Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Az APEH leveléhez S. Tamás megjegyzései

445pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Az 2008. 04. 16.-án kelt APEH vélemény a Szívességbankról levélhez kapcsolódó eredeti megjegyzések.


Első benyomás Szerkesztés

2008, április 23 - 14:42 - Slonszki Tamás

Gyors átolvasás után az alábbiakat szeretném ezzel kapcsolatban elmondani: Jól látszik, hogy az adózási rendszer még nem ismeri a szívességbankok kategóriáját, ezért a magánszemélyekre és a vállalatokra érvényes elveket kell a tagok közötti ügyletkötésekre alkalmazni. A szerződéses feltételek biztosítása végett véglegesíteni kell a szabályzatunkat illetve a regisztráció során a tagoknak azt el kell fogadni. A vállalkozások belépését a rendszerbe illetve az áfa törvény hatálya alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást nem szabad engedélyezni. A forintra átváltásnál az átlagos órabért használhatnánk. Ennek értékét elég évente egyszer aktualizálni.

Üdv.: Tamás


vélemény Szerkesztés

2008, május 2 - 10:58 - Slonszki Tamás

Sziasztok! Megpróbálom röviden összefoglalni, mire jutottam az APEH állásfoglalásával kapcsolatban. Az értelmezésben felhasználtam az adó fórumon írtakat is. A szerződéses feltételek biztosítása végett véglegesíteni kell a szabályzatunkat illetve a regisztráció során a tagoknak azt el kell fogadni. A szabályzatot elfogadó tagok az üzenetváltások során tisztázzák a részleteket (lényegében ez szóbeli szerződéskötés). Úgyhogy elvileg az esetleges vitás kérdéseket jogilag is lehetne rendezni. De ezeket házon belül is tökéletesen el lehet simítani. Jól látszik, hogy az adózási rendszer még nem ismeri a szívességbankok kategóriáját, ezért a magánszemélyekre illetve a vállalatokra érvényes elveket kell a tagok közötti ügyletkötésekre alkalmazni. Ez egyáltalán nem könnyíti meg a helyzetünket, de azért nem is lehetetleníti el. Az állásfoglalás öt lehetséges ügylettípust sorol fel, ebből a rendszer valójában csak kettőt tud rögzíteni (ingó dolog értékesítése elektronikus pénz ellenében illetve szolgáltatásnyújtás elektronikus pénz ellenében). Az állásfoglalás következetesen elektronikus pénzként kezeli az alkalmazott elszámolási egységet. Ezért abban szerintem megegyezhetünk, hogy ezt kell bevételnek tekinteni (és nem természetbeni juttatásként értékelni a kapott ingó dolgot vagy szolgáltatást). Az állásfoglalás szerint szükség van a forint/pont átváltási arány meghatározására. Mivel nálunk egy pont egy óra munkáért jár, ezért egy pont értéke az átlagos órabérrel egyezzen meg. Ezt mindenképpen előre kell közölnünk a tagokkal. Hogy aktuális legyen az értéke esetleg a megelőző év átlagos órabérét korrigálhatjuk a várható inflációval (vagy gazdasági növekedéssel). Beszéljünk először az ingó dolgokról, itt az alábbi mondatra szeretném elsősorban felhívni a figyelmet: „A (7) bekezdés alapján nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét.” Tehát ha a tárgyak adásvétele nem haladja meg egy bizonyos értéket (50.000/0,25=200.000 forint; 200.000/forint-pont átváltási arány= maximálisan ingó dolog eladásáért kapható pontok; ez nagyjából 300-400 pont környékén lesz várhatóan). Itt most szándékosan nem számoltam az ingó dolgok beszerzésére fordított összegek levonhatóságával. Ha azt is figyelembe veszi egy tag természetesen jóval nagyobb volumenben értékesíthet ingóságokat.

Szolgáltatásnyújtásnál megbízási jogviszonyról beszélhetünk. Ez azért lehet érdekes, mert ha munkaviszonyban végzi valaki a szolgáltatást, akkor a kapott összeg teljes egésze jövedelemnek minősül, míg ez esetben emlékeim szerint a költségek egy része levonható (ennek azért még utánanézek). Az így fennmaradó összeggel azonban növelni kell az adóalapot. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szívességbank adózási kérdésekkel nem foglalkozik. Magyarországon önadózási rendszer van, így minden tagnak magának kell gondoskodnia a bevallásáról. Ha szükséges (a tag beleegyezésével) miért ne adjunk mi tájékoztatást az adóhivatalnak, hogy a tagunk mikor mennyiért vigyázott a szomszéd gyerekére vagy szerkesztette meg egy dolgozat szövegét stb.? Szerintem hamar megunnák a dolgot az adóhivatalban. Van elég bajuk így is. Igazság szerint nem is irigylem őket, amikor ilyen speciális kérdésekre kell válaszolniuk. Visszatérve a komoly dolgokra, az alábbi mondat kifejezetten érdekes számunkra: „Előfordulhat, hogy a fenti ügyletek nem azonos értékben valósulnak meg, ezért az egyik fél jövedelemhez jut, ami után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezhet.” A rendszerből nem lehet pénz kivenni, ezért hosszú távon mindenki ugyanannyit ad és kap. Jövedelme annak keletkezhet, aki negatív egyenleggel lép ki a közösségből. A szabályzat azonban tartalmazza, hogy a kilépés előtt legalább nulláig fel kell tölteni az egyenleget. Másrészt a szívességbank tagjai nem törekszenek nyereségre, ezért elvileg a beszerzésre fordított összeg vagy a szolgáltatásnyújtás során felmerülő költségek és a kapott ellenérték megegyezik, tehát nem keletkezik jövedelem. Persze figyelembe kell venni a szokásos piaci értéket. Tehát ha a szokásos piaci érték = kapott ellenérték * forint-pont átváltási arány akkor (gondolom én) nem keletkezik jövedelem. A szokásos piaci érték mindenkinél más egy kicsit, néha még a vállalkozásoknak is gondot okoz a meghatározása.

A szívességbankokban a belső elszámolási egységek nem töltik be a felhalmozási eszköz funkciót (nálunk már csak a negatív kamat miatt sem) (a belső elszámolási egység célja sarkosan fogalmazva a potyautasok kiszűrése a közösségből), csak értékmérő és koordinációs feladatokat lát el. Ezért sem keletkezik a tagoknál nyereség, tehát olyan jövedelem, amelyet be kellene vallani. A tagoknak azt azonban javasolni tudom (és nem csak adózási megfontolásokból), hogy az év végén törekedjenek a nulla egyenleg elérésére. A vállalkozások belépését a rendszerbe illetve az áfa törvény hatálya alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást nem szabad engedélyezni. Néhány ügyletnél, például az őstermelők által értékesített termények esetében lehetséges, hogy áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Ezért kell nyomatékosan felhívni a tagok figyelmét, hogy olyan ügyletek nem köthetők, amelyben áfa fizetési kötelezettség vagy bármilyen az általános forgalmi adót érintő jogviszony keletkezhet. Néhány termék illetve szolgáltatás esetében szintén célszerű korlátozásokat bevezetni. Elég valószínű, már csak értéke miatt is, hogy ingatlanok és gépjárművek adás-vételével illetve bérbeadásával kapcsolatos ügylet a mi rendszerünkben nem fog történi. De ezeket még elviekben sem szabad engedélyezni, mivel az ilyen ügyletekre speciális jogszabályok vonatkoznak. Közvetlenebbül érinthetnek minket a kalákában végzett tevékenységek (építkezés, mezőgazdasági munkák stb.). Ezekről előre ki kellene kérni az adóhivatal illetve a munkaügyi felügyelet álláspontját.

Én inkább azt javaslom, hogy egy ideig ilyen ügyleteket se lehessen nálunk kötni. Elővigyázatosságból szükségesek az ilyen korlátozások, hogy még véletlenül se sértsük meg a jogszabályokat. Most lenne érdemes kikérni a Pénzügyminisztérium véleményét. Egyben ösztönözhetnénk is őket, hogy a jogszabályalkotás szintjén is foglalkozzanak a témával. A levélben bemutathatnánk röviden a szívességbankokat, miért hasznos az államnak támogatni az ilyen szervezeteket, mi a jelenlegi adózási helyzet (az APEH állásfoglalásának csatolása mellett), milyen az adózási gyakorlat más országokban illetve milyen variációkat tudunk mi elképzelni. Hasznos lenne, ha nem csak mi foglalkoznánk a témával, hanem a többi érintett közreműködésével megpróbálnánk a nyilvánosság elé vinni a kérdést. Összességében, ha bizonyos korlátozásokat betartunk véleményem szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Üdv.: Tamás

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki