Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Alternatív közgazdaság

446pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Az alternatív közgazdaságtan kifejezés azokra a nézetekre alkalmazható, amelyek nemcsak egyes lényeges mozzanatokban, hanem a koncepció egészét tekintve is, átgondoltan eltérő kritikai irányzatot képviselnek. (Ilyesfajta törekvés tűnik ki például Amitai Etzioni 1988-ban megjelent, The Moral Dimension: Toward a New Economics vagy Robert Lane 1991-es The Market Experience címû könyvéből.) Továbbá használatos (inkább módszertani hangsúllyal) a pluralista közgazdaságtan megnevezés is - e szemlélet hívei a többirányú nyitottságot, az eltérő megközelítések létjogosultságát és a közöttük lévő párbeszéd fontosságát hangsúlyozzák. Az újító (heterodox) törekvések természetesen többnyire nemcsak a főáramlattal, hanem egymással is "perben állnak".

Mindig léteztek a jelenleg elfogadottól többé-kevésbé eltérő, esetenként azt alapjaiban is megkérdőjelező koncepciók is - elég talán Thomas Malthus vagy Karl Marx nevét említeni. Szerencsére a 20. század végének közgazdaságtana sem annyira egy tömbből faragott és kikezdhetetlen, mint ahogy ez olykor a vaskos kézikönyvekből kitetszik. A kutatói csoportokká vagy iskolákká szerveződő mellékáramlatok között említhetjük

Super Mario Chess.jpg

A gazdasági és társadalmi tényezők sokfajta kombinációja létezhet

  • az institucionalisták (Marx Tool, Warren Samuels, Geoffrey Hodgson)
  • és evolucionalisták (Ulrich Witt, Richard Nelson, Sidney Winter) újabb képviselőit,
  • a radikálisokat (Samuel Bowles, Herbert Gintis),
  • az új osztrák iskola (Murray Rothbard, Israel Kirzner),
  • a piaci szocializmus (Alec Nove, Jaroslav Vanek, David Ellerman),
  • az ökológiai (Robert Constanza, Herman Daly)
  • és a kísérleti (Vernon Smith) közgazdaságtan
  • vagy a szocioökonómia (Amitai Etzioni) híveit,
  • illetve az egy-egy irányzathoz nehezebben köthető olyan jelentõs gondolkodókat, mint John Kenneth Galbraith, Ernst Schumacher vagy Amartya Sen.

Egy-egy mellékáramlat határvonalai természetesen nem jelölhetőek meg pontosan, mint ahogyan jellemző képviselőik sem, és nem egykönnyen kiszámítható a főáramlat mindenkori iránya sem. Ami ma eltérő gondolati iránynak minősül, a későbbiekben az ortodoxia része lehet, mint például John Maynard Keynes nézetei esetében. Arra is nehéz lenne precízen válaszolni, hogy az egy időben egymással versengő nézetek közül miért választják az érdeklődők éppen ezt vagy azt az iskolát (különösen, mivel az empirikus tesztelés az elméleti közgazdaságtan sokszor meglehetősen absztrakt modelljei esetében nem is egyszerű feladat). Mindez a közgazdaságtant a más tudományágaktól elválasztó határvonalakat is folytonosan mozgásban tartja. A mainstream képviselőinek egy része messze kiterjeszti a közgazdaságtan elemzési módszereinek és a racionális viselkedés jellemzőinek alkalmazását a gazdaság hagyományos területein túlra - házassági, gyermeknevelési és bűnözési, költség-haszon elemzéseket végezve, cserekapcsolatokról írva. Mások viszont a morálfilozófia, a szociológia, a pszichológia vagy egyes természettudományok területéről vesznek új szempontokat gazdaságelméleti vizsgálódásaikhoz.

A nemzetközi szakirodalomban a szignifikánsan eltérő elemeket is tartalmazó nézetekre leginkább a non-mainstream jelzőt használják. A főáramlat hívei által kevésbé értékelt törekvésekre használatos még a heterodox (eltérő, elhajló) közgazdaságtan terminus is (egy tipikus példa lehet Scitovsky Tibor Az örömtelen gazdaság című, magyarul 1990-ben megjelent könyve).

Forrás: Horváth Sándor:Értékek és választások a közgazdasági gondolkodásban (Részletek)


Lásd még Szerkesztés

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki