Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

APEH vélemény a Szívességbankról

446pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

APEH vélemény a Szívességbankról

Tisztelt Slonszki Tamás! Hivatalunkhoz érkezett, tájékoztatást kérő levelére az alábbi választ adom: A szívességbank alapvetően természetes személyek (adott esetben jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) közötti ügyletek lebonyolítását elősegítő elektronikus felület, mely sajátos belső elszámolási rendszerrel rendelkezik. Mivel az ügyletek interneten bonyolódnak, nagyobb tömegek számára kényelmes hozzáférési lehetőséget tesz lehetővé, hiszen a fizikai kontaktus nehézségeit kiküszöböli. Erre a hatályos jogszabályi háttér lehetőséget biztosít és a belső nyilvántartás alapján tényleges pénzmozgás hiányában is azonosítható az ügylet megvalósúlása. Az elektronikus felület tulajdonképpen csak egy adminisztrációs háttér, illetve az érintettek közötti kapcsolat kialakításának elősegítése.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rögzíti a szerződési szabadság elvét. A Ptk. 205. § (1) bekezdése alapján ez "a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével" valósúl meg, de szükséges hozzá "a feleknek a lényeges [...] kérdésekben való megállapodása" is. Ez utóbbi feltétel tekintetében megállapítható, hogy, ha a szerződéses akarat kifejezhető elektronikus úton, akkor az akarat kifejezése technológiától függetlenül kiterjedhet bármilyen lényeges (vagy lényegtelen) kérdésre is. Az akarat léte, nem léte valamint az esetleges disszenzus fennállása tekintetében is közömbös a nyilatkozat megtételére használt technológia, így a kontinentális jogrendszerek tekintetében valójában azt kell vizsgálni, hogy kinyilatkoztatható-e az akarat elektronikus úton. A nyilatkozat megtételének minimális követelményei a ráutaló magatartás és a hallgatólagos beleegyezés intézményében körvonalazódik - a magyar jogirodalom szerint - ráutaló magatartás csak akkor állapítható meg, ha valamely magatartásból a másik félnek egyértelműen fel kellett ismernie a szerződési akarato. Ez az egyértelműség kétoldalú, a nyilatkozatból egyértelműnek kell lennie ahhoz, hogy a címzett bízhasson a nyilatkozat megtételében, tekintettel annak körülményeire is. Az egyértelműség egyik oldalát az elektronikus út megfelelően képes biztosítani. A szivességbank esetében a részvétel mindenképpen regisztrációhoz kötött, illetve a honlapon rögzíteni kell az ügyletekben történő részvétel feltételeit, módját, valamint következményeit. Ezt követően a honlapon technikailag is biztosítani kell az elektronikus szerződéskötéshez szükséges jognyilatkozatok szabályszerű kinyilatkoztatásának lehetőségét. A fenti feltételek mellett elektronikus úton megkötött ügylet polgári jogi értelemben szerződéskötésnek minősül, annak jogkövetkezményeivel együtt.

Adózási szempontból az Ön által felvázolt rendszer keretében az alábbi ügyletek képzelhetők el:

  1. ingó dolog értékesítése elektronikus pénz ellenében
  2. szolgáltatásnyújtás elektronikus pénz ellenében
  3. ingó dolog cseréje ingó dologra
  4. ingó dolog cseréje szolgáltatásnyújtásra
  5. szolgáltatásnyújtás bizonyos szolgáltatás igénybevétele ellenében.

Előfordulhat, hogy a fenti ügyletek nem azonos értékben valósúlnak meg, ezért az egyik fél jövedelemhez jut, ami után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezhet. Ingó értékesítése esetén például jövedelem az értékesítésből befolyt bevétel csökkentve a megszerzésre fordított összeggel. Csere esetében ellenértéknek a cserébe kapott dolog szokásos piaci értékét kell alapul venni. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 4. § (1) bekezdése alapján jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada. A (2) bekezdés szerint bevétel a magánszemély által bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás.

E rendelkezés szerint bevétel keletkezéséhez nem kell az ellenértéket fizikai értelemben vett pénzben teljesíteni, ez sajátos belső elszámolási egység alapján is történhet. Az 5. § (1) bekezdés szerint viszont a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. Emiatt az adókötelezettség megállapításához és teljesíthetőségéhez az elszámolási egységet mindenképpen forintosítani kell. Elég rögziteni, hogy 1 egység mennyi forintnak felel meg, de a nyilvántartás "egységek" alkalmazásával is vezethető. Az 5. § (8) bekezdése alapján a (6)-(7) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. A fenti szabályok alapján meghatározható a magánszemély által megszerzett jövedelem. Ha a magánszemély ingó dolgot "ad el" és ebből jövedelme keletkezett, akkor az 58. § (6) bekezdése alapján a jövedelmet 25 százalékos forrásadó terheli. A (7) bekezdés alapján nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét.

Amennyiben az ingó és a kapott ellenérték szokásos piaci értéke azonos, akkor nem keletkezik jövedelem, így bevallási, illetve adófizetési kötelezettség sem. Figyelembe vehető az 1. számú melléklet 7.2. pontja is, amely szerint adómentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik.

Általános forgalmi adó fizetési kötelezettség akkor merülhet fel, ha az ügylet áfa adóalanyok között történik. Az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény 9. § (1) szerint termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. A 13. § (1) bekezdés alapján szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. A 2. § a) pontja szerint adót kell fizetni adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. Az 5. § (1) bekezdése szerint adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. A 6. § (1) bekezdése alapján gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

A honlapon történő regisztráció a rendszeres gazdasági tevékenység alapja, feltéve, ha általános forgalmi adó alanyáról van szó, aki szintén áfa-alannyal köt ügyletet. Tekintettel kell lenni arra is, hogy az általános forgalmi adó rendszerében az adóalanyoknál az ingyenes átadás is adókötelezettséget eredményez. A rendszer kiépítésénél fontos, hogy amennyiben áfa-alanyról van szó, biztosítani kell, hogy az érintett tudomást szerezzen arról, hogy a vele szerződő fél általános forgalmi adó szempontjából milyen státuszú, tehát általános forgalmi adóalanyok esetében az anonimitás ilyen szempontból nem érvényesülhet. A fenti adókötelezettségek teljesítése a felek azonosíthatóságának hiányában nem megoldható, ezért azt a rendszernek valamilyen formában biztosítani kell. Az adó megállapítására az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 26. §-a főszabályként az önadózás rendszerét írja elő. Kérem válaszom szíves elfogadását, és egyben közlöm, hogy tájékoztatásom kizárólag a levelében közölteken alapuló szakmai vélemény, amely kötelező jogi erővel nem bír.

Székesfehérvár, 2008. 04. 16.

Hozzászólások Szerkesztés

Az APEH leveléhez S. Tamás megjegyzései 2008 április, májusából.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki