Fandom

Alternatív Gazdaság lexikon

Önfenntartó vidéki szövetkezeti struktúra

445pages on
this wiki
Add New Page
Hozzászólások0 Share

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

Síklaky István: ÖNFENNTARTÓ VIDÉKI SZÖVETKEZETI STRUKTÚRA

Bevezető Szerkesztés

Az áruk árának átlag 1/3-a kamat, amelyet a termelők és a közvetítők közvetlenül, a fogyasztók közvetve a pénztulajdonosoknak fizetnek. Ha egy kistáj (fél tucat vagy tucat falu, egy kisváros és környéke, stb.) lakosságának zöme szövetkezetbe szerveződik, az emberek az alapvető fogyasztási cikkeket harmadával olcsóbban vásárolhatják meg a szövetkezeti boltokban.

Gondoljuk ezt végig a kenyér példáján. Példánkban a kistáj-szövetkezet fagázas kis-hőerőművel működő malom-pékségében állítja elő a kenyeret a tagjai által termelt gabonából, a tagjai által gyűjtött fahulladék energiájával, a kenyeret saját boltjában értékesíti, és mindeközben senkinek nem fizet kamatot.

Nézzük meg ugyanezt egy másik metszetben. Ma a polgárok általában három módon adóznak:

  1. az államnak a közszolgáltatásokért (oktatásért, egészségügyért, rendőrségért, bíróságért, stb.) ;
  2. az államot szoros gyeplőn tartó pénztulajdonosoknak az államadósság kamatterhén keresztül;
  3. és szintén a pénztulajdonosoknak, az áruk árába beépített kamatokon keresztül.

Hogyan segíthetnek magukon? Szerkesztés

A kistáj-szövetkezetek saját természeti és emberi erőforrásaikból elláthatják magukat az élethez feltétlenül szükséges javakkal és szolgáltatásokkal. Ezáltal a harmadik fajta, az árba beépített "adózás" azonnal megszűnik, mert a lakosok, mint szövetkezeti tagok, az alapvető árukért és szolgáltatásokért olyan árat fizetnek, amelybe nincs beleszámítva hitelkamat. Ha a kistáj-szövetkezetek hálózata országszerte kiépül, egymással összefogva - parlamenti többségen keresztül - megszüntethetik a második fajta adózást, és - A részvételi demokrácia keretében - a jelenleginél hatékonyabb ellenőrzést gyakorolhatnak az első típusú adózás terén is.

A kistáj-szerveződéstől várható további előnyök:

  • Az általános szövetkezetbe szervezett kistáj ellenálló-képessége jelentősen megnő minden pénz- és egyéb hatalmi zsarolással szemben, minden központosító törekvéssel szemben.
  • A kistájban együtt élő emberekben megerősödik egymásra utaltságuk, egymásért való felelősségük érzése, a közösségi érzés, amely az életminőség jelentős tényezője.
  • Jó feltételek jönnek létre a teljes foglalkoztatottság számára.

A "szocialista szövetkezetesítést" megtapasztalt vidéki emberek fölszisszenhetnek: "Megint fölülről való szövetkezetesítés? Ebből először sem kértünk, másodjára még kevésbé." De ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket! A szövetkezést nem a kommunisták találták ki. Az első szövetkezők Angliában, a Rochdale-i takácsok voltak 1844-ben, így védekeztek a tőkés kizsákmányolás ellen. Ezt nemigen emlegetik, de azt ma már nálunk is mindenki tudja, hogy Dánia a népfőiskolákban született szövetkezetek révén lett "a gazdag parasztok országa". A természetes társadalmi rend kistáj-szövetkezetei ezeknek a rokonai, semmi közük a kolhozokhoz.

Az önfenntartó kistáj-szövetkezet Szerkesztés

Mit tekintünk kistájnak? Egy kisvárost és környékét, vagy kisebb-nagyobb falvakat magában foglaló, a természeti tényezők által meghatározott tájat, ahol 5-20.000 ember él.

A szerveződés jogi kerete: a kistáj felnőtt lakosságának zömét magában foglaló általános és hitelszövetkezet. A kistáj-szövetkezet nem profit-orientált, célja nem rendszeres, minél nagyobb osztalék (nyereségrészesedés) osztása a tulajdonosok (tagok) számára, hanem az, hogy a kistájon mennél teljesebb foglalkoztatottságot, és mindenki számára tisztes, kulturált megélhetést biztosítson.

Az önfenntartó kistáj-szövetkezet társult vállalkozók, belső vállalkozók (termelők, szolgáltatók, kereskedők) és fogyasztók együttese.

Társult vállalkozó: önálló (magaura) vállalkozó (egyén, cég, társaság), a működéshez szükséges termelőeszközök tulajdonosa vagy bérlője, aki (amely) hálózati (franchise), vagy más együttműködési szerződéssel a szövetkezet szerves részévé válik.

Belső vállalkozásnál a termelőeszközök a szövetkezet tulajdonában vannak, és egy (vagy több) tag szerződéssel vállalkozik ezek hatékony működtetésére.

A szövetkezet arra törekszik, hogy egyfelől a tagok mennél több áru- és szolgáltatás-szükségletét a szövetkezethez tartozó (társult és belső) vállalkozások elégítsék ki, másfelől a (társult és belső) vállalkozások mennél több munkavállalója ill. beszállítója a szövetkezeti tagságból kerüljön ki.

A szövetkezet, illetve a társult és belső vállalkozások funkciói Szerkesztés

  • munkahelyek teremtése és fenntartása, tisztes jövedelem biztosítása a kistáj lakosai számára;
  • a lakosság ellátása olcsó, jó minőségű, alapvető fogyasztási cikkekkel;
  • a földből élők ellátása termelőeszközökkel, műtrágyával, növényvédő-szerekkel, szaporító anyagokkal, takarmánnyal, stb.;
  • termékfelvásárlás;
  • a mezőgazdasági termékek ésszerű fokig való feldolgozása és értékesítése;
  • "önköltségi" kamatú hitelellátás;
  • a tagok teljesítménycseréjének zártkörű lebonyolítása, a kamat- és inflációs veszteségek és az elszámolási költségek minimalizálásával;
  • a tagok számára szaktanácsadás és szakmai továbbképzés;
  • a rászorultak segítése;
  • a kistáj közbiztonságának megjavítása és magas szinten tartása a rendőrséggel együttműködő polgár- ill. mezőőrséggel.

A szövetkezet küldetésének tekinti, hogy a kistáj földjét megőrizze a kistáj mai népe és a jövendő nemzedékek számára. Ezért, aki a szövetkezetbe belép, illetve társult vállalkozói szerződést köt, kötelezettséget vállal, hogy a kistáj területén lévő földjére elővételi és előbérleti jogot ad az illetékes települési önkormányzatnak. A szövetkezet szerződést köt a kistáj települési önkormányzataival, amely szerint az önkormányzatok az így felajánlott földeket megvásárolják ill. bérbeveszik, és - előre meghatározott feltételekkel - a szövetkezet által kijelölt tagnak adják tartós, örökölhető használatba, vagy - a szövetkezet közvetítésével - egy-egy társult vállalkozással kötnek hasznosítási szerződést.

A helyi szövetkezeti elszámoló egység (HESZE) Szerkesztés

Szokatlan, de eredményesnek ígérkezik, ha a szövetkezeti formát összekötjük a világszerte elterjedt teljesítménycsere-szervezetek (pl. LETS, szívesség bank) elszámolási technikájával, amelyek az állami valutától elkülönülő, belső elszámoló egységet alkalmaznak. Az önfenntartó kistájszövetkezetek esetében nevezzük ezt a belső elszámoló egységet helyi szövetkezeti elszámoló-egységnek (a továbbiakban: HESZE). (A tanmesebeli kökényfalusiak ezt tájtallérnak nevezték.)

A társult és belső vállalkozók és a (szövetkezeti tag) fogyasztók közötti forgalom közvetítője tehát nem az állami pénz (amely a geselli pénzreform előtt ki van téve az inflációnak, valamint a fordulat előtt a bel- és külföldi spekulációnak) hanem a HESZE.

Az elszámolás technikai eszköze: a tagok HESZE-kártyái és a szövetkezet Elszámolási Irodáján HESZE-ben vezetett tagi belső-elszámolási számlák.

A szövetkezet indulásakor minden tag - mondjuk - 5000 forintért részjegyet vásárol. A részjegy mellé a belépő 5000 forint vásárlóerejű kamatmentes hitelt, pontosabban 5000 HESZE-ről szóló kártyát kap, amellyel a szövetkezethez tartozó boltokban, szolgáltatóhelyeken fizethet.

A szövetkezet társult és belső vállalkozásaiban dolgozók fizetésüknek - mondjuk - felét (ha kívánják, többet) HESZE-kártyán, többi részét forintban kapják. Induláskor kártya helyett egyszerű vásárlási könyv is használható. Kettős lapok, az egyik perforált, köztük indigó. A tulajdonosok név-cím bélyegzőt is kapnak, minden lapot lebélyegeznek. A hátsó borító belső oldalára van feljegyezve az 5000 HESZE hitel-keret. A bolti pénztáros a soron következő kettős (indigós) lapra felírja a vásárlás összegét, és a könyvben maradó példányhoz gombostűvel hozzátűzi a pénztárgép által kiadott cédulát. Az összeget a hátsó borító belső oldalára is feljegyzi. Így mindig áttekinthető, mennyit használt föl a vevő a hitelkeretből. (A hitelkeret 20%-kal túlléphető, de a túllépést a pénztáros jelzi a szomszédsági megbízottnak (lásd: A részvételi demokrácia alapelvei), aki - ha kell - megelőző, bajhárító lépéseket tesz.) A pénztáros a perforált lapot kitépi, és naponta átadja az Elszámoló Irodának. E lapokat az Iroda heti-havi ritmusban feldolgozza és lekönyveli.

A HESZE nem inflálódik. A szövetkezet statisztikusa szakszerűen rögzíti a létfontosságú áruk és szolgáltatások környékbeli árszínvonalát, és ennek megfelelően havonta közzéteszi a HESZE/forint átváltási kulcsot. Amíg tehát a forint - a fordulatig - inflálódik, egy HESZE ellenében egyre több forint jár. A HESZE-ben megállapított árak tehát nem emelkednek, de minden HESZE-kártyán a hónap fordulónapján lévő, el nem költött összegből 1% levonásra kerül, mint pénztartási díj. (A HESZE tehát geselli szabadpénz.) Ha valaki tartós fogyasztási cikkre, házra, stb., gyűjt, vagy betegségre, öregségre, tanulásra, utazásra, stb. tartalékol, az erre szánt összegeket az Elszámolási Irodán nyilvántartásba vétetheti, azzal a kötelezettséggel, hogy a megtakarítást általa meghatározott időn (3 hónapon, 6 hónapon, stb.) belül nem veszi igénybe. Az így lekötött összegek után nem kell pénztartási díjat fizetni. (A lekötés lejárta előtt felvett összegből az Iroda levonja a pénztartási díjat.)

A lekötött összegeket a szövetkezet kamatmentes kölcsönként bocsátja a társult vállalkozók, vagy ilyenné válni kívánó tagok rendelkezésére. (A vállalkozó a HESZE-hitelkeret terhére - napi árfolyamon - forintkölcsönt is igényelhet. Ennek forrása a szövetkezet "export" tevékenysége.)

Ez a rendszer arra készteti a tagokat, hogy keresményüket vagy gyorsan szövetkezeti termékek-szolgáltatások vásárlására fordítsák, vagy lekötött betétként szövetkezeti vállalkozók rendelkezésére bocsássák, akik ezt túlnyomórészt produktív befektetésekre fordítják.

A szövetkezeti tagok az Elszámoló Irodától bármikor - HESZE számlájuk terhére, (mondjuk) 2%-kal csökkentett napi árfolyamon - forintot is felvehetnek, mindaddig, amíg a szövetkezet "export" bevételei erre fedezetet nyújtanak. Az esetleges "sorban állást" a szövetkezeti ügyrend szabályozza.

Szomszédsági körök Szerkesztés

A kistáj-szerveződés politikai összetevője, az alulról épülő helyi közigazgatás és a kistájszövetkezet közös alapja: a szomszédsági körök

A szomszédsági körök történelmi előképét, az ősi magyar tizedes rendszert, és a szomszédsági körök megszervezésére, funkcióira vonatkozó javaslatokat a "Részvételi demokrácia" c. közlemény ismerteti.

Hogyan fogjunk hozzá kistáj-szövetkezet szervezéséhez? Szerkesztés

(Egy javasolt forgatókönyv)

KISTÁJ-SZERVEZŐBIZOTTSÁG Az első lépés: 3-6 hiteles helybeli elhatározza, hogy nekilát. Kívánatos, hogy a helyi polgármester, a jegyző, vagy más tekintélyes önkormányzati személyiség is köztük legyen. Részt vesznek egy kétnapos felkészítő tanfolyamon. A második lépés: felosztják a települést szomszédsági körzetekre, és arra törekszenek, hogy mennél több körzetben akadjon egy vagy két polgár, aki - legalábbis ideiglenesen - vállalkozik a szomszédsági körzet megszervezésére. Ők is részt vesznek egy kétnapos népfőiskolai kurzuson. (Ha egy körzetben kettő is akad, mindkettő részt vesz a kurzuson, később az egyik lehet a szomszédsági megbízott, a másik a helyettese, segítője.) Ezzel párhuzamosan a szervezőbizottság kidolgozza az indulás tervét (lásd alább), előkészíti az Elszámoló Iroda felállítását (lásd alább), és elkészíti a szövetkezet alapszabályát. (Ezekre a tanfolyamon készültek fel.) Mindezt jól érthető formában leírják, ez a "Kistáj-szerveződés tájékoztató". A szervezők a leendő szomszédsági megbízottakkal - akik már részt vettek a népfőiskolai kurzuson - megbeszélik a "Kistáj-szerveződés tájékoztató" tartalmát, és felkérik őket, hogy mindezt beszéljék meg saját szomszédságukkal is.

Ezzel elérkeztünk egy mérföldkőhöz: harmadik lépésként megtartják a helybeli kistáj-szövetkezet alakuló közgyűlését, "hivatalosan" is felállítják az Elszámoló Irodát, a vezetőség titkárságát, amely megteszi a cégalakulással kapcsolatos hatósági lépéseket (cég-bejegyzés, adószám, bankszámla-nyitás, stb.), és nekilátnak a munkának.

Nagy faluban a fenti lépések szó szerint vehetők. Aprófalvas tájon egy-két falu összefogásával tehetjük meg az eddig leírt lépéseket, és esetleg további lépésekben igyekszünk bevonni a már megalakult szövetkezetbe a kistáj többi faluját. Mezővárosban talán célszerű az alakulásig a városra szorítkozni, és aztán bevonni a már megalakult szövetkezetbe a vonzáskörzetbe eső falvakat.

Néhány gondolat az indulás gazdasági megszervezéséhez Szerkesztés

Az alapáruk mérlege kidolgozásának elemei:

  • Alapáruk jegyzéke. (Létfontosságú fogyasztási cikkek, amelyeket a kistájban termelnek, vagy könnyen bevezethető a termelésük.)
  • Fogyasztó tagok éves és heti szükségletének becslése.
  • Termelő tagok éves kapacitásának és a kibocsátás ütemezésének becslése.
  • Az ütemeltérésből eredő készletezési igény becslése.
  • Termelői önköltség becslése.

A fogyasztás-becslésbe célszerű bevonni a szomszédsági megbízottakat. A termelői kibocsátás becslését szembesítik a valósággal: A szövetkezet áruforgalmi szervezője végigjárja a termelő tagokat, és szándékleveleket gyűjt be a szállítási készségekről. Lehet, hogy ezek alapján második menetben át kell dolgozni a gazdasági tervet.

"Export"-árutermelési és értékesítési lehetőségek felmérése.

"Alapbolt": Olyan bolt, amely a szövetkezeti tagok termékeit a tagoknak eleinte esetleg vásárlási könyvre, később a szövetkezet által kibocsátott kártyára árusítja. A bolt vagy a szövetkezeté, és akkor belső vállalkozásként működik, vagy magánboltos tulajdona vagy bérlete, és akkor társulási (franchise) szerződéssel kapcsolódik a szövetkezethez.

Termékpályák (példák): Gabonafelvásárló > pékség kis malommal >alapbolt. # Tejfelvásárló-tejüzem > alapbolt. # Zöldség-gyümölcs felvásárló > alapbolt. # Kis vágóhíd > húsbolt. Ki kell alakítani a termékpályák gazdasági egységeit, és ki kell dolgozni, majd meg kell kötni a szállítási és belsővállalkozási vagy társulási szerződéseket.

VÁSÁRLÓ/SZOMSZÉDSÁGI KÖRÖK SZERVEZÉSE

Szomszédsági körök kijelölése > ideiglenes megbízottak felkérése > az ideiglenes megbízottak toborozzák a tagokat > szomszédsági gyűlés véglegesíti vagy leváltja az ideiglenes megbízottakat > a megbízott beszed tagonként (mondjuk) 5000 forintot, kiosztja a részjegyeket, és az 5000 HESZE hitelkeretet tartalmazó első vásárlási könyveket (ill. kártyákat).

"EXPORT"-RENDSZEREK MEGTERVEZÉSE, MEGVALÓSÍTÁSA

A VÁSÁRLÓERŐ ÉS A SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK FELMÉRÉSE:

  1. A szomszédsági megbízottak felmérik az alapfogyasztást, figyelembe véve a családi bevételeket is, és szándékleveleket gyűjtenek a vásárlási könyveket igénylőktől (amíg nincsenek kártyák).
  1. Felmérik a munkaerő-fölöslegeket és a jövedelemhiányokat.

AZ ELSZÁMOLÓ IRODA ELSŐ TEENDŐI: Felfekteti a termelők (szállítók) és a fogyasztók elszámolási számláit. Elkészíti az első vásárlási könyveket, és kiosztja a szomszédsági megbízottaknak. A továbbiakban a szövetkezettől HESZE-fizetést kapók számára havonta új vásárlási könyvet állít ki.

Nagy tételű adás-vételeknél (pl. termelő és bolt között, termelő és feldolgozó között) az eladó és a vevő által egyaránt aláírt forma-nyomtatvány alapján terhel és jóváír a HESZE-számlákon.

Egy lehetséges forgatókönyv a fordulat kormánya számára Szerkesztés

Kistájszövetkezet szerveződhet a fordulat - a Fennmaradás Programnak elkötelezett parlamenti többség - létrejötte előtt is, talán olyasféle módon, mint ahogy a kökényfalusiak csinálták a tanmesében. Az ilyen irányú vidékszerveződés azonban nagy lendületet kap, amint a fordulat kormánya szolgálatba lép, és ösztönzi, segíti az önszerveződést. Gondoljuk végig ennek egy lehetséges forgatókönyvét

A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Vidékfejlesztési Közhasznú Társaságot (KHT-t) alapít, szövetkezetszervezőkből, üzemszervezőkből, piacszervezőkből, finanszírozási szakemberekből álló (kis létszámú) állománnyal. Az FVM megszerzi egy még állami tulajdonban lévő kisbank részvényeit, és átadja a KHT-nak. A KHT ezt Magyar Szövetkezeti Bankká (MSZB) szervezi át. A KHT népfőiskolai kurzusokkal és szervezési támogatással elősegíti kistáj-szövetkezetek létrejöttét. A Vidékfejlesztő KHT részvényei 80%-át fokozatosan átadja a Bankkal szerződést kötő (az Rt tagjaivá váló) kistáj-szövetkezeteknek.

A kistáj-szövetkezeteket az MSZB-hez kapcsoló tagsági szerződés meghatározó pontjai:

  1. A tagszövetkezet egyszámláját (kizárólagos, látra szóló folyószámláját), valamint (lekötött) betéti számláit az MSZB kezeli.
  1. A tagszövetkezet pályázat útján 2%-os reálkamatozású fejlesztési hiteleket kaphat az MSZB-től, ültetvények, terményfeldolgozó és más kis- és középüzemek létesítésére.
  1. A tagszövetkezet részt vesz a pályázatokat elbíráló hiteltestület tagjainak megválasztásában.

KIFEJLETT ÁLLAPOT: Az ország többszáz kistája lakosainak többsége - mint termelő vagy mint fogyasztó - egy-egy kistáj-szövetkezetbe szerveződött. E szövetkezetek belső piacukra támaszkodnak de élénk külső árucserét is lebonyolítanak. Megnövelik a megélhetés biztonságát, csökkentik a megélhetési költségeket. A kistáj-szövetkezeteket a 80%-ban saját tulajdonukban lévő Magyar Szövetkezeti Bank (MSZB) Rt szolgálja ki számlavezetéssel és 2% reálkamatú fejlesztési hitelekkel. Az MSZB Rt 20%-os (ellenőrző) részvénycsomagja az FVM által alapított Vidékfejlesztési KHT birtokában van.

A VIDÉKFEJLESZTŐ KHT SZERVEZÉSI FUNKCIÓI

  • "Fennmaradás" Népfőiskolai kurzusok szervezése a helyi aktívákkal közösen.
  • Kistáj-szövetkezetek szervezése a helyi aktívákkal közösen.
  • Kistáj-szövetkezetek fejlesztési projektjeinek tervezése és menedzselése a helyi aktívákkal közösen.

Forrás Szerkesztés

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki