A tervezett elavulás a tartósság ellentéte. “A kapitalizmus rémálma az olyan termék, ami soha nem megy tönkre, mert csökkenti az üzleti forgalmat. A jelenlegi gazdasági rendszerünk motorja viszont a fogyasztás. Ezért vagyunk arra kényszerítve, hogy eldobjunk és újra vásároljunk mindent, ahelyett, hogy megjavítanánk – jóllehet ez utóbbi sokkal olcsóbb lenne” – így áll ez az alapvető probléma Jürgen Reuß és Cosima Dannoritzer „Kaufen für die Müllhalde – Das Prinzip der geplanten Obsoleszenz“ (A szemétdombra vásárolunk – A tervezett elavulás elve) című könyvében.
A tervezett elavulás története - A villanykörte összeesküvés (teljes) (hungarian)
Bernard London szerző már 1932-ben javasolt egy módot arra, hogyan tudna az Egyesült Államok kilábalni a gazdasági válságból. Könyvének címe: “A depresszió befejezése a tervezett elavulás segítségével”.
Elvi megközelítés[]
A tervező mérnökök költségcsökkentés és súlycsökkentés érdekében egyrészt az alkatrészek élettartamát tudják beállítani a (jellemzően néhány éves) garancia időtartamára (a terhelés figyelembevételével). Bár a modulos tervezés révén további költségcsökkentés és hatékonyság növelés érhető el, viszont a méretcsökkentés miatt nem oldható kötésel (ragasztással, forrasztással) rakják össze, így hiba esetén nem lehet szétszerelni, megnő az esélye a gazdasági totálkárnak, és az illető új modellt választ. Ezért hangsúlyozzák a marketingesek a "garancia" fogalmat, hogy elmondhassák, az adott márka betartja az ígéretét. Ha pl. két év a garancia, azt jobbára azt jelenti, hogy két év után a támogatása, alkatrészellátása is megszűnik.
Az emberek pedig vásárláskor akár egy életre szóló eszközre gondolnak, mert a a modernizálás előtt a termékek egyik legfontosabb jellemzője a tartós megbízhatóság volt.
Ilyen értelemben az elavulás tervezett és gyorsított tényező.
Az amortizáció vagyis értékcsökkenés gazdaságilag lényeges tényező.
Történelmi példák[]
- Phoebus izzólámpa-kartell üzletpolitikája 1924-ből. Példájukból tanulva akkoriban gyakorlatilag minden nagy izzólámpa gyártó átlagosan 2500-ről 1000 órára csökkentette az izzólámpák élettartamát.
- DuPont konszern nejlonharisnyáinál is az 1940-es években.
- A Ford cég és a General Motors (GM) vetélkedésének idejéből: Henry Ford 1927-ig tartotta magát a tartós autó elvéhez, míg a GM szándékosan a divatos formára és a gyors divatciklusokra helyezte a hangsúlyt. Ford veszített: 1927-ben meg kellett szüntetnie a legendás T modell gyártását.
- Örökgyufa sikertelensége, akiket érdekelt, csak egyszer vásároltak.
Források, kapcsolódó írások[]
- Egresi István: A “tervezett elavulás” avagy hogyan csapnak be bennünket a gyártók (Kontakt magazin 2014-08-30)
- Wikipédia: Tervezett elavulás
Kapcsolódó témakörök[]