.) Az utalvány papíron való megjelenítése, alkalmazása megdrágítja utalványunkat. Ennek ellenére mindenképpen javasolom az utalvány papíralapú megjelenítését is!

Miért? Mert még 2009-ben, napjainkban sem mindenki szereti, fogadja el a hitelkártyák használatát.

Nálam a vendéglőben is a bevételnek max. 10-15%-a jelentkezik hitelkártyán. Nem hiszem, hogy ha általánosan sikerül bevezetni, tehát a szolgáltató szféra is bekapcsolódik rendszerünkbe, akkor mindenki elfogadja a kártyás fizetést… De most vizsgáljuk meg: mennyibe kerül valójában, milyen drága! A hagyományos étkezési utalvány darabja kb. 6,5 Ft/db, az igazi pénz darabja viszont már kb. 50 Ft, mert különböző biztonsági elemekkel ellátni, különleges papírra kell nyomni! Egy millió Ft értékű utalvány, ha az átlagos címlet 1000 Ft, akkor 1000 x 50 Ft/db, tehát 50.000,- Ft-ba kerül. (A kétezresekből, az ötezresekből, tízezresekből, húszezresekből kevesebb – kis címletekből pedig több kell, a költségek fent csökkennek, lent pedig nőnek.)

Megjelenése esetén biztosítani kell váltópénz használatát is vagy alkalmazása esetén az ezzel kapcsolatos korlátozásokat alkalmazni kell.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a papíralapú pénz mennyisége a tényleges pénz mennyiségének csupán 5 %-a! Ez azt jelenti, hogy a példa szerinti 1 millió Ft papíralapú utalvány 20 millió Ft tényleges forgalom mellett szükséges. E szerint pedig az 50.000,- Ft költség csupán ennek a 20 milliónak csupán 0,25 %-a. Ugye így már nem is olyan drága?

Bevezetését, alkalmazását a szövetkezet marketing - PR eszközének tartom! A tagok, és a még a szövetkezeten kívüli partnereink ekkor fogják „látni”! Tudnak majd azonosulni vele!

MINÉL TÖBB GAZDASÁGI SZEREPLŐ CSATLAKOZIK A SZÖVETSÉGHEZ, A KÉKFRANK SZÖVETKEZETHEZ / BLAUFRĀNK GENOSSENSCHAFT-HEZ / PLAVI FRANEK SZÖVETKEZETHEZ, ANNÁL STABILABB A RENDSZER, S A RÉSZTVEVŐI MINDENKÉPPEN ANYAGI HASZONRA TESZNEK SZERT!

A NEM ELHANYAGOLHATÓ TOVÁBBI EREDMÉNY AZ UGYAN NEM SZÁMSZERŰSÍTHETŐ, DE VALÓSÁGOS INDIREKT ÉRTÉKTEREMTŐ AZON HASZON, AMI A LÉTREJÖVŐ KOHÉZIÓBÓL, AZ EGY SZERVEZETBE TÖMÖRÜLŐ TAGOK KÖZÖS EREJÉBŐL FAKAD!

Események Szerkesztés

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki