AZ ISMERETÁTADÁS FA-MÓDSZERE Fennmaradás Társadalmi Ismerettár - gyűjtemény felépítése
Cél: Az ismeretek átadása rövid (1-10 oldalas), és így könnyen áttekinthető, gyorsan elolvasható részekre tagolva történjék, lehetővé téve, hogy az olvasó a kapott ismeretet az általa kívánt irányba és mélységbe terjessze ki (persze amíg a téma pillanatnyi kidolgozottsága engedi).
A módszer lényege és terminológiája[]
A fa módszerrel létrehozott ismeretrendszer alapeleme a közlemény: 1-10 oldalas, egy témát összefogottan, viszonylag lezártan, kerek egészként ismertető, önmagában (a kapcsolódó közlemények elolvasása nélkül is) érthető szöveg. Egy nagyobb témakör ismeretfája egy törzsközleményből és közvetlenül vagy közvetve hozzákapcsolódó ágközleményekből áll. A közlemények tehát fa-hálószerkezetben kapcsolódnak egymáshoz (fa-gráfot alkotnak). Egy nagyobb témakör törzsközleménye egy nagy léptékű áttekintés, bevezetés. Ehhez kapcsolódnak a törzsközleményben szereplő altémákat, fogalmakat egy fokkal részletesebben tárgyaló ágközlemények. Bármely ágközleményhez újabb, továbbrészletező ágközlemények kapcsolódhatnak. (A továbbrészletező ágat vékonyabb ágnak, az őt "kinövesztő" ágat hozzá képest vastagabb ágnak tekintjük.) Több fa "összenőhet", azaz egy ágközleményt több fa törzsközleménye vagy ("vastagabb") ágközleménye is meghívhat; egy törzs- vagy ágközlemény egy "korábban nőtt" fa törzsközleményét is meghívhatja.
A közlemények keletkezésük sorrendjében egyszerű sorszámot kapnak, ez a közleményszám. Emellett minden közleményen szerepel a szerző vagy szerkesztő neve, a közlemény címe, első megfogalmazásának kelte, azaz a közlemény születésnapja, és - ha a szerző később módosítást, bővítést hajtott végre, azaz frissítette a közleményt, az utolsó frissítés kelte, és a közlemény hossza (hány oldal).
A rendszerbe felvett első kilenc közlemény száma nullával kezdődik.
A közlemények számítógépbeli fájlneve: "FAn", ahol "n" a közlemény száma.
A kapcsolás módja. A közlemény azon szavát, amelyhez egy ág (ill. egy vékonyabb ág), tehát egy részletező, magyarázó közlemény kapcsolódik, utalószónak nevezzük. Az utalószót kettős szögletes zárójelben követi a megfelelő közlemény száma (pl: 15 ), esetleg - törtvonallal elválasztva - a hosszabb részletező (magyarázó) közlemény idevágó fejezetének (pontjának) száma (pl. 02/3, ha a közlemény bevezetőjére hivatkozunk 02/B). Egy ismeretfa egy közleményének egy utalószavához - ugyanilyen módon - nem csak ágközlemény, hanem egy másik ismeretfa törzsközleménye is kapcsolódhat.
Ajánlás a közlés módjára. A közlés módja akkor tekinthető szakszerűnek, ha minden állításról (mondanivalóról) nyilvánvaló a jellege és a szerzője, azaz hogy a mondandó hittétel (axióma), következtetés (racionális, logikus gondolkodás eredménye) vagy tapasztalat (érzékelés, objektív tényközlés). Valamint hogy a szerzőnek (illetve esetünkben a bevezetőben hivatkozott előadónak) vagy másnak a hittételéről stb. van szó, és ha másról, ki az a más, és mi a forrás.
Jegyzékek:
- Közleményjegyzék: Növekvő sorrendben tartalmazza a közlemények számát, szerzőjét, címét, az utolsó frissítés keltét (ha még nem volt frissítés, akkor a születésnapot) és a közlemény hosszát (hány oldal).
- Tárgyszójegyzék: a közlemények tartalmát jellemző szavak ábécé sorrendben, minden szó után azon közlemények közleményszáma, ahol a tárgyszó előfordul, mégpedig vastagítva annak a közleménynek a száma, amelynek fő (vagy egyik fő) tartalma a tárgyszóval jelölt fogalom kifejtése, magyarázata.