FANDOM


Fehér program - Forgásbiztosított pénz bevezetése Magyarországon

BevezetésSzerkesztés

Silvio Gesell felismerése és javaslata Szerkesztés

Silvio Gesell 07 abból a felismeréséből indul ki, hogy a kamatjelenség oka a hagyományos (ma is uralkodó, a tőkés /kamat-/ gazdaságot meghatározó) pénzrendszerben rejlik.

A jelenlegi pénzrendszerben (a tőkés /kamat-/ gazdaság pénzrendszerében) döntő szerepe van a pénztulajdonosok napi (családi) megélhetéséhez szükséges összeg fölötti és ezért kölcsönadható pénzvagyonnak. Nevezzük az ilyen pénzvagyont "fölöspénz"-nek. A "fölöspénz-" (tőke-) tulajdonosoknak módjukban áll, hogy visszatartsák a pénzt a cserefolyamatból, és ezzel súlyosan megkárosítsák a fölöspénzzel nem rendelkezőket: a társadalom, az emberiség nagy többségét. (Az ilyen visszatartás eredményei az ú.n. túltermelési válságok, tömeges csődökkel és munkanélküliséggel.) Ezzel zsarolva kényszerítik a hitelfelvevőket arra, hogy a pénztulajdonosoknak többet adjanak vissza, mint amennyit hitelbe kaptak. Ez a többlet a kamat. (Ez idő szerint az ú.n. fejlett országok munkásai és vállalkozói munkaidejüknek mintegy harmadát fordítják erre a sarcra. - A "fölöspénzzel" rendelkezők rétegének kialakulása az "eredeti felhalmozás" 11 véres és szennyes története.)

Gesell javaslata ("A természetes gazdasági rend, szabadföld és szabadpénz révén" 1913.) : az állam a hagyományos pénzzel szemben olyan pénzt bocsásson ki, amelyet periodikus használati díj terhel. Ez azt jelenti, hogy periódusonként (pl. minden hónap első napján) minden forgalomban lévő bankjegy után az, akinek éppen a tulajdonában van - mondjuk 0,5%-os - pénztartási díjat köteles fizetni, ellenkező esetben bankjegye érvénytelenné válik. Ez a látra szóló betétekre is érvényes. (A Gesell által leírt egyszerű technika: havonta bélyeg ragasztandó a bankjegyek hátára. Ez a harmincas években Wörgl-ben /Ausztria/ sikeresen működött is 24. A mai elektronikus eszközökkel nyilván fejlettebb megoldások alkalmazhatók és alkalmazandók.) Ezzel a pénz "romlandóvá" válik, éppúgy mint az áruk (pl. a búza), tárolása éppúgy költségessé lesz, így megszűnik a forgalomból való spekulációs pénzkivonás indítéka. Minden pénztulajdonos érdeke, hogy gyorsan túladjon a pénzén: vagy árut/szolgáltatást vásároljon, vagy kölcsönadja annak, aki árut/szolgáltatást akar vásárolni. A hitelkereslet-hitelkínálat kiegyenlítődik, és így megjelenik a nullához közelítő kamat tartós tendenciája.

A geselli pénzreform történelmi helye Szerkesztés

A forgásbiztosított szabadpénzre való átállás - kedvező geopolitikai és természetföldrajzi körülmények között - egy országban (államban, államcsoportban) elszigetelten is megvalósítható 22. Ez az adott földrajzi-politikai egységben a kamatgazdaság és ezzel a kizsákmányolás, a pénzoligarchia uralmának megszüntetését jelenti. Tehát nem valamilyen "ártatlan" gazdaságelméleti újításról van szó, hanem a Mammon-elvű létmódról a szeretet-elvű létmódra 21 való átváltásról. Éppen ezért ez csak gyökeres politikai fordulattal hajtható végre, amelynek folytán az ország (állam, államcsoport) addigi, a nemzetközi pénzoligarchiát kiszolgáló (komprádor) vezetői kezéből kikerül a hatalom, és átmegy a társadalom nagy többségének az érdekeit megvalósító politikai vezetők kezébe 23. Amikor a továbbiakban ismertetjük a Fehér Programot, mint a forgásbiztosított pénz fokozatos bevezetésének első lépését - és ezzel a kizsákmányoló kamatgazdaság felszámolását célzó gazdasági lépéssorozat egyik első lépését - feltételezzük, hogy ez a hatalomváltás már végbement.

A továbbiakban a Fehér Program magyarországi megvalósítását tárgyaljuk, de kézenfekvő, hogy a módszernek más pénzgyarmati helyzetben lévő országokra való alkalmazása is érdemes lehet a megfontolásra.

Egy magyar Fehér Program kiindulópontja Szerkesztés

Abból a tényből indulunk ki, hogy Magyarországon mindig is termett annyi ennivaló, ruhának való, fedélnek való, hogy senki ne éhezzen, tisztességgel öltözködhessék és lakhassék. A baj mindig csak az volt, hogy egy élősdi réteg rátelepedett - hol tankokkal, hol mással - a dolgozó emberekre, és - saját dologtalan pazarlásuk, hatalmi törekvéseik érdekében és még isten tudja mi célból - megfosztotta a nép többi, túlnyomó részét munkája gyümölcsétől. Ez vélhetően minden közgazdasági elemzés nélkül is nyilvánvaló mindenki számára, aki valamelyest ismeri Magyarország gazdaságföldrajzát és történelmét.

Vélhetően ennek a tárgyi feltételekből adódóan lehetséges, tisztes megélhetési színvonalnak jó megközelítése az 1989-90 évi fogyasztásnak (és egyben a nagyjából e szinten álló 2000-2001 évi fogyasztásnak), ill. az ezt lehetővé tevő reálkeresetnek a kétszerese.

Ismeretes, hogy e szöveg írásakor (2001-ben) a magyar termelőkapacitás jelentős része kihasználatlan: bevetetlen földek, félgőzzel termelő üzemek, oktalanul megszüntetett, itt-ott még nagyobb befektetés nélkül helyreállítható kisebb-nagyobb termelőegységek, nagyszámú, rendszeres munka nélkül tengődő, képzett munkaerő. Ha tehát megnő a fizetőképes kereslet, várható, hogy - a termelésbővítést segítő hiteltámogatással 15 - a vásárlóerő mértékében megnövekszik az alapvető cikkek hazai termelése is. Következésképpen a programot azzal kell indítani, hogy érezhetően megnöveljük a kiskeresetű emberek jövedelmét.

Mivel ezeknek az embereknek egészséges élelem-szükséglete messze nincs kielégítve, a többletjövedelmet zömmel élelmiszerre fogják költeni. Az eladásra kerülő élelmiszerek nagyobbik része még - a "globalizálás" ellenére - amúgy is hazai termék, de viszonylag egyszerű technikával elérhető, hogy a jövedelemtöbbletet teljes egészében magyar termékek vásárlására fordítsák. Ez javítja az agrárnépesség, rajtuk keresztül a nem agrár kis- és középvállalkozók életszínvonalát is, és csökkenti a munkanélküliséget.

A szerves fejlődés elvét követve célszerű az 1989-90-es jövedelemszint kétszeresére való növelést fokozatosan, elképzelésünk szerint évi 20%-os emelésekkel, 4 évre elosztva megvalósítani.

A vásárlóerő ugrásszerű megnövelése Szerkesztés

Mint már megállapítottuk, az alapfeltétel a hatalomváltás: valamelyik soron következő választáson - nevezzük ennek évét X-évnek - a választópolgároknak olyan országgyűlésre kell bízniuk az ország dolgát, amelynek többsége elkötelezte magát a természetes társadalmi rendet 02/B megvalósító fordulat mellett. Az így szolgálatba lépő kormányt (inkább ezt mondjuk “hatalomra kerülő kormány” helyett) a továbbiakban a fordulat kormányának fogjuk nevezni.

A fordulat kormánya által benyújtott X+1-ik évi költségvetés tehát 20%-kal megnöveli a közpénzekből fizetett béreket (a köztisztviselők, közalkalmazottak, egészségügyiek, pedagógusok, postások, tömegközlekedésiek, rendészeti szervezetekhez tartozók stb. bérét), valamint a nyugdíjakat és a családi pótlékot, a törvény záradékában pedig az Országgyűlés kinyilvánítja azt az elhatározását, hogy a következő években megismétli a 20-20%-os emelést, mindaddig, amíg a negyedik évben minden a költségvetésből húzott reáljövedelem (tehát a vásárlóerő) el nem éri az 1989-90-es (és egyben a 2000-2001-es) szint kétszeresét. Ezzel - az eltartottakat is figyelembe véve - a lakosság közel felének a vásárlóereje a mainak durván a kétszeresére emelkedik. (Látni fogjuk, hogy az ehhez társuló lépések ezt a többlet-vásárlóerőt a hazai termékekre irányítják.) Azoknak a bére, akiket nem közpénzekből fizetnek, az úgynevezett "versenyszféra" dolgozói a piaci törvények nyomására nagyjából ugyancsak el fogják érni ezt a szintet, a hazai termékek iránti kereslet növekedése folytán pedig megnövekszik a gazdálkodók és a nem agrár kis- és középvállalkozók tiszta jövedelme is. A tisztes jólét tehát általánossá válik.

A vásárlóerőt a hazai piacra tereljük Szerkesztés

Lássuk, hogyan irányítja a Program a közpénzből fizetettek többlet-vásárlóerejét hazai termékek vásárlására.

A fordulat kormánya létrehozza a MAGYAR ÁRUK BOLTHÁLÓZATÁT. Ez meglévő boltokból - köztük akár szupermarketekből - önkéntes csatlakozással megalakuló hálózat. A kormány kidolgoz egy hálózati (franchise) szerződés-formulát, amelyben kötelezi magát arra, hogy a közpénzekből fizetett bérek 20%-os emelését, meg a nyugdíj- és családipótlék-emelést nem készpénzben, hanem "fehér kártyákon" adja ki. (A fehér-kártya nem más, mint az ismert - vásárlásra is használható - bankkártya egy fajtája, sajátos szerepét hamarosan látni fogjuk.) A közpénzekből jövedelmet húzók számára nyitnak egy-egy "lakossági folyószámlát" egy általuk választott bankfióknál. Ezt a továbbiakban fehér-bankszámlának nevezzük. A kedvezményezetteknek fizető állami szervezetek a 20%-os emelés összegét hónapról-hónapra a fehér-bankszámlákra utalják. A fehér-bankszámlák tulajdonosai kapnak egy-egy fehér-kártyát. A Magyar Áruk Bolthálózatához kapcsolódó üzletek a csatlakozási szerződésben kötelezik magukat arra, hogy az ilyen kártyával fizetőknek csak magyar árukat szolgáltatnak ki, azaz olyan árukat, amelyeknek termelői ára - mondjuk - legalább 80%-ban magyar munkáért fizetett bérből, illetve magyar állampolgárok (vállalkozók, gazdák) vállalkozói jövedelméből tevődik össze. (Ez láncolatban értendő, tehát pl. a magyar anyagban, a belőle gyártott alkatrészben, és a belőle szerelt végtermékben foglalt magyar munkabérek ill. vállalkozói jövedelmek a végtermék "magyar" minősítése szempontjából összeadódnak.)

A fordulat kormányának első feladatai közé tartozik majd a Fehér Program lépései részletes (háló-)tervének kidolgozása.

A Fehér Program hatásai Szerkesztés

Milyen hatások várhatók az ismertetett lépésektől?

Az élelmiszert és más közszükségleti cikkeket árusító üzletek tömegesen csatlakoznak a Magyar Áruk Bolthálózatához, hiszen a magyar árukat elkülönítő pénztári rendszer megvalósítási és fenntartási költsége jócskán megtérül a nagyobb forgalomból.

A mezőgazdasági termelők értékesítési lehetősége megnő, nyugodtan bővíthetik termelésüket a megnövekedett kereslet kielégítésére. Hasonló hatás várható számos ipari kis- és középüzem esetében is.

A bővítések egy részénél hitelre is szükség van. A fordulat kormánya erről közhitelkeret 15 rendelkezésre bocsátásával gondoskodik. Ez az újfajta hitelpiac a Fehér Program bevezetése után évről-évre erőteljesebben hat, minthogy a fehér számlákra kerülő havi összegek - amelyek a hitelekkel bővülő hazai kínálattal szembenálló fizetőképes keresletet biztosítják - négy év alatt megötszöröződnek. (Végül a fordulat kormánya 14/4,5 a pénzforgalom egészére kiterjeszti a pénztartási díjat, ezzel teljessé teszi a geselli pénzreformot, és tartósan minimális szintre szorítja le a kamatot, mivel a kereslet-kínálat törvénye a hitelkamatok kialakulására is érvényes.)

Az előzőekből nyilvánvaló, hogy a Fehér Program megnöveli a lakosság jelentős részének a fogyasztását, mégpedig magyar áru fogyasztását. Ennek folytán bővül azoknak a vállalkozóknak a termelése, akik árbevételükből magyar dolgozókat foglalkoztatnak, tehát a munkanélküliség is csökken.

A biztos hazai piacra támaszkodó termelők könnyebben létesíthetnek export-kapcsolatokat, és megindulhat annak a súlyosan egészségtelen helyzetnek a javulása, amelyben a "magyar" export túlnyomó részét multik vámszabad területen létesített összeszerelő üzemeiből kikerülő termékek teszik ki, igen nagy arányban import-anyagok és import-alkatrészek felhasználásával, és egy sor más olyan körülmény között, amelyek összességükben azt jelentik, hogy - bár az ilyen export egyes statisztikai mutatókat szépít, amit jól ki lehet használni ködösítésre - az ilyen exportnak a magyar társadalom gazdasági állapotához alig van köze.

A kereskedők érdekeltsége megnő magyar áruk beszerzésére és gyártatására.


A Fehér Program finanszírozása Szerkesztés

Honnan lesz az államnak pénze a keresetnövelésre és a termelésbővítő hitelekre? Gondoljunk végig egy példát, találomra választott kerek számokkal! Példánkban a fordulat kormánya az előzőekben felvázolt 20%-os keresetemelésre 400 milliárd forintot fordít, ennek áruval való fedezése érdekében a termelőknek nyújtandó hitelre pedig 100 milliárdot.

Hogy megy végbe a vállalkozók efféle hitelellátása a fordulat után? Az Országgyűlés határozata alapján az Állami Valutahivatal kibocsát 10 millió darab 10.000 forintos bankjegyet. Ezt a demokratikusan választott hiteltestületek osztják szét a pályázó termelők között kamatmentesen, évi 2%-os kezelési költség ellenében. (Ez a hitelrendszer társadalmasításával válik lehetővé 15.)

És hogy megy végbe a keresetek megnövelése? Az Országgyűlés határozata értelmében az illetékes minisztériumok révén a fizetést-nyugdíjat-családipótlékot kiutaló szervezetek felhívására a keresetemelésben részesülők egy általuk választott bankfióknál (postahivatalnál) "fehér bankszámlát" nyitnak. Ezeken a bankszámlákon havonta - számítógépes program révén - megjelenik a 20%-os keresetemelés összege - példánkban évi 400 milliárd forint összértékben. A dolgozók kapnak egy-egy fehér-kártyát, amivel havonta a Magyar Áruk Bolthálózata üzleteiben levásárolják a keresetemelés összegét. Ezek az összegek így a dolgozók fehér számláiról átkerülnek a boltok fehér számláira. Ebből a boltok - készleteik feltöltésére - ismét magyar árukat vásárolnak.

A pályázó termelők közben megkapták az 10 millió darab 10.000 forintos bankjegyet a Valutahivataltól a hiteltestületek döntései révén. Ebből bővítik a termelést, és szállítják a boltokba a többlet magyar árut, a keresetemelésre kibocsátott pénz fedezetét.

A vevőktől a boltokhoz, majd a boltoktól a termelőkhöz átkerült "fehér számlapénz" a hitelek törlesztése képpen részben visszakerül az Állami Valutahivatal számlájára, és ott megsemmisül. A keresetnövelés és a hitelek által keltett többlet-vásárlóerőt kiegyenlítette a termelés bővítése, tehát nincs infláció. (A 400 milliárd csak a fehér-számlákon szerepelt, ezt nem kellett bankjegyként kibocsátani. Ennek csak egy része semmisül meg hitel-visszafizetésként, a többi bővíti a forgalomban lévő pénzt, amire szükség is van.)

A “fehér-pénz” forgásának biztosítása Szerkesztés

Sun-306569 1280

Forgás

A Fehér Program sikeréhez szükséges, hogy mindenki, aki havi fizetésemelés-ként fehér számláján megjelenő összeget ("fehér-pénzt") kap, ezt a fehér-pénzt még az adott hónapban magyar áruk vásárlására fordítsa, vagy ha ezt nem teszi, azaz megtakarít, akkor ez a pénz magyar árut előállító vállalkozókhoz/gazdákhoz kerüljön, hogy ezt a pénzt fejlesztésre, termelésbővítésre fordíthassák. Ennek az egészséges pénzforgásnak az ösztönzésére minden kedvezményezett azzal a feltétellel kapja meg a havi keresetnövekményt ( a "fehér-pénzt"), hogy ha a hónap végéig nem költi el, vagy nem helyezi el egy évre lekötött takarék-számlára, a hónap végén a fehér-bankszámláján maradt pénz 1%-át "pénztartási díjként" levonják. És ez ismétlődik hónapról-hónapra. (Ez az összeg a hiteltestületek által a pályázatokra szétosztható hitelkeretet növeli.) Ha tehát valaki valamilyen tartós fogyasztási cikkre, vagy más célra gyűjt, jól teszi, ha utasítást ad a fehér bankszámláját vezető pénzintézetnek, hogy a bankszámlán maradt fehér-pénzt írja át egy évre lekötött takarékszámlájára. A takarékszámlán lévő pénzt egy évig nem terheli pénztartási díj, tehát betevője egy év múlva változatlan összegben felveheti, vagy meghosszabbíthatja a lekötést. Ha a megtakarító az egy év letelte előtt mégis kiveszi a pénzét, ezt havi 1% pénztartási díj levonásával kaphatja meg. A takarékszámlán lévő összegeket a bankok hitelezik ki azoknak a vállalkozóknak/gazdáknak, akik a pénzt magyar áruk termelésének bővítésére akarják felhasználni.

A lépéssorozatot találomra választott kerek számokkal kísértük végig. Nyilvánvaló, hogy az összefüggések más számok behelyettesítésével is érvényesek.

Egybevetés a jelenlegi pénz-hitelrendszerrel Szerkesztés

Érdemes végiggondolni, hogyan menne végbe, pontosabban: hogyan fordulna visszájára egy ilyen akció a jelenlegi (a fordulat előtti) rendszerben.

Nos, az Állami Adósságkezelő Hivatal kibocsátana 400 milliárd forint értékben államkötvényt - mondjuk - évi 20%-os kamatozással. Ezt a kereskedelmi bankok megvennék abból a hitelből, amit e célra a "Magyar Nemzeti" Banktól kapnak - mondjuk - évi 10%-os kamatra.

A "Magyar Nemzeti" Bank kinyomtatna 40 millió 10.000 forintos bankjegyet, odaadná a kereskedelmi bankoknak, azok továbbadnák az Állami Adósságkezelő Hivatalnak, az pedig az illetékes minisztériumoknak, amelyek közvetítésével végül megkapnák a jogosultak. Az államkötvény kamatával, évi 80 milliárd forinttal megnövekednék a költségvetés jelenlegi - kereken - 800 milliárd forintos adósságszolgálati tétele, amit zömmel persze a dolgozóktól beszedett adókból fedeznek. Ezt a kamatot megkapnák a kereskedelmi bankok, kifizetnék belőle a bankárok havi többmilliós fizetését, évi sokmilliós jutalmát és a márványpaloták rezsijét, a felét pedig továbbfizetnék kamatként a "Magyar Nemzeti" Banknak, amely megint kifizetné belőle saját bankárainak a havi többmilliós fizetését és évi sokmilliós jutalmát. És ez így menne az idők végezetéig, mert amikor az államkötvények visszafizetésének ideje elérkezik, az Állami Adósságkezelő Hivatal újabb kötvényeket kellene hogy kibocsásson a régiek visszavásárlásának fedezésére, és így tovább. A bankárok biztos hogy jól járnának. (Az államkötvények zömét külföldiek, vagy külföldi tulajdonban lévő “hazai” bankok veszik meg, ez tehát a külfölddel szembeni eladósodást is növeli.)

És hogyan jutnának hozzá a mai rendszerben a termelők a 100 milliárdos hitelhez?

A kormány felkérné a "Magyar Nemzeti" Bankot, szíveskedjék hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, amiből a kereskedelmi bankok hitelt nyújtanának az általuk kiválasztott hiteligénylőknek. A hitelt felvevők egy része a bankárok cinkosaként megszökne a pénzzel, az így keletkezett banki veszteségeket aztán időről-időre az állam az adófizetők pénzéből kifizeti a bankoknak. Ez - kis sarkítással - a "bankkonszolidáció". A hitelek más részét megkapják a valódi termelők. Az ő kamatfizetésüknek és törlesztésüknek garantálásáról megint az államnak kellene gondoskodnia, ne hogy a bankokat kockázat terhelje. A termelőktől befolyt kamatok aztán fedezik a bankárok sokmilliós jövedelmét, éppúgy, mint fentebb láttuk. Azt, hogy ki, milyen feltételekkel, milyen célra, milyen összegű hitelt kapott, természetesen a banktitok védené a gyanakvó szemektől. Ha valami disznóság mégis kiszivárogna, és az ügyészség hajlandó lenne nyomozást elrendelni, és az ügy végül bíróság elé kerülne, megindulna egy többéves procedúra, ahol egy bankelnök Bécsből üzenget a magyar hatóságoknak.


A forgásbiztosított pénz körének kiterjesztése Szerkesztés

A Fehér Program azért is alkalmas arra, hogy a nagy átalakulás egyik első lépése legyen, mert nem kell hogy megelőzzék a nemzeti valuta védelmének és a vámrendszer átalakulásának bonyolult szakmai előkészítést igénylő lépései. (A hatalmi váltást azonban nem előzheti meg, mert a Fehér Programnak is feltétele a pénzkibocsátás visszavétele a demokratikus intézményrendszer hatáskörébe, ez pedig csak a pénzgyarmatosítást kiszolgáló politikai elit leváltása révén képzelhető el.)

A Fehér Program jelentős “mellékhatása”, hogy a lakosság széles rétegei megismerik a forgásbiztosított pénz fogalmát és a vele kapcsolatos technikákat, a pénzforgalmi apparátusban is kialakulnak a megfelelő technikák, ismeretek, rutinok, a kormányzat stratégiai tervezői értékes tapasztalatokhoz jutnak, fontos elemzéseket végezhetnek el, és mindez elősegíti, hogy később - talán 5, talán több év múlva - nem csak a “fehér pénz”, hanem maga a nemzeti valuta is - nagyobb megrázkódtatások nélkül - forgásbiztosított pénzzé legyen átalakítható.

Forrás Szerkesztés

fennmaradas.uw.hu: FORGÁSBIZTOSÍTOTT PÉNZ KÖZLEMÉNYSZÁM: 14 # SZERZŐ: SÍKLAKY ISTVÁN SZÜLETÉSNAP: 2001.4.4. # UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2001.4.4. # HOSSZ: 8 oldal.

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki