Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Hivatalos állásfoglalások

458pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Magyar hatóságok állásfoglalásai pénzhelyettesítő megoldásokkal kapcsolatban

Szakmai vélemények a helyi pénzről Szerkesztés

Varga István, A Kékfrank megálmodója és a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának Jobbik által delegált tagja szerint (2012): „A magyar nyelv lefoglal bizonyos fogalmakat, de nem biztos, hogy pontosan. Az emberek nem a hitelintézeti törvényen nevelkednek, a mindennapi szóhasználat és a jog elválik egymástól”... „az agyakban vannak bemosott sztereotípiák, ennek ellenére tény: az MNB nem pénz-, hanem bankjegy- és érmekibocsátásra jogosult. A pénzt mint számlapénzt a bankrendszer hozza létre, abban senkinek nincs monopóliuma”.. A kékfrank tehát mégsem pénz, bár ezek szerint lehetne. „Én mindig hangsúlyozom, hogy ez nem pénz, de azért, mert differenciáltan gondolkodom” – mondja Varga. (A kékfrankos honlapján is él a kettős beszéd: használják a hivatalos utalvány megnevezést éppúgy, mint a köznyelvben elterjedt „helyi pénz” kifejezést.)

Aztán tévedünk azért is, mert azt gondoljuk, hogy a soproni pénzt (utalványt) a forint vetélytársának szánják. Hát nem. A forinthoz hasonlóan 500-as, 1000-es, 2000-es, 5000-es, 10 000-es és 20 000-es címletekben nyomott kékfrankot „a készpénzhasználattal párhuzamosan lehet használni” – mondja az ötletgazda. Aki szerint azért nem a jogilag helyénvaló utalvány megnevezés terjedt el, mert „az utalványról mindenki egyszeri felhasználásra gondol, a kékfrank viszont többször használatos, akárcsak a pénz”. (Forrás: index.hu Haász János cikke)

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója szerint: Nem látni a helyi pénz bevezetésének és használatának közgazdasági indokát, a pénzszűke közgazdaságilag ugyanis nem értelmezhető fogalom, a hitelkihelyezéssel a gazdaságba annyi pénzt áramoltathat a bankrendszer, amennyire a gazdaság szereplőinek szükségük van, ha pedig a gazdaság szereplői közötti bizalomhiány miatt szűkös az egymás közötti vagy a hitelintézetek általi hitelezés, azon önmagában egy újfajta papírdarab kinyomtatása nem sokat segít.

Ráadásul a soproni kékfrank nem is növeli a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, hiszen amennyi kékfrankot kibocsát a szövetkezet, annyi forintot ki is von a forgalomból. Sőt a visszaváltási illeték miatt ez elég drága mulatság. Márpedig ez történik: jelenleg a kékfrankok több mint 60 százalékát azonnal visszaváltják forintra. Persze a visszaváltási illeték bevezetése annak fényében érthető, hogy a papírutalványok előállítása önmagában igen költséges. Többek között ebből is fakad, hogy sok ilyen kezdeményezés még a nyomdai költségeket sem tudja megtéríteni kibocsátójának vagy használóinak. Ezért is fontos az óvatosság és az erőforrások pazarlásának elkerülése.

A német jegybank ilyen kezdeményezésekkel foglalkozó tanulmánya arra jutott, hogy a helyi pénzek közgazdasági szempontból úgynevezett jóléti veszteséget okoznak. Ezt azt jelenti, hogy társadalmi költségeik magasabbak a hasznuknál, például azért, mert a készpénzhasználat drágább az elektronikus pénz használatánál, a helyi pénzek pedig jellemzően csak fizikai formában léteznek, elektronikusban nem, illetve azért, mert feleslegesen kettéválasztják a pénz elszámolási és fizetési egység funkcióját. Az úgynevezett helyi pénzek Németországban zsákutcának bizonyultak, ezt támasztják alá a számok is: 530 milliárd forgalomban lévő eurókészpénz, valamint mintegy 7100 milliárd eurónyi számlapénz mellett csak 400-500 ezer eurónyi értékű helyi pénz van forgalomban.

Jogilag is aggályosnak tartja a hazai helyzet az MNB: a „helyi pénz” kezdeményezések által használt utalványokról ugyanis semmilyen ügyfélvédelmi jogszabály nem rendelkezik, azt viszont kimondja, hogy Magyarországon törvényes fizetőeszközt csak a jegybank bocsáthat ki. „Az úgynevezett helyi pénz nem több egy utalványnál, annak is kellene nevezni minden körülmények között" – mondja Bartha. Az is veszélyes lehet az MNB szerint, hogy a jelenlegi nettó 2 százalékos visszaváltási illetéket a szövetkezet – minden előzetes bejelentési kötelezettség nélkül – bármikor bármilyen magasra felemelheti.

Kockázatos az úgynevezett „helyi pénzek” használata gyakorlati szempontból is. „Ki felel az esetlegesen felbukkanó hamis kékfrankokért, illetve egyáltalán: milyen bűncselekménynek számít a kékfrankhamisítás?” Kockázatot jelenthet a helyi pénzek használóinak az is, hogy ha az annak adminisztrációját végző pénzintézet csődbe megy, akkor nem biztos, hogy a helyi pénz fedezeteként letétbe helyezett forintjukat megkapják, az ugyanis nem a felhasználó, hanem a helyi pénz kibocsátását végző szövetkezet nevén van a pénzintézetben.

A jegybank veszélyesnek tartja a helyi pénzek terjedését azért is, mert szerintük a mostani helyzet a fogyasztókban hamis biztonságérzetet alakíthat ki. Ezt segítenek megalapozni az utalványok fantázianevei – kékfrank, tallér, korona –, a formai hasonlóság a bankjegyekkel, de maga a helyi pénz megnevezés és a használat indoklása is (miszerint kevés a pénz a gazdaságban). A használók így azt hihetik, hogy a helyi pénz mögött is az állam áll, miközben a valóságban a kibocsátó – akiről adott esetben nem tudnak sokat – kockázatát viselik. (Forrás: index.hu Haász János cikke)

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Szerkesztés

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2011. május 4-i ülésén megvitatta a Vidékfejlesztési Minisztérium által előterjesztett „Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció -2020” vitaanyagot. [1] Alternatív gazdasággal összefüggő részletek:

A Tanács különösen fontosnak tartja a vitaanyag erényeként kiemelni, hogy a koncepció

  • kiemelt feladatnak tekinti a vidék lakosságmegtartó erejének növelését, az öngondoskodás erősítését;
  • különösen nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági tevékenységek, s tágabb értelemben a vidéki gazdálkodás piaci eredményekben nem megjelenő társadalmi hasznaira (külső gazdasági hatásaira);

A Tanács egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy

  • át kell alakítani az agrárgazdaság támogatási rendszerét, hogy közösségi pénzből csak a közösség javát szolgáló, pozitív külső hasznokat eredményező tevékenységeket lehessen támogatni;
  • a versenyképességi hátrányok leküzdése, a helyi piacok erősítése érdekében ki kell dolgozni a helyi pénzhelyettesítőknek keretet adó nemzeti szintű intézményrendszert;
  • az erős állam mellett az erős önrendelkező közösség értékét és lehetőségét (szubszidiaritás) is meg kell erősíteni a koncepcióban.

Kapcsolódó írások Szerkesztés

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki