Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Fehér program - forgásbiztosított pénz

445pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Fehér program - Forgásbiztosított pénz bevezetése Magyarországon

BevezetésSzerkesztés

Silvio Gesell felismerése és javaslata Szerkesztés

Silvio Gesell 07 abból a felismeréséből indul ki, hogy a kamatjelenség oka a hagyományos (ma is uralkodó, a tőkés /kamat-/ gazdaságot meghatározó) pénzrendszerben rejlik.

A jelenlegi pénzrendszerben (a tőkés /kamat-/ gazdaság pénzrendszerében) döntő szerepe van a pénztulajdonosok napi (családi) megélhetéséhez szükséges összeg fölötti és ezért kölcsönadható pénzvagyonnak. Nevezzük az ilyen pénzvagyont "fölöspénz"-nek. A "fölöspénz-" (tőke-) tulajdonosoknak módjukban áll, hogy visszatartsák a pénzt a cserefolyamatból, és ezzel súlyosan megkárosítsák a fölöspénzzel nem rendelkezőket: a társadalom, az emberiség nagy többségét. (Az ilyen visszatartás eredményei az ú.n. túltermelési válságok, tömeges csődökkel és munkanélküliséggel.) Ezzel zsarolva kényszerítik a hitelfelvevőket arra, hogy a pénztulajdonosoknak többet adjanak vissza, mint amennyit hitelbe kaptak. Ez a többlet a kamat. (Ez idő szerint az ú.n. fejlett országok munkásai és vállalkozói munkaidejüknek mintegy harmadát fordítják erre a sarcra. - A "fölöspénzzel" rendelkezők rétegének kialakulása az "eredeti felhalmozás" 11 véres és szennyes története.)

Gesell javaslata ("A természetes gazdasági rend, szabadföld és szabadpénz révén" 1913.) : az állam a hagyományos pénzzel szemben olyan pénzt bocsásson ki, amelyet periodikus használati díj terhel. Ez azt jelenti, hogy periódusonként (pl. minden hónap első napján) minden forgalomban lévő bankjegy után az, akinek éppen a tulajdonában van - mondjuk 0,5%-os - pénztartási díjat köteles fizetni, ellenkező esetben bankjegye érvénytelenné válik. Ez a látra szóló betétekre is érvényes. (A Gesell által leírt egyszerű technika: havonta bélyeg ragasztandó a bankjegyek hátára. Ez a harmincas években Wörgl-ben /Ausztria/ sikeresen működött is 24. A mai elektronikus eszközökkel nyilván fejlettebb megoldások alkalmazhatók és alkalmazandók.) Ezzel a pénz "romlandóvá" válik, éppúgy mint az áruk (pl. a búza), tárolása éppúgy költségessé lesz, így megszűnik a forgalomból való spekulációs pénzkivonás indítéka. Minden pénztulajdonos érdeke, hogy gyorsan túladjon a pénzén: vagy árut/szolgáltatást vásároljon, vagy kölcsönadja annak, aki árut/szolgáltatást akar vásárolni. A hitelkereslet-hitelkínálat kiegyenlítődik, és így megjelenik a nullához közelítő kamat tartós tendenciája.

A geselli pénzreform történelmi helye Szerkesztés

A forgásbiztosított szabadpénzre való átállás - kedvező geopolitikai és természetföldrajzi körülmények között - egy országban (államban, államcsoportban) elszigetelten is megvalósítható 22. Ez az adott földrajzi-politikai egységben a kamatgazdaság és ezzel a kizsákmányolás, a pénzoligarchia uralmának megszüntetését jelenti. Tehát nem valamilyen "ártatlan" gazdaságelméleti újításról van szó, hanem a Mammon-elvű létmódról a szeretet-elvű létmódra 21 való átváltásról. Éppen ezért ez csak gyökeres politikai fordulattal hajtható végre, amelynek folytán az ország (állam, államcsoport) addigi, a nemzetközi pénzoligarchiát kiszolgáló (komprádor) vezetői kezéből kikerül a hatalom, és átmegy a társadalom nagy többségének az érdekeit megvalósító politikai vezetők kezébe 23. Amikor a továbbiakban ismertetjük a Fehér Programot, mint a forgásbiztosított pénz fokozatos bevezetésének első lépését - és ezzel a kizsákmányoló kamatgazdaság felszámolását célzó gazdasági lépéssorozat egyik első lépését - feltételezzük, hogy ez a hatalomváltás már végbement.

A továbbiakban a Fehér Program magyarországi megvalósítását tárgyaljuk, de kézenfekvő, hogy a módszernek más pénzgyarmati helyzetben lévő országokra való alkalmazása is érdemes lehet a megfontolásra.

Egy magyar Fehér Program kiindulópontja Szerkesztés

Abból a tényből indulunk ki, hogy Magyarországon mindig is termett annyi ennivaló, ruhának való, fedélnek való, hogy senki ne éhezzen, tisztességgel öltözködhessék és lakhassék. A baj mindig csak az volt, hogy egy élősdi réteg rátelepedett - hol tankokkal, hol mással - a dolgozó emberekre, és - saját dologtalan pazarlásuk, hatalmi törekvéseik érdekében és még isten tudja mi célból - megfosztotta a nép többi, túlnyomó részét munkája gyümölcsétől. Ez vélhetően minden közgazdasági elemzés nélkül is nyilvánvaló mindenki számára, aki valamelyest ismeri Magyarország gazdaságföldrajzát és történelmét.

Vélhetően ennek a tárgyi feltételekből adódóan lehetséges, tisztes megélhetési színvonalnak jó megközelítése az 1989-90 évi fogyasztásnak (és egyben a nagyjából e szinten álló 2000-2001 évi fogyasztásnak), ill. az ezt lehetővé tevő reálkeresetnek a kétszerese.

Ismeretes, hogy e szöveg írásakor (2001-ben) a magyar termelőkapacitás jelentős része kihasználatlan: bevetetlen földek, félgőzzel termelő üzemek, oktalanul megszüntetett, itt-ott még nagyobb befektetés nélkül helyreállítható kisebb-nagyobb termelőegységek, nagyszámú, rendszeres munka nélkül tengődő, képzett munkaerő. Ha tehát megnő a fizetőképes kereslet, várható, hogy - a termelésbővítést segítő hiteltámogatással 15 - a vásárlóerő mértékében megnövekszik az alapvető cikkek hazai termelése is. Következésképpen a programot azzal kell indítani, hogy érezhetően megnöveljük a kiskeresetű emberek jövedelmét.

Mivel ezeknek az embereknek egészséges élelem-szükséglete messze nincs kielégítve, a többletjövedelmet zömmel élelmiszerre fogják költeni. Az eladásra kerülő élelmiszerek nagyobbik része még - a "globalizálás" ellenére - amúgy is hazai termék, de viszonylag egyszerű technikával elérhető, hogy a jövedelemtöbbletet teljes egészében magyar termékek vásárlására fordítsák. Ez javítja az agrárnépesség, rajtuk keresztül a nem agrár kis- és középvállalkozók életszínvonalát is, és csökkenti a munkanélküliséget.

A szerves fejlődés elvét követve célszerű az 1989-90-es jövedelemszint kétszeresére való növelést fokozatosan, elképzelésünk szerint évi 20%-os emelésekkel, 4 évre elosztva megvalósítani.

A vásárlóerő ugrásszerű megnövelése Szerkesztés

Mint már megállapítottuk, az alapfeltétel a hatalomváltás: valamelyik soron következő választáson - nevezzük ennek évét X-évnek - a választópolgároknak olyan országgyűlésre kell bízniuk az ország dolgát, amelynek többsége elkötelezte magát a természetes társadalmi rendet 02/B megvalósító fordulat mellett. Az így szolgálatba lépő kormányt (inkább ezt mondjuk “hatalomra kerülő kormány” helyett) a továbbiakban a fordulat kormányának fogjuk nevezni.

A fordulat kormánya által benyújtott X+1-ik évi költségvetés tehát 20%-kal megnöveli a közpénzekből fizetett béreket (a köztisztviselők, közalkalmazottak, egészségügyiek, pedagógusok, postások, tömegközlekedésiek, rendészeti szervezetekhez tartozók stb. bérét), valamint a nyugdíjakat és a családi pótlékot, a törvény záradékában pedig az Országgyűlés kinyilvánítja azt az elhatározását, hogy a következő években megismétli a 20-20%-os emelést, mindaddig, amíg a negyedik évben minden a költségvetésből húzott reáljövedelem (tehát a vásárlóerő) el nem éri az 1989-90-es (és egyben a 2000-2001-es) szint kétszeresét. Ezzel - az eltartottakat is figyelembe véve - a lakosság közel felének a vásárlóereje a mainak durván a kétszeresére emelkedik. (Látni fogjuk, hogy az ehhez társuló lépések ezt a többlet-vásárlóerőt a hazai termékekre irányítják.) Azoknak a bére, akiket nem közpénzekből fizetnek, az úgynevezett "versenyszféra" dolgozói a piaci törvények nyomására nagyjából ugyancsak el fogják érni ezt a szintet, a hazai termékek iránti kereslet növekedése folytán pedig megnövekszik a gazdálkodók és a nem agrár kis- és középvállalkozók tiszta jövedelme is. A tisztes jólét tehát általánossá válik.

A vásárlóerőt a hazai piacra tereljük Szerkesztés

Lássuk, hogyan irányítja a Program a közpénzből fizetettek többlet-vásárlóerejét hazai termékek vásárlására.

A fordulat kormánya létrehozza a MAGYAR ÁRUK BOLTHÁLÓZATÁT. Ez meglévő boltokból - köztük akár szupermarketekből - önkéntes csatlakozással megalakuló hálózat. A kormány kidolgoz egy hálózati (franchise) szerződés-formulát, amelyben kötelezi magát arra, hogy a közpénzekből fizetett bérek 20%-os emelését, meg a nyugdíj- és családipótlék-emelést nem készpénzben, hanem "fehér kártyákon" adja ki. (A fehér-kártya nem más, mint az ismert - vásárlásra is használható - bankkártya egy fajtája, sajátos szerepét hamarosan látni fogjuk.) A közpénzekből jövedelmet húzók számára nyitnak egy-egy "lakossági folyószámlát" egy általuk választott bankfióknál. Ezt a továbbiakban fehér-bankszámlának nevezzük. A kedvezményezetteknek fizető állami szervezetek a 20%-os emelés összegét hónapról-hónapra a fehér-bankszámlákra utalják. A fehér-bankszámlák tulajdonosai kapnak egy-egy fehér-kártyát. A Magyar Áruk Bolthálózatához kapcsolódó üzletek a csatlakozási szerződésben kötelezik magukat arra, hogy az ilyen kártyával fizetőknek csak magyar árukat szolgáltatnak ki, azaz olyan árukat, amelyeknek termelői ára - mondjuk - legalább 80%-ban magyar munkáért fizetett bérből, illetve magyar állampolgárok (vállalkozók, gazdák) vállalkozói jövedelméből tevődik össze. (Ez láncolatban értendő, tehát pl. a magyar anyagban, a belőle gyártott alkatrészben, és a belőle szerelt végtermékben foglalt magyar munkabérek ill. vállalkozói jövedelmek a végtermék "magyar" minősítése szempontjából összeadódnak.)

A fordulat kormányának első feladatai közé tartozik majd a Fehér Program lépései részletes (háló-)tervének kidolgozása.

A Fehér Program hatásai Szerkesztés

Milyen hatások várhatók az ismertetett lépésektől?

Az élelmiszert és más közszükségleti cikkeket árusító üzletek tömegesen csatlakoznak a Magyar Áruk Bolthálózatához, hiszen a magyar árukat elkülönítő pénztári rendszer megvalósítási és fenntartási költsége jócskán megtérül a nagyobb forgalomból.

A mezőgazdasági termelők értékesítési lehetősége megnő, nyugodtan bővíthetik termelésüket a megnövekedett kereslet kielégítésére. Hasonló hatás várható számos ipari kis- és középüzem esetében is.

A bővítések egy részénél hitelre is szükség van. A fordulat kormánya erről közhitelkeret 15 rendelkezésre bocsátásával gondoskodik. Ez az újfajta hitelpiac a Fehér Program bevezetése után évről-évre erőteljesebben hat, minthogy a fehér számlákra kerülő havi összegek - amelyek a hitelekkel bővülő hazai kínálattal szembenálló fizetőképes keresletet biztosítják - négy év alatt megötszöröződnek. (Végül a fordulat kormánya 14/4,5 a pénzforgalom egészére kiterjeszti a pénztartási díjat, ezzel teljessé teszi a geselli pénzreformot, és tartósan minimális szintre szorítja le a kamatot, mivel a kereslet-kínálat törvénye a hitelkamatok kialakulására is érvényes.)

Az előzőekből nyilvánvaló, hogy a Fehér Program megnöveli a lakosság jelentős részének a fogyasztását, mégpedig magyar áru fogyasztását. Ennek folytán bővül azoknak a vállalkozóknak a termelése, akik árbevételükből magyar dolgozókat foglalkoztatnak, tehát a munkanélküliség is csökken.

A biztos hazai piacra támaszkodó termelők könnyebben létesíthetnek export-kapcsolatokat, és megindulhat annak a súlyosan egészségtelen helyzetnek a javulása, amelyben a "magyar" export túlnyomó részét multik vámszabad területen létesített összeszerelő üzemeiből kikerülő termékek teszik ki, igen nagy arányban import-anyagok és import-alkatrészek felhasználásával, és egy sor más olyan körülmény között, amelyek összességükben azt jelentik, hogy - bár az ilyen export egyes statisztikai mutatókat szépít, amit jól ki lehet használni ködösítésre - az ilyen exportnak a magyar társadalom gazdasági állapotához alig van köze.

A kereskedők érdekeltsége megnő magyar áruk beszerzésére és gyártatására.


A Fehér Program finanszírozása Szerkesztés

Honnan lesz az államnak pénze a keresetnövelésre és a termelésbővítő hitelekre? Gondoljunk végig egy példát, találomra választott kerek számokkal! Példánkban a fordulat kormánya az előzőekben felvázolt 20%-os keresetemelésre 400 milliárd forintot fordít, ennek áruval való fedezése érdekében a termelőknek nyújtandó hitelre pedig 100 milliárdot.

Hogy megy végbe a vállalkozók efféle hitelellátása a fordulat után? Az Országgyűlés határozata alapján az Állami Valutahivatal kibocsát 10 millió darab 10.000 forintos bankjegyet. Ezt a demokratikusan választott hiteltestületek osztják szét a pályázó termelők között kamatmentesen, évi 2%-os kezelési költség ellenében. (Ez a hitelrendszer társadalmasításával válik lehetővé 15.)

És hogy megy végbe a keresetek megnövelése? Az Országgyűlés határozata értelmében az illetékes minisztériumok révén a fizetést-nyugdíjat-családipótlékot kiutaló szervezetek felhívására a keresetemelésben részesülők egy általuk választott bankfióknál (postahivatalnál) "fehér bankszámlát" nyitnak. Ezeken a bankszámlákon havonta - számítógépes program révén - megjelenik a 20%-os keresetemelés összege - példánkban évi 400 milliárd forint összértékben. A dolgozók kapnak egy-egy fehér-kártyát, amivel havonta a Magyar Áruk Bolthálózata üzleteiben levásárolják a keresetemelés összegét. Ezek az összegek így a dolgozók fehér számláiról átkerülnek a boltok fehér számláira. Ebből a boltok - készleteik feltöltésére - ismét magyar árukat vásárolnak.

A pályázó termelők közben megkapták az 10 millió darab 10.000 forintos bankjegyet a Valutahivataltól a hiteltestületek döntései révén. Ebből bővítik a termelést, és szállítják a boltokba a többlet magyar árut, a keresetemelésre kibocsátott pénz fedezetét.

A vevőktől a boltokhoz, majd a boltoktól a termelőkhöz átkerült "fehér számlapénz" a hitelek törlesztése képpen részben visszakerül az Állami Valutahivatal számlájára, és ott megsemmisül. A keresetnövelés és a hitelek által keltett többlet-vásárlóerőt kiegyenlítette a termelés bővítése, tehát nincs infláció. (A 400 milliárd csak a fehér-számlákon szerepelt, ezt nem kellett bankjegyként kibocsátani. Ennek csak egy része semmisül meg hitel-visszafizetésként, a többi bővíti a forgalomban lévő pénzt, amire szükség is van.)

A “fehér-pénz” forgásának biztosítása Szerkesztés

Sun-306569 1280.png

Forgás

A Fehér Program sikeréhez szükséges, hogy mindenki, aki havi fizetésemelés-ként fehér számláján megjelenő összeget ("fehér-pénzt") kap, ezt a fehér-pénzt még az adott hónapban magyar áruk vásárlására fordítsa, vagy ha ezt nem teszi, azaz megtakarít, akkor ez a pénz magyar árut előállító vállalkozókhoz/gazdákhoz kerüljön, hogy ezt a pénzt fejlesztésre, termelésbővítésre fordíthassák. Ennek az egészséges pénzforgásnak az ösztönzésére minden kedvezményezett azzal a feltétellel kapja meg a havi keresetnövekményt ( a "fehér-pénzt"), hogy ha a hónap végéig nem költi el, vagy nem helyezi el egy évre lekötött takarék-számlára, a hónap végén a fehér-bankszámláján maradt pénz 1%-át "pénztartási díjként" levonják. És ez ismétlődik hónapról-hónapra. (Ez az összeg a hiteltestületek által a pályázatokra szétosztható hitelkeretet növeli.) Ha tehát valaki valamilyen tartós fogyasztási cikkre, vagy más célra gyűjt, jól teszi, ha utasítást ad a fehér bankszámláját vezető pénzintézetnek, hogy a bankszámlán maradt fehér-pénzt írja át egy évre lekötött takarékszámlájára. A takarékszámlán lévő pénzt egy évig nem terheli pénztartási díj, tehát betevője egy év múlva változatlan összegben felveheti, vagy meghosszabbíthatja a lekötést. Ha a megtakarító az egy év letelte előtt mégis kiveszi a pénzét, ezt havi 1% pénztartási díj levonásával kaphatja meg. A takarékszámlán lévő összegeket a bankok hitelezik ki azoknak a vállalkozóknak/gazdáknak, akik a pénzt magyar áruk termelésének bővítésére akarják felhasználni.

A lépéssorozatot találomra választott kerek számokkal kísértük végig. Nyilvánvaló, hogy az összefüggések más számok behelyettesítésével is érvényesek.

Egybevetés a jelenlegi pénz-hitelrendszerrel Szerkesztés

Érdemes végiggondolni, hogyan menne végbe, pontosabban: hogyan fordulna visszájára egy ilyen akció a jelenlegi (a fordulat előtti) rendszerben.

Nos, az Állami Adósságkezelő Hivatal kibocsátana 400 milliárd forint értékben államkötvényt - mondjuk - évi 20%-os kamatozással. Ezt a kereskedelmi bankok megvennék abból a hitelből, amit e célra a "Magyar Nemzeti" Banktól kapnak - mondjuk - évi 10%-os kamatra.

A "Magyar Nemzeti" Bank kinyomtatna 40 millió 10.000 forintos bankjegyet, odaadná a kereskedelmi bankoknak, azok továbbadnák az Állami Adósságkezelő Hivatalnak, az pedig az illetékes minisztériumoknak, amelyek közvetítésével végül megkapnák a jogosultak. Az államkötvény kamatával, évi 80 milliárd forinttal megnövekednék a költségvetés jelenlegi - kereken - 800 milliárd forintos adósságszolgálati tétele, amit zömmel persze a dolgozóktól beszedett adókból fedeznek. Ezt a kamatot megkapnák a kereskedelmi bankok, kifizetnék belőle a bankárok havi többmilliós fizetését, évi sokmilliós jutalmát és a márványpaloták rezsijét, a felét pedig továbbfizetnék kamatként a "Magyar Nemzeti" Banknak, amely megint kifizetné belőle saját bankárainak a havi többmilliós fizetését és évi sokmilliós jutalmát. És ez így menne az idők végezetéig, mert amikor az államkötvények visszafizetésének ideje elérkezik, az Állami Adósságkezelő Hivatal újabb kötvényeket kellene hogy kibocsásson a régiek visszavásárlásának fedezésére, és így tovább. A bankárok biztos hogy jól járnának. (Az államkötvények zömét külföldiek, vagy külföldi tulajdonban lévő “hazai” bankok veszik meg, ez tehát a külfölddel szembeni eladósodást is növeli.)

És hogyan jutnának hozzá a mai rendszerben a termelők a 100 milliárdos hitelhez?

A kormány felkérné a "Magyar Nemzeti" Bankot, szíveskedjék hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, amiből a kereskedelmi bankok hitelt nyújtanának az általuk kiválasztott hiteligénylőknek. A hitelt felvevők egy része a bankárok cinkosaként megszökne a pénzzel, az így keletkezett banki veszteségeket aztán időről-időre az állam az adófizetők pénzéből kifizeti a bankoknak. Ez - kis sarkítással - a "bankkonszolidáció". A hitelek más részét megkapják a valódi termelők. Az ő kamatfizetésüknek és törlesztésüknek garantálásáról megint az államnak kellene gondoskodnia, ne hogy a bankokat kockázat terhelje. A termelőktől befolyt kamatok aztán fedezik a bankárok sokmilliós jövedelmét, éppúgy, mint fentebb láttuk. Azt, hogy ki, milyen feltételekkel, milyen célra, milyen összegű hitelt kapott, természetesen a banktitok védené a gyanakvó szemektől. Ha valami disznóság mégis kiszivárogna, és az ügyészség hajlandó lenne nyomozást elrendelni, és az ügy végül bíróság elé kerülne, megindulna egy többéves procedúra, ahol egy bankelnök Bécsből üzenget a magyar hatóságoknak.


A forgásbiztosított pénz körének kiterjesztése Szerkesztés

A Fehér Program azért is alkalmas arra, hogy a nagy átalakulás egyik első lépése legyen, mert nem kell hogy megelőzzék a nemzeti valuta védelmének és a vámrendszer átalakulásának bonyolult szakmai előkészítést igénylő lépései. (A hatalmi váltást azonban nem előzheti meg, mert a Fehér Programnak is feltétele a pénzkibocsátás visszavétele a demokratikus intézményrendszer hatáskörébe, ez pedig csak a pénzgyarmatosítást kiszolgáló politikai elit leváltása révén képzelhető el.)

A Fehér Program jelentős “mellékhatása”, hogy a lakosság széles rétegei megismerik a forgásbiztosított pénz fogalmát és a vele kapcsolatos technikákat, a pénzforgalmi apparátusban is kialakulnak a megfelelő technikák, ismeretek, rutinok, a kormányzat stratégiai tervezői értékes tapasztalatokhoz jutnak, fontos elemzéseket végezhetnek el, és mindez elősegíti, hogy később - talán 5, talán több év múlva - nem csak a “fehér pénz”, hanem maga a nemzeti valuta is - nagyobb megrázkódtatások nélkül - forgásbiztosított pénzzé legyen átalakítható.

Forrás Szerkesztés

fennmaradas.uw.hu: FORGÁSBIZTOSÍTOTT PÉNZ KÖZLEMÉNYSZÁM: 14 # SZERZŐ: SÍKLAKY ISTVÁN SZÜLETÉSNAP: 2001.4.4. # UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2001.4.4. # HOSSZ: 8 oldal.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki