FANDOM


Az emberi értékek képviselik vezérelveinket; a tágabb értelemben vett motivációinkat; hatással vannak hozzáállásunkra és arra, ahogyan cselekszünk (Holmes et al 2011). Ez egy egyetemi szintű összefoglalás, itt olvasható egyszerűbb megfogalmazásban.

Mik az emberi értékek? Szerkesztés

Társadalomtudományi értelemben az értékek központi helyet foglalnak el az egyéni és társadalmi szervezés és változás terén, valamint az attitűdök és viselkedések motivációs alapjának magyarázatakor (Schwartz 2012). Az értékek meghatározását és mélyebb megértését segítendő Schwartz (1999), az egyetemes értékek területének vezető kutatója hat világos megközelítést ajánl, hogy betekintést nyerjünk az értékek világába:

1) Az értékek olyan meggyőződések, amely erősen kapcsolódnak az érzelmekhez.

2) Az értékek olyan elérendő célokhoz kapcsolódnak, melyek a cselekvéseket motiválják.

3) Az értékek túlmutatnak az adott cselekedeteken és helyzeteken.

4) Az értékek mértékként vagy kritériumokként viselkednek, de mint ilyenek a mindennapi döntéshozatalaink során ritkán nyilvánulnak meg tudatosan.

5) Az értékek egymáshoz viszonyított fontosságuk szerint rendeződnek.

6) Több érték esetén az értékek relatív fontossága irányítja a cselekvést.

Emberi értékek csoportosítása Szerkesztés

Hartmann osztályozás Szerkesztés

Ez a felosztás Nicolai Hartmanntól származik.(Nicolai Hartmann: Esztétika. 1977, Magyar Helikon, 511-512.) Hartmann alulról kezdve a felsorolást a következő osztályokat fogalmazza meg:

  • Javakhoz fűződő értékek - idetartozik minden "hasznossági" és "eszközérték", de sok egészen önálló értékterület is, melyeknek valódi önértékük van; többek közt a "tényállásértékek" széles osztálya.
  • Élvezet-értékek, az életben legtöbbször "kellemesnek" nevezzük őket.
  • Vitális értékek - ezek az élőhöz tapadnak és fokozataik mindig az élet szintjétől, kibontakozásától és erejétől függenek. Közvetve mindennek van vitális értéke, ami az életre nézve hasznos; vitális negatív érték az, ami az életre káros.
  • Erkölcsi értékek: a "jó" alatt foglaljuk őket össze.
  • Esztétikai értékek: a "szép" alatt foglaljuk őket össze.
  • Ismeretértékek - tulajdonképpen csak egyetlen érték: az "igazság".

Rokeach érték skálája Szerkesztés

Rokeach USA pszichológus kutatásai során kiválasztotta a lényeges értékeket, majd két fő kategóriába helyezte őket. A cél-értékek élet preferált végállapotait (végső céljait) írják le, az eszköz-értékek a viselkedés előnyben részesített módjait igyekeznek megfogalmazni. Ezek alapján jött létre két, 18-18 elemből álló lista. Hogy ezeket ez értékeket egy személy milyen fontossági sorrendbe állítja, személyiségét jól meghatározza. így szociológia tesztek alapjául szokott szolgálni. További részletek a Rokeach-féle értékek szócikkben.

Pálvölgyi univerzális érték csoportjai Szerkesztés

Pálvölgyi Ferenc egy univerzális értékkatalógust állított össze, melynek elsődleges célja pedagógiai célrendszer elősegítése, értékközpontú erkölcsi nevelés megvalósításához. Hogy kellően részletes egyúttal a gyakorlatban is jól használható legyen, 7 alapvető értéket (szuperérték) 7 egyszerűbb értékre vagy értékes tulajdonságra bontotta. A 49 közbülső cél így áttekinthető, kezelhető.

A szuperértékek listája:

  1. Élettel kapcsolatos kompetenciák - az első szuperérték az emberi élet felbecsülhetetlen értékét és minden körülmények közötti megóvásának kötelességét fejezi ki.
  2. Személyiség kompetenciák - a második szuperérték az emberi személy nemtől, életkortól, társadalmi - , faji - és vallási hovatartozástól független értékének, továbbá az embert minden körülmények között megillető tiszteletének és méltóságának védelmét fejezi ki.
  3. Társas kompetenciák - a harmadik szuperérték a családnak mint a társadalom alapsejtjének és a kisebb - nagyobb dimenziókban felfogott társadalmi közösségeknek védelmét fejezi ki.
  4. Érvényesítési kompetenciák - a negyedik szuperérték (mint a többi hat szuperérték centruma, közös platformja és működési garanciája) az igazságnak, vagyis a jogok egyenlő érvényesítésének és a mindenkit megillető személyes és cselekvési szabadságnak védelmét fejezi ki.
  5. Megóvó kompetenciák - az ötödik szuperérték az egészség megőrzésének, a természeti környezet megóvásának továbbá a harmonikus testi - lelki fejlődés biztosításának védelmét fejezi ki.
  6. Tudás-ápoló kompetenciák - a hatodik szuperérték a szellemi értékek megóvásának, fejlesztésének és továbbadásának, vagyis az egész emberi kultúrának védelmét fejezi ki.
  7. Természeti kompetenciák - a hetedik szuperérték az egyén és a társadalom anyagi javainak, megtermelt értékeinek, továbbá a fölöttük való helyes diszponálás erkölcsi erényeinek védelmét fejezi ki.

További részletek, teljes lista az univerzális értékek katalógusa cikkben.

Hogyan működnek az emberi értékek Szerkesztés

Minthogy az emberi értékek megfoghatatlanok, az megértése érdekében hasznos kutató munka által kialakított értelmezési rendszert használni. Több évtizedes nemzetközi kutatásoknak és kultúrközi elemzéseknek eredményeként 58 egyetemesen újra előforduló érték tényezőt sikerült azonosítani, melyek statisztikai eljárásokkal tíz értékcsoportba rendezhetők (Holmes et al 2011). Azt találták, hogy az értékcsoportok körbe rendezhetők, így segítve egymáshoz való viszonyuk megértését (Scwhartz 1992). A fenntarthatóság szempontjából legnagyobb jelentőséggel az önmagunkon túl mutató érték bírnak (Az ábra jobb felső része) A kutatás következtetése néhány egyszerű, de lényeges szabály arra vonatkozóan, hogy ezek az értékek hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba. Azt találták, hogy ha egy adott érték aktivizálódik, akkor a körben szomszédos értékek is aktivizálódni fognak. Például az egyetemesség aktivizálása és erősítése aktivizálni és erősíteni fogja a jóindulat (kedvesség) és önirányítás értékeket is (a fenntarthatóság szintén kulcsfontosságú értékei). Ezt úgy hívjuk, hogy tovagyűrűző hatás. Ez egyaránt működik az értékcsoportok szintjén és az egyes értékek szintjén is

Emberi ertek kor hatter

Az emberi érték csoportok körbe rendezhetők, így segítve egymáshoz való viszonyuk megértését (Scwhartz 1992).

Másrészt viszont az is megmutatkozott, hogy ha bizonyos értékeket sokra tartunk vagy aktiválódnak, akkor a kör ellentétes oldalán lévő értékek sokkal kevésbé lesznek fontosak, vagy el lesznek nyomva. Például azok akik nagyra becsülik a teljesítményt, sokkal alacsonyabbra fogják becsülni a jóindulatot. A teljesítmény és a hatalom megerősítése ennélfogva az egyetemesség és a jóindulat gyengülését jelenti. Ezt libikóka - effektusnak hívjuk (Holmes et al 2011). Adott értékeket, ha ismételten aktiválunk, idővel megerősödnek (Hüther 2006),

Nem szabad azzal a feltételezéssel élnünk, hogy az önmegvalósítás „természetes” emberi vágy, hiszen erről bebizonyosodott, hogy nem igaz. Azt találták például, hogy a Brit közvélemény alacsonyabbra becsüli az önmegvalósítást. Mint ahogy azt néhány természetvédő civil szervezet közönségszolgálata (Blackmore et al. 2013:35,39), valamint az idegtudományi kutatások is azt igazolják vissza, hogy a fiatal gyerekek sokkal inkább vannak az együttérzésre huzalozva, mint a versengésre (Tomasello 2009). A nyugati társadalmakban arra trenírozzuk magunkat, hogy versengők legyünk (Spitzer 2009).


Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés

Források, hivatkozások Szerkesztés

  • Támogatja-e az egyetemes emberi értékeket? - Értékek a Valós Környezeti Tanulásban
  • Alternatív életstratégiák (könyvajánló)
  • Blackmore, E., Underhill, R., M cQuilkin, J., Leach, R., and Holmes, T. (2013) Common Cause for Nature. Machynlleth: Public Interest Research Centre
  • Holmes, T., Blackmore, E., Hawkins, R., and Wakeford, T. (2011) Common Cause Handbook. Machynlleth: Public Interest Research Centre
  • Hüther, G. (2006) Neurobiological approaches to a better understanding of human nature and human values. The Journal for Transdisciplinary Research in Southern Africa, 2 (2). Cited in Holmes et al (2011) Common Cause Handbook . Machynlleth: Public Interest Resea rch Page 7 of 7 Centre.
  • Schwartz, S. H. (1992) ‘Universals in the content and structure of values: theory and empirical tests in 20 countries’. In Advances in Experimental Social Psychology (Vol. 25). ed. by Zanna, M. New York: Academic Press: 1 - 65
  • Schwartz, S.H. (2 009) Basic Human Values. Cross - National Comparison Seminar on the Quality of Measures for Constructs in Comparative Research: Methods and Applications, Bolano (Bozen), Italy, June 10 - 13, 2009.
  • Schwartz, S. H. (2012) An overview of the Schwartz Theory of B asic Values. Online readings in Psychology and Culture, Unit 2. Schwartz, S.H., Vecchione, M., Fischer, R., Ramos, A., Demirutku, K., Dirilen - Gumus, O., Cieciuch, J., Davidov, J., Beierlein, C., Verkasalo, M., Lonnqvist, M., and Konty, M. (2012) Refining the Theory of Basic Individual Values.
  • Spitzer, M. (2009) Learning: The Human Brain and the School of Life. Amsterdam: Elsevier
  • Tomasello, M. (2009) Why We Cooperate . Boston: Massachusetts Institute of Technology