Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

A szomszédság mint a társadalmi cselekvés színtere

445pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Összefoglalás: A szomszédság fogalmának értelmezése, különböző német közösségelméletek szerint. A szomszédság jelentősége a nagyvárosokban, a szomszédsági munka története és növekvő szerepe, a közösség fontossága a szomszédsági munkában.

A szomszédság fogalmának értelmezése Szerkesztés

A szomszédság kifejezés, mely mind a német, mind az angol nyelvben a "közelség" fogalmára vezethető vissza, (Pfeil 271. o.) kapcsolatban áll a "közösség" etimológiájával is. A német közösségelméletnek - mint azt R. König 1968-ban megállapítja - két szava volt a közösségre: a "Gemeinde" és a "Gemeinschatt": Az első egyértelműen a helyi közösségre vonatkozik, a másodiknak ezen kívüli értelme van. A "Gemeinde"-ben a lokalitás vagy a hely határozza meg a közösséget és máig megőrizte eredeti értelmét. Ma idiomatikusan úgy fordíthatjuk: "neighborhood" = szomszédság. Angolul szintén két értelemben használjuk a közösség szót: lakóhelyi közösség (residence community; Gemeinde); és erkölcsi közösség (moral community; Gemeinschaft. (R. König: The Community). Mindazonáltal később látni fogjuk, hogy a lakóhelyi közösség és a szomszédság közé mégsem teszünk egyenlőségjelet.

"A szomszédságot mindenkor térben szemléljük, a közelben való együttlétként, helyi csoportként." (Carpenter, Vierkandt, R. König közelítései alapján E. Pfeil 269. o.) A weberi háztartási közösség vagy lakóközösség folyamatosan együtt él, míg a szomszédi közösség nem érintkezik folyamatosan. (E. Pfeil 268-69.o.) Az ember rokonai, barátai távol élnek lakóhelyétől, szomszédai viszont közel és így könnyebben elérhetők, ezért e két köre az ember kapcsolatainak "kiegészítő viszony"-ban állnak egymással. (E. Pfeil 270.o.) A szomszédsági közelséget adhatja a tőszomszéd, a szembeni vagy a következő utcában lakó szomszéd, de lehet egy egész helység vagy nagyobb falvak, városok részekre bontott egysége, bizonytalanul körülhatárolt részei. (Pfeil 271. o.) A szomszédság szót általában tágabban értelmezik, mint a "szomszéd" szót..(uott 272.) "A modern várostervezés a "szomszédság" fogalmát az önálló lakótelep ¦- (neighbourhood-unit vagy amerikai angolul neighborhood-unit) azaz a szomszédsági egység formájában fogadta el, olyan városrészt jelölve ezzel, amelynek saját külön építészeti, gazdasági és kulturális súlypontja van, és amely városépítészeti jelzésekkel világosan elkülönül a többi városrésztől. E városrészek a nagyváros egészétől viszonylag független, önálló életet élnek, tehát lakóinak tudatában áttekinthető, átélhető egységként rajzolódnak ki.

A nagyváros "szomszédságokká" való tagolásával áthidalni remélték a nagy kiterjedésből eredő károkat, bízva abban, hogy ilyen módon sikerül fölkelteni az emberekben az összetartozás, az otthoniasság érzését és a felelősségtudatot." De a városépítők munkájával létrehozott szomszédságok nagyságrendje (3000-10000 lakos) túllépnek a személyesség határain, márpedig Riemer (Max Weberrel együtt) azt állítja, hogy "szomszédság ott létezi, ahol szomszédsági viszonyok alakulnak ki. A szomszédsági viszonyok lényegét az ismétlődő találkozásokon alapuló érintkezés és a szoros személyes kapcsolat alkotja egy összefüggő városi területen belül. De ez nem jelent elkerítettséget" (idézi Pfeil 272. o). Riemer másutt ezt úgy fogalmazza meg, hogy "igazi lakószomszédság csak ott létezik, ahol belső társadalmasodás megy végbe." (ugyanott 273.) A szomszédságnál tehát az emberek közötti viszonyon, s nem térbeli egymásmellettiségükön van a hangsúly - ez esetben mint lakók szemlélhetők.

Az USA-ban 12-100 családot felölelő szomszédsági köröket azonosítottak a kutatók, Németország vidéki településein 10-70 családosokat, egy hamburgi egy- és kétlakásos családi sorháztelepen 40 családos köröket, Los-Angelesben ez a kör a szomszéd házra és a szemben lévő házra" szorítkozott (Pfeil 274. o.). Természetesen szó lehet bérházon belüli szomszédsági kapcsolatokról is.

A szomszédsági viszony, bármennyire kötött is a térbeli alaphoz, pszichikai folyamat." (uott 275. o.). A szomszédság tartalma: "a károk helyrehozása, a kölcsönös támogatás és segítés, a gondozás és ápolás, a vigasz és bátorítás, a védelem és biztonság - mindez elsősorban a család és a házközösség feladata, de ha a család erejéből nem futja erre, akkor a rokonságnak és a szomszédságnak is feladatává válik." (E. Pfeil 277. o.) "A szomszédi viszony lényegénél fogva járulékos, kiegészítő valami és kisegítő jellegű" (uott). A szomszédsági segítség fajtái: segítség a bajban; ciklikusan visszatérő sürgős vagy nagyobb lélegzetű munkák esetén (aratás, házépítés, nagyobb családi rendezvényeken) segítés. "Minél inkább "túlsúlyban van a típusosan visszatérő kivétel (M. Weber), annál inkább intézményesül. Ha a szomszédok körét tartós jellegű feladatokkal bízzák meg, mint pl. útépítés és karbantartás - és a közösség gyakran veszi igénybe őket ilyen feladatokra -, akkor mihamarabb alapszabályokkal rendelkező intézménnyé fejlődik. Az alsó-rajnai hitelközösségek ... még manapság is kitűnő példát szolgáltatnak erre ... szomszédsági alapszabályok is léteznek, Latten idéz egy 1926-ból valót" (E.Pfeil 278. o.).

A szomszédság, mint funkcionális közösség Szerkesztés

A közösségek funkciója, tartalma változatos képet mutat: a géphasználati közösségektől a védelmi közösségeken át, egészen a farsangoló közösségekig (uott).

A szomszédoknak nyújtott segítség kölcsönösségen alapul, de nem pénzzel megfizethető üzleti, hanem csereviszony, amelyben a viszontszolgálatra nem azonnal és nem megállapított becsérték szerint kerül sor, ezzel szemben feltételezi a bizalmat és a nézetazonosságot. (Pfeil 279. o)

Amíg e közösség csak "fesztelen csoportot" alkot, addig íratlan norma irányítja, szokás és hagyomány, múltbeli átélés és szoktatás köti." (Pfeil 280.o.) "Bár képes a társadalmasodásra, természetes szomszédi közösséget alkot. (M. Weber).

Ahogyan konkrétan sajátos helyzetet foglal el a család és a kommuna között, úgy formai helyzeténél fogva a "közösség" és a "társadalom" között áll." (Pfeil 281.o.)

A szomszédsági körnek még kiigazító szerepe és ellenőrzési funkciói is lehetnek, ez esetben "maga is a társadalmi rend hordozójává válik". (uott)

A szomszédság jelentősége a nagyvárosban Szerkesztés

Egyes szakemberek, látva. a nagyvárosi társadalmi folyamatokat, elképzelhetőnek tartják, hogy a szomszédságnak csökken, sőt meg is szűnhet a funkciója, mert az ember szükségletei kielégítését megfizetheti alkalmazottaknak, a rokonokkal és barátokkal lévő kapcsolat elérhető a számára telefonon keresztül és autóval, társas igénye kielégül a munkahelyén és baráti körében (Pfeil 282-83.) Felhozzák azt a közönyösséget, amelyről Simmel is ír, a sok ember összezártsága következményeként jelentkező közönyösséget, fásultságot. Véleményünk szerint ugyanakkor az egymásrautaltság is növekvően jelen van a nagyvárosi életben, s a szomszédságok esetleg mégoly formai behatároltsága lehetővé teszi az egyes körzeteken belüli szervezkedést-szerveződést, bármilyen ügy érdekében (lakásfelújítás-karbantartás, gondozási feladatok, közéleti, városszépítő, környezetvédelmi munka, politikai részvétel, stb.)

A szomszédsági körzeten belül spontánul kialakuló vagy ki nem alakuló viszonyok ugyanis nem statikusak, hanem változhatnak, spontánul és szakmai beavatkozás hatására is - szociális gondozás, közösségfejlesztés. A gyakorlatban épp ezért a szomszédsági munka egyet jelenthet a közösségi. munkával, s ebben az értelemben a "grassroot", a gyökerek, a társadalom legtermészetesebb közegében végzett munkát is jelenti. Hogy ez mennyire így van kialakulása kezdetétől, győződjünk meg róla nagy vonalakban.

A szomszédsági munka története Szerkesztés

Gergely Attila elemzését nyomon követve (Gergely: A települések ...) láthatjuk, hogy a múlt század utolsó harmadának-végén Amerikában drámaian növekedett a falvakat elhagyó és városokba költöző emberek száma és a városok mérete, s e folyamat - számos más hatása mellett - új társadalmi kezelési és beavatkozási módokat hívott életre. A viharos gyorsasággal felduzzadt városfejlődési folyamat első kísérőjelensége a megbontott helyi közösségek "búcsúja", településük történetének megírása volt.

E, kezdetben "városellenes" irodalom, mely "a hagyományos közösség, a múlt, a falu, a vidéki társadalom iránti elvágyódás ideológiáját eredményezték" (Gergely 3. o.) egyben a kezdete egy, a 70-es évektől a helyi társadalmakat vizsgáló mozgalomnak. E vizsgálódást nevezik később kiforrott szakmai formában "community study"-nak. "Az egyre kiterjedtebb irodalom egyre kevésbé a város elvetésének, s egyre inkább a város elfogadásának, kényszerítő problémái megoldásának, a városi környezet átalakításának perspektívájában gondolkodott. A jobbító szándékú cselekvések közül az első a "social gospel" keresztények által indított mozgalom volt, melyhez később más, főleg a nyomornegyedekkel foglalkozó reformmozgalmak csatlakoztak, így az ún. settlement-mozgalom is (egyébként a városszociológia kezdetei is elválaszthatatlanok a nyomornegyedek elleni örökös küzdelemtől (Gergely 6.o.). "Az első amerikai settlement-et, vagy ahogy ők nevezték, "szomszédsági céh,; et Coit állította fel egy New-Yorki bérházban.

A settlement mozgalom eredetileg a bevándorlás és a szegénység problémáira reagált: fiatalok, főleg értelmiségiek telepedtek le nyomornegyedekben, házukat egyfajta közösségfejlesztő központtá alakítva. Eleinte egy londoni settlement-nek, az 1884-ben alapított Toynbee Hall-nak a mintáját követték. Később a kezdeményezés nevelési mozgalommá fejlődött és az egyetemek is bekapcsolódtak. J. Addams és G. Starr 1889-ben alapították Chicago-ban a Hull Házat, amely később a leghíresebbé vált. (Először a környék gyermekeinek állítottak fel óvodát, később klubokat, napközit, munkaközvetítő irodát és felnőttoktatási programokat szerveztek hozzá) "...1895-ben ... már mintegy 50 telep működött szerte az országban és számuk egyre nőtt. Ezeknek a telepeknek az aktívái egyre gyakrabban lettek köztisztviselőkké az állami és helyi kormányzat egymás után alakuló társadalomjóléti osztályain és a sikeres telepek programjait a helyi kormányzat egyre gyakrabban vette át." (Gergely 6.o.)

A helyi kormányzatok 1910 körül kezdték el felállítani városjóléti osztályaikat - nem egy helyen a (social survey) lefolytatott felvételek hatására. Így pl. elsőként Kansas City-ben egy 1909-ben készült munkanélküliség-vizsgálat indította el a jóléti osztály szervezését, melynek első vezetője, L. Halbert írta a következőket: "A városi problémák mérésének egyetlen módja a szociológiai tényrögzítés átfogó rendszerének kiépítése a városban ... Minden család éppa'nnyira megérdemli a feljegyzést, mint minden telek, s minden egyénnel éppúgy el kell számolni, mint minden dollárral." (idézi Gergely l0. o.)

A szomszédság növekvő szerepe Szerkesztés

Mások éppen a szomszédság növekvő szerepét hangsúlyozzák. (Henderson-Thomas 1987). Ezeket a következő, s kétségtelenül a magyar társadalomra is vonatkoztatható érvekkel magyarázzák: "Az emberek - a következők miatt - egyre több időt tölteni otthonaikban, s így a szomszédságaikban is:

  • munkanélküliek, korán nyugdíjazottak, részfoglalkozásban dolgozók és más, a munkalehetőségek szóródásában bekövetkezett változások;
  • demográfiai változások, pl. az idős emberek számának össznépességen belüli növekedése;
  • politikai változások, mint pl. az emberek átcsoportosítása különféle intézményekből a helyi közösségi gondozás munkája felé.

Az utazás és az energiafelhasználás korlátozott lehetősége és magas költségei is segítenek abban, hogy az emberek ma inkább helybeliek, mint a múltban voltak; az új technológiai fejlődés néhány irányának is vannak "helyhezkötési" hatásai. PI. az irodákban dolgozóknak egyre növekvő kilátásaik vannak az otthoni, vagy egy, a vállalat által a szomszédságban bérelt irodában történő munkára. Ezek a tendenciák a helybeliség, mint társadalmi és politikai következmény felé hatnak." (4. p.)

Leanne G. Rivlin is felhívja a figyelmet a mikroszámítógépek és általában az új technológiák helybeliséget és a mindennapi életet fokozó hatásaira (In: Neighbour-hood and Community Environments 28-29.p.) Míg 1920 körül-Mary Follet úgy jellemezte a szomszédságot, mint a demokrácia műhelyét, Henderson és Thomas ma (1987) úgy tekintik, mint a gazdasági újjáélesztés és az önsegítés műhelyét. (Henderson-Thomas 16. p.)

Az életképes közösség Szerkesztés

meghatározás Wallman (1982), Schoenberg (1979), és Schoenberg és Rosenbaum (1980) elgondolásából született. Schoenberg meghatározása szerint "az az életképes helyi közösség, amelyikben a lakosok együttműködnek annak érdekében, hogy a legkülönbözőbb szempontú hatással legyenek a helyi társadalom szabályaira; amelyikben a lakosok a közösségi életre vonatkozó célokat tűznek ki maguk elé és amelyikben az emberek képesek is e célok megvalósítására." (Henderson-Thomas 6.p.)

Henderson és Thomas úgy egészítik ki - ezzel pontosítva is - ezt az általános közelítést, hogy "a helybeliek akkor tudnak ennek megfelelni, ha

  • kialakítják annak mechanizmusát, hogy hogyan lehet meghatározni és érvényesíteni a közéleti szerepek és felelősségek megosztott felelősségét. Ezeket szomszédságról szomszédságra változtatni-módosítani lehet, de minden bizonnyal mindenütt bennük lennének pl. a személyes biztonság, az idegenek azonosítása, a közös tulajdonok fenntartása, a gyermekek viselkedése, a szemételszállítás, stb.;
  • helyi formális és informális szervezeteket alapítanak a kommunikáció, a vezetők megismerése érdekében, új és szükséges készségek meghatározása és kitanulása; a szomszédság különböző érdekeinek kifelé való érvényesítése;
  • befolyásolják a döntéshozókat és a szomszédságra vonatkozó helyi politikát;
  • kapcsolatot tartanak fenn a köz- és magánforrásokat birtoklók között;
  • kialakítják a szomszédságon belüli érdekkonfliktusok, szükségletek és csoportok formális és informális cseréjét.

Meglehetősen sok eleme van a közösség életképességének és bizonyos, hogy a legtöbb munkásosztálybeli szomszédságban ezek a mechanizmusok és szervezetek nem alakulnak ki vagy maradnak fenn szomszédsági szakemberek beavatkozása és az alapvető közigazgatási és szolgáltatási forrásokkal való rendelkezés nélkül." (Henderson-Thomas 6-7.p.)

A szomszédság és az idő dimenziója Szerkesztés

Rivlin úgy határozza meg a szomszédsági élet jövőbeli irányait, mint egy állandóan folytatódó, mintsem egy kiragadott folyamatot és felhívja az idő dimenziójára figyelmet. (uott) Valóban, a szomszédságok számos tekintetben változnak az idők folyamán, pl. felduzzadó létszámuk következtében szomszédsági funkcióiknak az eredeti nagyságrendben már nem tudnak igazán-eleget tenni, ezért kisebb szomszédságokra bomlanak, vagy a szomszédság társadalmi összetételében bekövetkező változás miatt megváltozik funkciójuk. Warren (1971, 1978) a kölcsönhatás, az identitás és a kapcsolatok szerint elemezte a lakossági társadalmi szervezeteket és e három változó alapján a szomszédsági sablonok kővetkező hat variációját találta:

  • integráns, vagyis teljes, ép szomszédság, melyben az emberek a nagyobb közösség normái és értékei által támogatott face-to-face kapcsolatban állnak egymással. Ez egy összetartó, a helyi, sőt külső egyesületekben és a döntéshozatalban magas számban képviselt terület, melyet Warren úgy nevez, hogy egyszerre kozmopolita és helyi központok;
  • egyházközségi vagy körzeti szomszédság, ahol az emberek magas szintű kölcsönhatásban állnak egymással, de a tágabb közösséggel alacsony szintű kapcsolataik vannak. Ez a szomszédsági kör védelmezi saját értékeit és megszűri mindazokat az értékeket, amelyek neki konfliktust okoznának;
  • széthúzó szomszédság, melyet az informális társadalmi részvétel hiánya jellemez, s amelyben bár léteznek hivatalos helyi szervezetek, azok vezetői, dacára odatartozásuknak, nem képviselik a helyi lakosok értékeit;
  • áthidaló szomszédság, mely iránt lakosai meglehetősen kevéssé elkötelezettek, s akiknek szoros külső kapcsolataik vannak. A szomszédságon belüli viszonyok formálisak, és a lakosok jobban ragaszkodnak külső, mint helybeli csoportokhoz;
  • átmeneti szomszédság, mely kölcsönös viszonyok és identitás tekintetében igen alacsony szinten áll. Ez az a terület, amelyben nagyszámú népesség szolgáltatja a városi névtelenség tipikus modelljét;
  • rendhagyó szomszédság, amelyben nem csak a helyi, hanem a tágabb közösséggel kapcsolatban is hiányzik a részvétel és az identitás. "Úgy tekintendő, mint egy tökéletesen szervezetlen és atomizált lakossági terület." (Warren-t idézi Rivlin, uott 3-4.p.)

Peter Baldock (1974, in: Community Work and Social Work London Routledge and Kegan Paul) a lakosság társadalmi hova-tatozása (osztálya), a lakossági stabilitás (el- és beköltözések gyakorisága), a fizikai környezet jellegzetességei, vagyis a különféle társadalmi helyzetbe tartozó emberek csoportjainak életkörülményei felől osztályozza a szomszédságokat, s e fő változókon belül hat, a munkások és alsó-középosztálybeliek lakóhelyeire jellemző "tágasabb kategóriát" különböztet meg, úgymint:

  • alacsony jövedelmű stabil terület (általában családi házas övezet);
  • átmeneti terület (általában a nagyvárosi lakótelepek, gyakran társbérletekkel, vegyes lakossággal, sok színesbőrűvel);
  • régóta fennálló, közepes jövedelmű terület (családi házas övezet);
  • közepes jövedelmű új lakóterületek (jobb tanácsi és tulajdonban lévő lakások együttese);
  • válságterület (itt a kifejezés nem az életfeltételek minőségére, hanem az ott lakókat közösen érintő válságra pl. egy nagyarányú lakbéremelésre vonatkozik)
  • régi lakók - új jövevények által lakott területek (pl. munkástelephez új bérházakat építenek)

E felosztások mind hasznosak a tekintetben, hogy az adott szomszédságban folytatandó közösségi munkához a kiindulópontokat megtaláljuk.

Forrás Szerkesztés

Szerző: Vercseg Ilona
Cím: A szomszédság mint a társadalmi cselekvés színtere
Folyóirat: Parola 1992/4
Webes változat: Közösségi Adattár

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki